Ha Tokaj, akkor aszú. Erre épült történelmi presztízse, pedig több mint tíz éve forradalmi változások zajlanak a borvidéken, átalakul a klíma, a borstílus, manapság a nagy száraz fehérborok éppúgy állandó jelzői, mint az édesek. Homonna Attila erdőbényei borásszal beszélgettünk a borvidék múltjáról és jelenéről, arról, vajon a tokaji még mindig a borok királya? Tisztázzuk, mit értünk pontosan Tokaj alatt? A borok királya királyok bord de. Természetesen nem csak Tokaj városát, hanem a 27 településből álló borvidéket, közel 7000 hektárnyi megművelt területet, amely nyolcvan kilométer hosszan, három-négy kilométer szélességben húzódik a Zemplén délkeleti-délnyugati lejtőin. Ezért hívják Tokaj-Hegyaljának. Mi vonzott Tokajban, amikor 15 évvel ezelőtt úgy döntöttél, hogy Erdőbényén fogsz letelepedni és borászkodni? Elsősorban az aszú legendája. Tokaj történelmi borvidék, bizonyítottan kiváló adottságokkal, azt hittem, majd minden évben elkészítek egy hordó aszút. Aztán pár év múlva kiderült, hogy a hazai és nemzetközi piacokon már nem annyira érdekes az aszú.
Egyesek szerint a Hegyalja trachyt-rhyolit málladék talaja a szőlő zamat anyagának képzéséhez kiválóbb mennyiségben szolgáltatja a megfelelő anyagokat, míg mások inkább éghajlati sajátosságokkal magyarázták a hegyaljai szőlő nagy cukortartalmát, s az abból sajtolt bor finomságát. Valószínű azonban, hogy a két tényező együttes hatásának köszönhető, vagyis mindkettő nélkülözhetetlen: • A trachyt kőzetekből képződött talajféleségek a nö vényi tápanyagokon k ív ül előnyös fizikai tulajdonságukkal szolgálják a szőlőkultúrát, nagyfokú hőelnyelő képességüknél fogva nemcsak hamarabb melegszenek fel, mint más talajok, hanem a szőlő érési időszakában naplemente után is sokáig megtartják a meleget. • Az éghajlat sajátossága főleg érés tekintetében érvényesül; Forró nyár, szép egyenletes ősz, a nappal gyakori kánikulaszerű hőség, s később - októberben a deres hajnalokat követő verőfényes nappalok, s főleg, ha mindez kellő esőzésekkel váltakozik; beáll az aszúképződés, a hegyaljai szőlőérés koronája.
Latin sz ava k+ mondatok gyűjte ménye 3. sz öveg homo novus-új ember corpus delicti- bűn tárgy, bűnjel ius honor arium- tisztségviselői jog ius honorum- tisz tségviselés joga de iure- jogilag, jog sz erint ex i ure Quiritium-a r ómai polgár ok (tulajdon) joga alapján/sz erint ius gen tium- a népek joga contr a bonos mor es- jó erk ölccsel sz emben Nomen es t omen- a név k ötelez P anem et circens es! Lázár István: Borok királya-királyok bora (Corvina Könyvkiadó, 1987) - antikvarium.hu. - k enyer et és cirk uszi játék ok at tempor a, o mor es! - ó idő, ó erk ölcsök Homo pr oponit, Deus disponit - ember tervez, Isten vé gez Qui habet t empus, habet vit am- aki időt ny er, életet n yer A capit e foet et piscis-f ejétől bűzl ik a hal Nulla r egula sine ex ceptione- nincsen sz abály kivét el nélkül Nullum crimen sine leg e- nincs bűncselekmény t örvény nélkül Nulla poena sine lege.
