Az Ön által beírt címet nem sikerült beazonosítani. Kérjük, pontosítsa a kiindulási címet! Neutrogena Corporation Neutrogena Hydro Boost testápoló krémgél 250ml Termékleírás A Neutrogena Hydro Boost intenzív hidratáló testápoló krémzselé az arc hidratálásában megszerzett szakértelmet emeli át a testápolás területére, a klinikailag bizonyítottan 2x rugalmasabb és ragyogóbb bőrért. Neutrogena hydro boost testápoló krémzselé - 400 ml. Galéria Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Részletek Vélemények (0) Neutrogena Hydro Boost® Body, 200 ml, Testápoló krémek nőknek, A kiváló minőségű Neutrogena Hydro Boost® Body testápoló krém ápolja, megfelelő módon táplálja és tartósan hidratálja a bőrét. Tulajdonságok: bársonyosan puhává teszi a bőrt tartós rugalmasságot biztosít a bőrnek jól felvihető, könnyen felszívódik és nem ragad mélyrehatóan hidratálja a bőrt intenzíven táplál és lágyít Használata: Vigye fel a készítményt a tiszta bőrre és gyengéden masszírozza amíg teljesen fel nem szívódik. Egyik sem
A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki.
chevron_right Időszakos elszámolás számlázási szabályai 2020. 07. 22., 14:56 0 Tisztelt Szakértő! Adott egy kiskereskedelmi tevékenységet folytató cég, amely több vevőjével időszakos elszámolásban szeretne megállapodni. Ez azt jelentené, hogy a vevők az elszámolás időszaka alatt (1 naptári hónap) szállítólevéllel, kiadási jegyzékkel folyamatosan vinnék az árut, majd a következő hónap elején állítanák ki a havi vásárlásokról az egy darab számlát. (Példa: elszámolási időszak: 2020. hó, számla kelte: 2020. 08. 05., fizetési határidő: 2020. 31., teljesítés: 2020. 31. ) Kérdéseim a fentiekkel kapcsolatban a következők: 1. ) Megfelelőek-e a kiállított számlán a fenti dátumok? Időszakos elszámolás – EDUTAX Kft.. 2. ) A kiállított számlán fel vannak tüntetve a kiadási jegyzékek sorszámai, amelyeken az árukat kiadták, illetve tételesen az összes termék. Ezen kívül fel kell-e tüntetni valamit a számlákon? Például elszámolási időszakot stb? 3. ) Az időszakos elszámolással kapcsolatban elegendő a cégek közötti szóbeli megállapodás, vagy írásban kell azt megtenni?
Címke: időszakos elszámolás Időszakos elszámolás számlázási szabályai A következőkben az Adózóna oldalára írt olvasói kérdést és a hozzá tartozó szakértői választ közöljük: Hogyan kell feltüntetni a dátumokat az időszakos elszámolású számlán, és elég-e a szóbeli megállapodás az időszakos elszámolásról? -kérdezte az Adózóna olvasója, melyre Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.
Februárban a felvásárlótól nem érkezett előleg. Március 2-án előleg megnevezéssel érkezett összeg bankszámlánkra (saját bevallásuk szerint elfelejtették utalni, megkésve fizettek. ) Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk a késve érkezett előleg kapcsán? Kell számlát kiállítanunk? Egyáltalán februári időszak kapcsán lehet márciusban előlegről beszélni? Köszönjük válaszukat! 2020. 01. 03. Tisztelt Szakértők! Cégünk élelmiszergyártással foglalkozik, nagy- és kiskereskedelmi partnereinknek értékesítünk, akik eljuttatják a fogyasztóhoz a termékeinket. Időről időre akciózunk, melynek keretében egy-egy termékünket akciós áron lehet elérni a boltokban. Az akció ideje alatt olcsóbban értékesítjük a kiválasztott terméket, illetve a kereskedelmi céggel külön megállapodást kötünk az akciós termékkel kapcsolatos reklám-marketing szolgáltatásra. Módosul az áfatörvény is | Híradó. Az akciós időszak végén a partnerünk a reklám-marketing költségeket kiszámlázza felénk, de a teljesítés dátumához jellemzően az akció kezdő napját írják, amivel nem értünk egyet, tekintettel arra, hogy az akciós időszak meghatározott, előre rögzített, tehát úgy gondoljuk az időszakos elszámolás szabályait kellene alkalmazni számlázáskor.
Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el aktuális Adatkezelési tájékoztatónkat, amelyben a cookie-ra vonatkozóan is részletes információkat olvashat. Az "Elfogadom" gombra kattintással Ön az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerinti cookie-kezeléshez hozzájárul. Elfogadom Egy kereskedelmi vállalkozónak két beszállítója van. Mindketten rendszeresen és folyamatosan szállítják ugyanazokat az árukat. A számlát hetente állítják ki az adott heti szállításról. Gyűjtőszámla: tévedések és tudnivalók (I. rész) - Adó Online. Az egyik beszállító az Áfa törvény 58. §-a alapján állítja ki a számláját, melynek megfelelően a heti szállítás összevont mennyiségét tünteti fel termékenként egy sorban, teljesítési időpontként pedig a fizetési határidőt jelöli meg. A másik beszállító a 164. §-nak megfelelő gyűjtőszámlát alkalmazza, amikor is a leszállított mennyiségeket napi részletezésben szerepelteti a számlán. Kérdésük, hogy mi a fő különbség a határozott időre szóló elszámolás (58.
Az áfatörvény 58. §-ában foglalt szabálynak a lényege ugyanakkor éppen az, hogy az adott ügylet vonatkozásában az ügyletre vonatkozó bármely fizetési határidő teljesítési időpontnak minősül. Az "előlegként" megfizetésre kerülő összegnek is – értelemszerűen – van egy fizetési határideje, ami egyben azt is jelenti, hogy az áfatörvény 58. §-a szerint minősülő ügyletekre tekintettel előre átadott összeg nem az áfatörvény 59. §-a szerinti előleg, hanem az adott elszámolási időszakra vonatkozó, a "végfizetési"határidőtől különböző másik fizetési határidőben térítendő összeg, azaz tulajdonképpen egy újabb 58. § szerinti teljesítési időpont. A jogszabályi előírásoknak megfelelő bizonylatolás valósulhat meg akkor is, ha az adóalany az adott elszámolási időszakon belül "előleget" szed be, és esetlegesen a tényleges teljesítések ismerete hiányában a számlán nem tudja a beszedett ellenértéknek megfelelő mennyiséget feltüntetni, ugyanis az áfatörvény 169. §-ából levezethető, hogy mennyiséget csak abban az esetben kell feltüntetni a számlán, ha az az ügylet jellegéből fakadóan meghatározható.
Forrás: