1908-ban Kokovay János esperes plébános gr. Csáky Károly váci püspök engedélye alapján megkezdi Bánszky Mihály építész tervei szerint a Szent Erzsébet templom építését. Neogót stílusú, arányaiban is nagy, szép karcsú tornyú templom (732 négyzetméter) 1909-ben készül el. A templom építőinek és a segítőknek nevét márványtábla őrzi a bejáratnál. 1913-ban Jureczna Antal templomfestő és oltárépítő festi ki a templomot. 1938-ban a templomba Dr. Décsei Géza prépost plébános elgondolása szerint Nagy Sándor festőművész, a gödöllői iskola utolsó képviselôje megkezdte és 1943-ban fejezte be a mostani szecessziós freskók festését. A freskók a 15 évvel ezelőtti súlyos beázások miatt megrongálódtak. Helyrehozatalukat Bóna István restaurátor és Szebeni Nándor díszítő festő kezdik el. A templom teljes külső felújítása Losonci Ottó felajánlása és nagyösszegű adománya segítségével 1997-ben elkészül. Ez év őszén a templom előtti téren került felállításra Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész Árpád-házi Szent Erzsébet szobra.
Hamar kiderült, hogy ez kicsi lesz a nagyszámú erzsébetvárosi hívőnek. A római katolikus egyház megvásárolta a tér központi parcelláját, és 1889-ben megalakult a templomépíttető bizottság. 1892-ben Steindl Imre neogótikus tervét fogadták el. 1893 szeptember kezdődött az építkezés. Az 1895. október 20-án megrendezett ünnepélyes alapkőletételen az alapkövet maga I. Ferenc József tette le. Felszentelésére 1901. május 16-án, áldozócsütörtökön került sor a szegények gyámolítója, Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlva. 1905-ben a római katolikusok a korábbi kis templomukat a magyar görögkatolikus egyháznak adták át. A tér átnevezésekor, 1932-ben, a szent halálának 700. évfordulóján állították fel Damkó József Szent Erzsébet-szobrát. A második világháború során a templomot bombatalálat érte, és a helyreállítási munkálatokkal 1949-re készültek el. Aztán fokozatosan romlott az állapota. Az áttörést az hozta meg, amikor 1995-ben a plébániatemplom műemléki státust kapott. A teljes körű épületfelújítási munkálatok és a park rendezése 2004-re fejeződött be.
48 éven keresztül romosan állt. A felsővárosi Szent Bertalan egyházközösség 1992-ben a templomot újjáépí újjáépítéssel párhuzamosan a Műemléki Hivatal régészeti kutatásokat vé szép a templom új, modern oltársztala, az ambó és a régi szentély színes ólomüveg Szent Erzsébet képe. Az újból temetkezésre használt urnafalas kripta pedig szebb, mint eredetileg volt. A templomot lebombázásának 50. évfordulóján, 1994. november 13-án újraszentelte az egri érsek, köszönetet mondva azoknak, akik Isten házát megmentették a pusztulástól. Napjainkban a templom a Felsőváros Szent Bertalan templom Fóplébániához tartozik
1927-ben kezdték meg a nagy építkezést, majd 1935-ben folytatták a keleti szárny bővítésével, mivel a Trianoni békediktátumot követően a Felvidékről (Nagyszombat) ide költözött a ferences rend hittudományi főiskolája. 1945-ben kb. 500 embernek nyújtott menedéket a megszentelt épület. 1950. július 11-ig élhettek a kolostor falai között a szerzetesek, ekkor ugyanis elhurcolták őket. A lelkipásztori szolgálatot a szombathelyi egyházmegyére bízták. 1950 és 1989 között a Vakok Intézete működött a több évszázados falak között. Időközben több átalakítás történt az épületegyüttesen. Az egykori főiskola részéből Assisi Szent Ferenc Kollégium lett főiskolás hallgatók számára. 1989 óta újra Szent Ferenc fiai lakják a régi kolostort és végzik a lelkipásztori munkát. 1990-93 között P. Sill Aba tartományfőnöksége alatt itt volt a Marian Provincia központja is. A templom kapuja fölött látható az alapító Sennyei püspök címere. A gótikus templom belső tere igen értékes, s különböző stílusjegyek nyomait viseli.
Egyik olvasónk és felesége nem hagyták annyiban, hogy a nyugdíj-adategyeztetésnél az asszony egyetemi évei nem ugyanannyi szolgálati időt jelentettek, mint a férjé, holott mindketten ugyanazt a képzést végezték el ugyanannyi idő – kilenc félév – alatt. Farkas András nyugdíjszakértő segítségével csak a bíróságon érték el, hogy végül ugyanazon elbírálás alá essenek. Tavaly október végén írtunk róla, hogy a nyugdíj-adategyeztetésnél egy házaspár egyetemi éveit eltérően vették figyelembe a szolgálati időnél. Annak idején az NDK-ban, állami ösztöndíjasként végezték el az egyetemet, mindketten ugyanarra a képzésre jártak, ugyanannyi ideig. Ám míg a házaspár férfi tagjánál – helyesen – kilenc félévet vettek figyelembe a nyugdíjnál szolgálati időként, addig a feleségnél ugyanarra a képzésre először csak hét, majd fellebbezés után nyolc félévet számított be a nyugdíj-adategyeztetést végző járási kormányhivatal. Kapcsolódó Másodfokon ezt a döntést helyben hagyta a fővárosi kormányhivatal is, és hiába fellebbeztek, a helyi közigazgatási és munkaügyi bíróság elutasította a benyújtott keresetüket.
A szakértő kifejtette, az előrejelzések szerint nem a korábban tervezett 4, 3 százalék, nem is a többször emlegetett 5, 5 százalék lesz a GDP éves növekedése, hanem ennél is magasabb szám sejthető a miniszterelnöki bejelentés mögött. A nyugdíjszakértő számításai szerint egy 50-56 ezer forintos nyugdíjprémium bejelentése mögött 6-6, 3 százalékos GDP-növekedés állhat. Farkas András azonban még ennél is pozitívabban értékeli a helyzetet. Lehet ennél is nagyobb lesz az összeg, az elemzők jó része is 6 százalék körüli GDP-t vár, így ez a nyugdíjprémium akár a törvényi maximumot is elérheti, ami 80 ezer forint. A nyugdíjszakértő azonban hozzátette, hogy a miniszterelnök által említett 50-56 ezer forintos prémiumot nem mindenki kapja meg, mert a nyugdíja nem éri el a 80 ezer forintot. Hátrányból előny A nyugdíjtörvényben 2009 óta benne van a prémium lehetősége, amit akkor a tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetése miatt hoztak létre. a nyugdíjasok idén jól járhatnak, hiszen megkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaépítése, sőt, mellé jár a nyugdíjprémium is – zárta mondandóját a nyugdíjguru.
"Komoly korlátozó intézkedések nélkül a jövő nyugdíjasai sokkal fájdalmasabb megszorításokra készülhetnek. " Farkas András nyugdíjszakértő az újabb kétharmados parlamenti többsége kapcsán felveti, hogy ilyen felhatalmazással a kormányzat akár a nyugdíjrendszer valódi bajait is orvosolhatná. A NyugdíjGuru News alapítója írásában hat pontban foglalta össze a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait és a lehetséges megoldásokat is felvázolta. Az átláthatóság és az előre tervezhetőség teljes hiánya. A nyugdíjigénylés időpontjától nagyban függ a nyugdíj összege. A szolgálati évek nem egyenletesen számítanak be a nyugdíjmegállapítás során. A nyugdíjemelés módja egyenes út a nyugdíjasok elszegényedéséhez. A legszegényebb nyugdíjasok helyzete. Hiányzik a foglalkoztatói nyugdíjpillér. A választások után nyugdíjreformra lehet szükség - Nem mindegy, melyik ország példáját követjük Véleményem szerint ezt a hat fő gondot kell először megoldani, és erre az újabb kétharmados felhatalmazással gond nélkül és rövid időn belül képes lehet a kormányzat - fogalmaz Farkas András, aki szerint ezt követően lehet arra fókuszálni, hogy megtaláljuk a folyó finanszírozású magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztonságos módját az elöregedő magyar társadalomban.
