Kérdés: Édesanyám jó pár éve demenciában szenved, egy utcára lakom tőle, így én gondoskodom róla. Testvérem 40 km-re lakik, de semmit nem segít be édesanyám gondozásában, így minden teher rám hárul. Többször szóltam nekik, de nem lett változás. Édesapám meghalt már, végrendelet nem maradt utána, édesanyám pedig valószínű nem lenne hajlandó szerződés kötésére ellenük. Kérdésem az lenne, hogy én milyen szerződést tudnék velük kötni, amiben lehetne őket kötelezni vagy a gondozásban való segítségre vagy ennek hiányában az örökrészük megszerzésére? Válasz: Az örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is köthetnek osztályos egyezséget a hagyaték felosztásáról. Az osztályos egyezségben az örökösök eltérhetnek mind a törvényes öröklés rendjétől, mind a végintézkedésben meghatározott öröklés rendjétől. Azzal a feltétellel, hogy a hagyatékban minden örökösnek részesednie kell. Beintett a Nyugat, lőttek Putyin ördögi tervének - mégis mi lesz most? - Portfolio.hu. Fontos, hogy írásba legyen foglalva az egyezség. A gondozásban való részvételt pedig bírósági úton kérelmezheti.
Holger Münch a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland - RND) adott interjúban kiemelte, hogy 2011 óta folyamatosan emelkedik a politikai indíttatású bűncselekmények száma Németországban. Ez a szám tavaly is új csúcsra emelkedett, a hatóságok először regisztráltak ötvenezernél is több politikai indíttatású bűncselekményt. Osztályos egyezség nyilatkozat minta 2017. Ez azt mutatja, hogy a gyors társadalmi változások és a politikai rendszerbe vetett bizalom sokhelyütt alacsony szintje révén "a radikalizálódásnak kedvező légkör" alakult ki az országban - mondta a BKA vezetője. Ebben a légkörben formálódott mozgalom a járvány lassítását szolgáló korlátozások ellen. A szélsőségesek tavaly nagyjából 9000 politikai indíttatású bűncselekményt követtek el a járvánnyal összefüggésben. A korlátozások fokozatos visszavonásával párhuzamosan ugyan "némi enyhülés" tapasztalható, ez azonban gyorsan megváltozhat, például a vírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltás kötelezővé tételéről szóló vitával összefüggésben - mondta Holger Münch.
Mariupolt részben azért támadják ilyen heves erőkkel az oroszok, mert itt található az Azov nemzeti gárda "elit" alegységének főbázisa. A fegyveres szervezet egyszerre lényegében politikai egységként is funkcionál, az állományt jelentős részben (szélsőséges) nacionalisták és neonácik alkotják. Az orosz vezetés háborús bűnökkel vádolja az Azovot és amikor Ukrajna "nácitalanításáról" beszélnek, többnyire az Azov gyűléseiről vágnak be képeket. Az orosz haderő tagjai szabályosan vadásszák az azovosokat, még a civileket is egyenként átnézik, hogy van-e Azov tetoválásuk. Most úgy néz ki, elfoglalták a Mariupolt támadó oroszok és donyeci oroszajkú szakadárok az Azov egyik támaszpontját. Nesze neked árstop: a németek döntenek a magyar hatósági árról is?! - HelloVidék. Ez az első eset, hogy a gárda "elit" egységének támaszpontja orosz kézre került. A helyszíni videó alapján úgy tűnik, a támaszpont körül nem voltak súlyos harcok, az ablakokon kívül az épületek egyben vannak. Az udvarban orosz BTR-eket, harckocsikat láthatunk. Russian Marines & DPR troops entering an Azov base in Mariupol.
Ezzel a mohácsi síkságon új élet kezdődött. Király József pécsi püspök kezdeményezésére 1816-ra elkészült a mohácsi Csatatéri emlékkápolna, majd augusztus 29-ét, Keresztelő Szent János fejevételének egyházi ünnepét hivatalosan a mohácsi csata emléknapjává tették. Azóta számos emlékjel és emlékhely emlékeztet 1526 sorsdöntő óráira, s ezzel arra, hogy a "bimbózó rózsa" világa, amely a 16. Mohacsi csata emlékhely. század eleji Magyar Királyságot és a Jagellók vezette közép-európai összefogást szimbolizálja, megrepedt. Az 1960-tól előkerült sírhalmok a magyar és a közép-európai népek kegyeleti temetői, a csontok felett olyan örök sírjelekkel, amelyek egybekötik a múltat, a jelent és a jövendőt. A mohácsi csata közelgő 500. évfordulója egyszerre lehet a kegyelet, a nemzeti hősiesség és a közép-európai összefogás emlékéve. Mohács olyan emlékezetfolyamot érdemel, amelyben a legszélesebb összefogással hozunk létre új, maradandó, keresztény szellemi és tárgyi emlékjeleket, melyek által minden eddiginél mélyebb értelmet nyerhet a múlt és megmozdulhat a jelen.
