V síti Értékeléshez regisztráció szükséges! Tizenkét évesnek látszó fiatalt játszik három cseh színésznő a Csapda a neten című dokumentumfilmben, amelyet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon mutattak be. Hamis profilt hoz létre a stáb a legnépszerűbb közösségi oldalakon, chatszobákban. Az eredmény sokkoló. A forgatás tíz napja alatt csaknem kétezer-ötszáz idegen férfi jelöli őket ismerősnek. Többen személyes kapcsolatot létesítenek a lányokkal videochaten, és azonnal szexuálisan zaklatni, bántalmazni kezdik őket. A kísérlet jó ízlés határain messze túlmutató eredménye "erős gyomrot" kíván, amely után sokakban ismét meginoghat az emberi nem felsőbbrendűségébe vetett hit. Dokumentum Krimi Filmmel kapcsolatos linkek Bármilyen probléma esetén (film vagy sorozat indítása, nem működő) használjátok a segítség menüpontot, vagy jelezzétek a hibát a kapcsolat menüpontban. Hibás link bejelentése Köszönjük a segítséged. Amennyiben hibás vagy törölt linket találtál itt tudod jelezni nekünk.
Az idei BIDF ideje alatt a 12+ verziót számos gimnázium diákja látta az online oktatás időszakában, a 18+ verzió a BIDF történetének legnézettebb filmje volt. Kritikánkban így fogalmaztunk a filmről: "A Csapda a neten kendőzetlen részletei miatt megterhelő élmény, főleg annak a tudatában, hogy a netes zaklatókat nem kötik az országhatárok. Kicsit sem hibáztatom azokat a szülőket, akik a film után zsigerből ki akarják majd tépni a routert otthon a falból - viszont érdemes inkább az alkotókra hallgatni, és a gyermekkel való beszélgetés alapjának tekintenteni a biztonságos internetezés kapcsán. " A Digitális Gyermekvédelmi Stratégia (DGYS) és a Telenor Magyarország támogatásának köszönhetően az első kétszáz jelentkező általános iskolában térítésmentesen juthat el az oktatási verzió a célközönségnek szánt 12 éven felüli fiatalokhoz. A cél, hogy ezzel is felhívják a figyelmet az online térben történő bántalmazás veszélyeire, a prevenció fontosságára. A BIDF a Cinema City hálózattal közös szervezésben szakértők segítségével (gyermekvédelmi szakemberek: kriminológusok, pszichológusok és jogászok) konferenciákat szerveznek az ország pedagógusai részére.
Tizenkét évesnek látszó fiatalt játszik három cseh színésznő a Csapda a neten című dokumentumfilmben, amelyet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon mutattak be. Hamis profilt hoz létre a stáb a legnépszerűbb közösségi oldalakon, chatszobákban. Az eredmény sokkoló. A forgatás tíz napja alatt csaknem kétezer-ötszáz idegen férfi jelöli őket ismerősnek. Többen személyes kapcsolatot létesítenek a lányokkal videochaten, és azonnal szexuálisan zaklatni, bántalmazni kezdik őket. A kísérlet jó ízlés határain messze túlmutató eredménye "erős gyomrot" kíván, amely után sokakban ismét meginoghat az emberi nem felsőbbrendűségébe vetett hit.
Három 12 éves pre-tinédzsert alakító színésznő, stúdióban berendezett 3 gyerekszoba, 10 forgatási nap és 2458 szexuális online ragadozó: a Csapda a neten című dokumentumfilm egy vizuális társadalmi kísérlet, amely ijesztő valósággá válik a két cseh rendező, a szakmailag elismert dokumentarista, Vít Klusák és alkotótársa, Barbora Chalupová alkotásában. Az idei Budapest International Documentary Festival egyik legnagyobb sikerét, a Csapda a neten című cseh dokumentumfilmet a BIDF saját forgalmazásában mutatja be szeptember 16-tól országosan. A Csapda a neten című dokumentumfilmet (mind az oktátási 12+, mind a 18+ korosztálynak szóló rendezői verziót) Európa számos országában, az Egyesült Államokban és Kanadában is nagy sikerrel mutatták be. A film a cseh moziforgalmazás történetének legnagyobb nézettségű dokumentumfilmje, és Csehország legnagyobb kasszasikere volt. A film mindkét verzióját Magyarországon először a BIDF-en láthatta az online közönség. A fesztivál ideje alatt a 12+ verziót számos gimnázium diákja látta az online oktatás időszakában.