Az ilyen összefüggések miatt pedig elkerülhetetlen az öngondoskodás minden olyan családnál, ahol legalább a minimálbér, vagy az a fölötti kereseteket el tudják érni, mert rendkívül nehéz helyzetbe fognak kerülni a nyugdíjasok – ismétele meg. Farkas András külön kiemelte a főállású, 50 ezer forintos katások helyzetét, akiknek a nyugdíjvárománya drámaian alacsony lesz, ezért szerinte nagyon oda kell figyelnie ennkk a közel 400 ezer embernek, és számukra egyszerűen "kötelező a nyugdíjbiztosítás, vagy a nyugdíj-előtakarékosság valamilyen formája". A nemzetközi "hüvelykujjszabály" alapján az éves családi kiadások 5–10 százalékát kellene a jövőbeni kiadásokra félretenni – jegyezte meg. Nyitókép: MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba
Magyarországon az átlag nyugdíj jelenleg a 140 ezer forinthoz közelít, a jövő évi januári 3 százalékos emelést követően pedig 142–143 ezer forint lesz, azonban a nyugdíjasok több mint fele nem kap ennyit, miközben kicsit kevesebb mint a fele viszont többet, sőt, adott esetben jóval többet – hívta fel a figyelmet az InfoRádiónak nyilatkozó nyugdíjszakértő. Farkas András szerint egy átlagnyugdíj közel sem elég ahhoz, hogy nagy lábon éljen az ember, családban, ahol két nyugdíj adódik össze, a 250 ezer, esetleg 300 ezer forint közeli összeg már kicsit jobb helyzetet tud eredményezni, arra azonban továbbra sem elég, hogy olyan "luxuscikkeket" vásároljanak, mint az idényzöldségek vagy a sertéshús, miután ezek ára az infláció miatt nagyon felszaladt, pedig egyszerű élelmiszerekről van szó. A NyugdíjGuru News vezető elemzője hangsúlyozta: a nyugdíjasok akkor kerülnek igazán nehéz helyzetbe, ha egyedül maradnak, mert akkor valóban oda kell figyelni minden fillérre, miközben az egészségügyi kiadások is nőhetnek.
Ugyanez volt kiolvasható a korábban becsatolt leckekönyvből, valamint a diploma kiállításának dátumából is. Mindezek alapján a törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal korábbi, nyugdíj-adategyeztetési eljárásban hozott határozatát, és új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot. Magyarul: korrigálnia kell a kormányhivatalnak a határozatát, és el kell ismernie, hogy a kilenc félév egyetem az kilenc félévnek számít a feleségnél is a nyugdíjban a szolgálati időnél. A feleségnek egyébként még négy éve van a nyugdíjkorhatár eléréséig. Nők negyvennel elmehetne már két év múlva is, de egyelőre úgy tervez, hogy megvárja a 65 éves nyugdíjkorhatárt, hogy magasabb legyen az ellátása. Így számíthat be az egyetem a szolgálati időnél Az öregségi nyugdíjnál csak az 1998. január 1-je előtti felsőoktatási nappali képzést lehet figyelembe venni a szolgálati időnél, legfeljebb annyit időt, amennyi a képesítés megszerzéséhez kellett. A külföldi tanulmány akkor számíthat be, ha a kiállított bizonyítványt és oklevelet Magyarországon egyenértékűnek ismerte el a hatóság, illetve ha a külföldi résztanulmány idejét a hazai nappali képzés tanulmányi idejébe beszámították.
További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb. ) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x) Ha érdekel a kutatás első nagyobb volumenű elemzése, akkor olvasd el a Pénzcentrum cikkét a témában! Címlapkép: Getty Images NEKED AJÁNLJUK Így ellenőrizheted le, neked mennyi van rajta. Az átlagéletkor folyamatos emelkedése egész Európában fejtörést okoz. A vártnál magasabb infláció elviheti az összeget. A KSH legfrissebb kereseti statisztikái szerint a férfiak még mindig lényegesen többet keresnek Magyarországon, mint a nők, de az is kiderült a demográfiai adatokból, melyik... 153 ezer forintra emelkedhet az átlagnyugdíj jövőre, többek között erről is szó van a kormány büdzsétervében. Egyre többen takarítanak meg az önkéntes pénztáraknál. Végül a 2020-as évre 1, 087-es szorzót határoztak meg. Ha az ukrajnai konfliktus miatt a vártnál jobban megemelkedik az infláció, akkor év közben, júniusban nyugdíjemelésre számíthatnak a nyugdíjasok.