Nemzetünk sorsfordító eseménye az 1526-ban lezajlott mohácsi csata. Az ütközet hőseinek állít emléket a Mohácsi Nemzeti Emlékhely. A szimbólumokkal teli sírkertben tett séta minden korosztályt megérint, a tömegsírok közötti barangolás lehetőséget teremt a múlt eseményeinek értékelésére. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait, valamint fegyvereket, lovakat megidéző sírjelek sokaságát láthatjuk. A Szent Koronát formázó kiállító- és kilátóépületben a korabeli fegyverek ugyanúgy megtalálhatóak, mint a digitális terepasztal. A 2012 óta hivatalosan Nemzeti Emlékhely rangot viselő helyszín rendszeresen ad otthont különböző rendezvényeknek, melyek a csatát és történelmi korszakát idézik meg, a hősökről való méltó megemlékezést szolgálják. Nyitva tartás: ápr. 1 – okt. 23. : naponta 9. 00-18. 00 okt. 24 – márc. 31. A Mohácsi Nemzeti Emlékhely szobrairól és a tömegsírokról - Magyarország a zsebedben. 00-16. 00 Elhelyezkedés: Mohács-Sátorhely Elérhetőség: Tel. : 69/382-130: További információk árakról, kedvezményekről, a környék kínálatáról az emlékhely honlapján
Antropológusok és régészek közreműködésével hétfőn megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata – tájékoztatta a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI) az MTI-t. Az intézmény közleményében emlékeztetnek arra, hogy a korábban megtalált öt, a mohácsi csatával kapcsolatos tömegsír feltárását, illetve részleges régészeti vizsgálatát a régész és antropológus szakemberek már elvégezték 1960-ban, illetve 1976-ban. A csontokat akkor konzerválták és visszatemették, hogy később egy újabb feltárással részletes vizsgálatot végeznek rajtuk – idézték fel a DDNPI közleményében. Mohácsi Nemzeti Emlékhely :: Magyar Földön. Mint írták, az emlékhely öt tömegsírja közül a héten a harmadik számú feltárása és tudományos vizsgálata kezdődött meg antropológusok és régészek közreműködésével. A munkálatok során a tömegsírt felnyitják, a csontvázakat különválasztják, azokat osztályozzák és antropológiai morfológiai vizsgálatukat, valamint régészeti leletmentésre is sor kerül.
A kis lélekharang megkongatásával fokozhatjuk a magasztos hangulatot. A 2011-ben átadott, Szent Koronát formázó kiállító- és kilátóépület több szinten ad helyet kiállításoknak. Korabeli fegyverek mellett egy digitális terepasztalt is láthatunk. A felső szinten lévő kilátóból felülnézetből csodálhatjuk meg a virágot formázó sírkertet. 2012-ben hivatalosan is Nemzeti Emlékhellyé nyilvánították.
Az erdő egy ponton megtörik, délnyugaton fenyegető tőrként hasít belé a feketefenyőkből ültetett ék, mely a végzetes török támadást jelképezi. Az emlékhelyen vezető sétányok szintén jelképes mondanivalóval rendelkeznek: a koncentrikus köröket formáló, önmagukba visszatérő utak a park, és egyben a mohácsi kálvária körüljárását teszik lehetővé a látogatók számára, feloldozást, megoldást nem rejt magában. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott sírjeleit láthatjuk - Kő Pál, Kiss Sándor, Király József és ifj. Szabó István alkotásait. Láthatjuk a Regős szélhárfáját, az angyalszárnyú Mária királynét, csatabárdokat, buzogányokat, kiegyenesített kaszákat, és a csatában elpusztult lovakat megidéző lófigurákat. A sötétbarna faragások sűrűjében állva szinte hallani a csata zaját, a lovak patájának dübörgését. Nemzeti Emlékhely Mohács | CsodalatosMagyarorszag.hu. Forrás: Az Emlékhely honlapja
Pölöskei József ötvösművész bronzból készült alkotása 14000 csontra emlékeztető alkotóelemből áll, ami a csata és a környékbeli települések 14000 keresztény áldozatának művészi megjelenítése. A Vadász György tervezte impozáns megjelenésű fogadóépületbe Bencsik István szobrászművész Térképkő című alkotása mellett elhaladva léphetünk be. A föld alatti szinten kiállítótér kapott helyet, ahol a csatával kapcsolatos bemutató tekinthető meg. Az ismeretanyagot három különböző, HD-minőségben vetítésre kerülő film mutatja be, külön készült az óvodás korosztálynak, az iskolásoknak és a felnőtteknek, és a történelemmel foglalkozó szakemberek számára. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint a pécsi központú Janus Pannonius Múzeum régészei és a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai a nemzeti park kezdeményezésére, az Agrárminisztérium támogatásával végzik el az emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálatát, a munkálatok egészen 2025-ig zajlanak. A jelenleg ismert öt mohácsi tömegsír közöl a hármas számú a legkisebb, mintegy 15 négyzetméteres, háromszáz csontváz lehet a sírban.
A politikus elmondta, hogy mind a kiáltványt, mind az azt aláírókkal egyeztetett, a következő hat évvel kapcsolatos előzetes terveket eljuttatja a kormányzatnak, hogy elindulhasson a felkészülés a 2026-os évre és a felvezető időszakkal kapcsolatos eseményekre, programokra, beruházásokra. A kiáltvány teljes szövege: "MOHÁCS 500 (1526-2026) Kiáltvány A mohácsi síkságon 1526. augusztus 29-én világtörténelmi jelentőségű csata zajlott le II. Lajos keresztény és Szulejmán muzulmán seregei között. A tragikus vereség folytán az egykor erős Magyar Királyság és vele a magyar-cseh-lengyel Jagelló-államszövetség meggyengült, Szulejmán Oszmán Birodalma másfél évszázadra meghatározó politikai erővé vált Európa közepén, s megnyílt a tér a Habsburgok előtt, akik közel négyszáz évre a közép-európai térség urai és világhatalmi tényezők lettek. A Magyar Királyság többé nem tudta betölteni történelmi hivatását Közép- és Délkelet-Európában, Krakkó pedig elszakadt Buda és Prága érdekközösségétől. Mohács egyszerre közép-, délkelet-európai és magyar sorsforduló: Kelet és Nyugat győzelme a Jagelló Közép-Európa felett.