A 18+ verzió a BIDF történetének legnézettebb filmje volt. A film ismét visszatér a vászonra, mind a két változatban szeptember 16-tól országosan megtekinthető lesz. További információ a filmről, illetve a BIDF alatt rögzített beszélgetések ezen a linken érhetőek el. A négyzetes kép forrása: Jelenetkép a Csapda a Neten c. filmből
Magyarországon a politika megosztja az embereket, ezért sokan inkább kerülik a témát, nehogy a nézetkülönbségek tönkre tegyék a családi vagy baráti kapcsolatokat. Különösen igaz ez a kisfalvakra, ahol mindenki ismeri egymást. Kétmilliárd forintból újulnak meg vasútállomások a Magyar falu programban - ProfitLine.hu. A Deutsche Welle magyar stábja egy dél-baranyai településen, Szentlászlón járt, ahol egy rendszeresen összeülő baráti körben most először beszélgettek a közelgő választásokról. Milyen témák izgatják legjobban a kistelepülésen élőket, mire figyelnek, amikor eldöntik, kire adják a voksukat?
"Elértük céljainkat, megvalósítottuk, amit szeretnénk" - hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vasárnap késő esti sajtótájékoztatóján, a Szerbiában aznap tartott választások eredményeit kommentálva. Kiemelte, a VMSZ azt szerette volna elérni, hogy Szerbiában Aleksandar Vucic maradjon a köztársasági elnök, és az előzetes eredmények szerint ez a cél megvalósult. A másik fontos célkitűzés az volt, hogy Magyarországon a Fidesz-KDNP maradjon kormányon, és ez is megvalósult. Györffy István: Magyar falu - magyar ház (Turul Szövetség Könyv- és Lapterjesztő Kft., 1943) - antikvarium.hu. "Ehhez mi úgy járultunk hozzá, hogy az ide megérkezett levélszavazatoknak megközelítőleg a 75 százalékát juttattuk vissza a főkonzulátuson keresztül" - húzta alá, melyről az MTI ír. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart Szabadkán, a párt székházában 2022. április 3-án, az előrehozott szerbiai parlamenti választások, valamint elnökválasztás napján. Fotó: MTI Mindezek mellett cél volt az is, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség megőrizze a legitimitását, és ne törjön meg az érdekérvényesítő ereje.
Mostanra 215 ezerre csökkent ez a szám, vagyis bő egymillió munkahely szűnt meg a falvakban. Az említett fiatalemberek közül tehát hárman-négyen sikeres egyéni vállalkozók lettek, néhányuk pedig meg tudott maradni a téesz utódszervezetében brigádvezetőként, traktorosként, bár ezek száma elenyésző. Az ilyen gazdasági társaságok ugyanis országosan körülbelül 60-70 ezer főt foglalkoztatnak, vagyis egy-egy falura meglehetősen alacsony százalék jön ki. Az egykori szövetkezeti dolgozók nagy része elköltözött egy közeli városba vagy Budapestre, esetleg Nyugat-Európába. A magyar falvakban az elvándorlás miatti létszámcsökkenés mára közel 600 ezer főre tehető. Nagy probléma, hogy nemcsak mezőgazdasági, de egyéb munkalehetőség is alig van a kisebb településeken. A fogyatkozó és elszegényedő falusi lakosság nem jelent komoly vásárlóerőt, ezért a boltosok, fodrászok, kőművesek, festők, kovácsok is eltűntek a falvakból, egyedül talán a kocsmárosok maradtak meg. A kapcsolódó szolgáltatások iránti kereslet drámai mértékben megcsappant a kilencvenes években.
A gallyfészkelések valószínűleg ezért is ritkák. Illyés Evelin A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben idén tavasszal azonban rendhagyó módon gallyfészekben költ egy pár, mivel a környéken megfelelő sziklafal nem található, a távolabbiak viszont már "törzslakos" sólyompárok által foglaltak. A költésnek e ritka módját választó pár már meg is kezdte a fészkelést, amit remélhetőleg zavartalanul be is fejezhetnek majd. A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet központi tömbje a Mátrától és a Bükktől északra elhelyezkedő, leginkább Heves–Borsodi-dombságként (vagy Óbükk-ként, Kis-Bükként) ismert, de újabban már hegyvidéki jellegét is tükröző nevén, Vajdavár-hegységként említett kistájon fekszik. Kapcsolódó