A Magyar Képesítési Keretrendszer célja a sikeres pályaválasztás segítése, az egész életen át tartó tanulás támogatása és a hatékonyabb munkaerőtoborzás elérése. Az Európai Parlament és Tanács 2008-ban döntött az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) és a nemzeti képesítési rendszerek összehangolásáról. A tíz év alatt elfogadták a jelenlegi Magyar Képesítési Keretrendszert (MKKR), megtörtént a hazai rendszer EKKR-hez történő viszonyítása (Referencing report, 2015). A Magyar Képesítési Keretrendszer a közneveléstől a szakképzésen és a felnőttképzésen át a felsőoktatásig a magyar képesítések rendszerét tartalmazza. A nyolcszintű rendszer összefoglalja és meghatározza a különféle végzettségeknek a magyar képesítések rendszerében betöltött helyét, a magyarországi képesítések, oklevelek, tanúsítványok MKKR-be történő besorolásának módszertanát és a besorolás eredményeit. A MKKR megkönnyíti: a tanulásieredmény- orientált oktatást, a sikeres elhelyezkedést és a munkaerőfelvételt, a mobilitást és a külföldön szerzett tudás elismerését, a szakmai fejlődést és karrierépítést, az élethosszig tartó tanulást.
A képesítéseket a kimeneti elvárások felől átgondolva és tanulási eredményekben leírva nem csak az egyes tagállamok képesítési rendszere válhat átláthatóbbá, egyúttal átjárható tanulási utakat biztosítva az állampolgároknak, de az erre épülő fejlesztések által közvetlenebb kapcsolat teremthető a munkaerő-piaci elvárások és a képesítések kínálata között is. A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) kidolgozása közel tíz éve kezdődött el és 2015. február 3-án egy fontos fordulóponthoz ért, amikor elfogadták Brüsszelben a hazai keretrendszer Európai Képesítési Keretrendszerhez való megfeleltetési jelentését. Ennek kapcsán az Oktatási Hivatal MKKR Nemzeti Koordinációs Pontja felkérésére a Tempus Közalapítvány 2015. május 6-án a társadalmi konzultációt elősegítő konferenciát szervezett a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséről. A konferencia sok szempontot körbejárva mutatta be az MKKR használatba vételében és további fejlesztésében rejlő potenciált, rávilágítva arra is, hogy egyetlen eszköz sem képes egyik napról a másikra szerves változást elindítani az oktatási-képzési rendszerekben, illetve azok munkaerőpiachoz való kapcsolódásában.
Teljes cikk... Az oktatás jövője: tudás, készségek, kompetenciák 9 éve A Magyar Képesítési Keretrendszer legfontosabb előnye, hogy segít a képzések közötti eligazodásban nemcsak itthon, hanem külföldön is - mondta dr. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár június 27-én az Oktatási Hivatal Nemzeti Koordinációs Pontja által szervezett konferencián. Az eseményen a képesítési keretrendszer oktatásban betöltött szerepéről, illetve a rendszer alapjául szolgáló szemléletmódról, a tanulási eredmények alapú megközelítésről hallgathattak előadást a résztvevők - olvasható az Edupress hírügynökség beszámolójában. Teljes cikk...
A Magyar Képesítési Keretrendszer viszonyítási jelentése az Európai Képesítési Keretrendszerhez 2021-08-24 Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) közös európai referenciakeretként köti össze a nemzeti képesítési rendszereket, és megkönnyíti a különböző nemzeti képesítések és képesítési rendszerek megértését, összevetését és elismerését. Célja, hogy támogassa az életen át tartó tanulást és a munkavállalási és tanulási célú mobilitást Európában. A 2008. évi ajánlás megfogalmazta a tagállamok részére, hogy kapcsolják össze nemzeti képesítési rendszereiket az Európai Képesítési Keretrendszerrel, átlátható módon viszonyítva képesítési szintjeiket az EKKR szintjeihez, és a nemzeti gyakorlathoz illeszkedően fejlesszenek ki nemzeti képesítési keretrendszereket. 2012-ben Magyarországon elfogadták a Magyar Képesítési Keretrendszert (MKKR). 2014-ben a kormány döntött a köznevelésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban megszerezhető képesítések MKKR szintekre való besorolásáról. Az Európai Bizottság EKKR tanácsadó csoportján keresztül 2015-ben ismerte el az MKKR-t, az MKKR-be besorolt képesítések szintezését és az MKKR és az EKKR egymáshoz való viszonyításának alátámasztását.