Ugyanakkor ez sem zárható ki, ezt éppen az Hosszú Menetelés 5B modell előző, egyben első küldetése mutatta meg tavaly májusban: akkor hasonló módon elszabadult egy 20 tonnás darab, és bár személyi sérülést nem okozott, több törmeléke épületeket rongált meg Elefántcsontparton. Kínai rakta követése telex dark. A cikk megjelenésekor az Aerospace Corporation az Atlanti-óceánba saccolta a rakéta érkezését, de mivel folyamatosan finomítják a becsléseiket, valószínűleg máshol lesz a végállomás – Kép: A mostani rakétadarab tömege majdnem akkora, mint a tavaly májusi, ezért szinte biztosan földet (vagy vizet) ér majd, bár a kínai külügyminisztérium pénteken úgy nyilatkozott, hogy a rakéta teljesen elég majd a légkörben. A Hosszú Menetelés 5B űrszemetek méreteit jól mutatja, hogy ezeknél nagyobb ember alkotta tárgy csak három alkalommal csapódott a légkörbe: 1979-ben a Skylab űrállomás, 1991-ben a Szaljut–7 űrállomás, 2003-ban pedig a visszatéréskor szerencsétlenül járt Columbia űrrepülőgép. A Föld körül százezres nagyságrendben kering űrszemét, bár a legtöbbnek a mérete 10 centiméternél kisebb.
Április 29-én indult útnak a rakéta, ami aztán elszabadult, és most kontrollálatlanul kering – Fotó: Zhang Liyun/AFP A Hosszú Menetelés5B nevű, legénység nélküli rakétát Kína Hainan tartományából április 29-én lőtték fel, hogy a Mennyei Harmónia névre keresztelt űrállomás első elemeit az űrbe szállítsa. Aztán a számításokba kis hiba csúszott, mert a rakéta elszabadult, és jelenleg 90 percenként kerüli meg a Földet, és amíg köröz, egyre közelebb érkezik a felszínhez. Kínai rakta követése telex . A rakéta fontosabb adatai: 30 méter hosszú; 21 tonna a súlya; 27 ezer km/h-s sebességre képes. A Guardiannek nyilatkozó asztrofizikus, Jonathan McDowell szerint van esély arra, hogy a rakéta jelentős része elég, de még így is nagyobb darabokban esik szét, és a becsapódáskor sérüléseket okozhat. A mostani előtt fellőtt, hasonló típusú rakétáról vasrudak szakadtak le, amik Elefántcsontpart néhány épületében okoztak kárt, és nagy szerencse volt, hogy személyi sérülés nem történt akkor. Mivel a Föld felszínét 71 százalékban tengerek és óceánok borítják, jó az esély arra, hogy a vízbe hullanak le a rakéta darabjai.
Odafent így is tudnak károkat okozni működő műholdakban, a legnagyobbak pedig a légkörbe jutva is. Emiatt egyre több szakember követel valamiféle globális űrszemétszabályzatot, de egyelőre nem született ilyen.
(Címlapfotó forrása: Facebook/CASC)
Egy részük elég a légkörben, de a hőálló anyagokból készült alkatrészek, például rozsdamentes acélból vagy titánból készült tartályok és turbinák elérhetik a földet. A legnagyobb és leghíresebb eset, a NASA 76 tonnás Skylab 1979-es visszatérése volt, amelynek kontrollálatlan visszatérése, beterítette törmelékkel az Indiai-óceán egy részét Ausztrália nyugati területével. Forrás:,
Onnantól kezdve azonban Sinatra meg sem állt: 1954-ben, a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díj elnyerése után megalapította saját kiadóját, televíziós show-kban szerepelt, világ körüli turnékon vett részt, majd két lemezével összesen hat Grammy-díj at söpört be. Ekkor születtek legnagyobb slágerei, és a korábbiak is ekkor tettek szert igazán nagy népszerűségre, köztük az 1948-ban megjelent Christmas songs by Sinatra a Let it snow, let it snow, let it snow! című dal lal.
A bársonytakaró nekünk a frissen hullót hó Kívánjuk együtt békés legyen majd az évforduló, De mamég fenyőillat tölti be az éjszakát Holnap az ellenség is legyen igaz jó barát, igaz jó barát. Fehér Karácsony, úgy vártunk rég. Ma gyertyát gyújtunk a szeretet ünnepén. Fehér Karácsony, száz csillag ég. Bárhol a földön e dallam elkísér, minket elkísér. Mikor leesik az első hó újra jégvirág nő az ablakon Száncsengő, hangja szól, És eljön a nap miről álmodunk, mikor szeretetet kapunk és adhatunk. Szép ünnep, vigyázz ránk. Fehér Karácsony, száz csillag ég. Bárhol a földön e dallam elkísér, minket elkísér. Fehér karácsony, úgy vártunk rég. A legjobb karácsonyi dalok - Glamour. (Úgy vártunk rég) Ma gyertyát gyújtunk a szeretet ünnepén. (Száz csillag ég) Bárhol a földön e dallam elkísér, minket elkísér. Jill Wellington képe a Pixabay -en.
Ez karácsony közeledtével eléggé elterjedt szokásunk. Mára már elképzelhetetlen lenne karácsonyi dal nélkül az egyik legszentebb ünnepünk, hiszen ez része a templomi szertartásoknak, énekeljük otthon, a meghitt környezetünkben, a fa alatt, a bölcsiben, oviban és iskolában. De mikor kezdődött? Az első, valóban karácsonyi témájú dalok története, több feljegyzés szerint is, a 4. századra nyúlik vissza, ám egészen Assisi Szent Ferencig, vagyis a 12. század végéig nem igazán voltak általánosan elterjedtek, sokan úgy gondolták ugyanis, hogy nem illenek az ünnep szentségéhez, annak ellenére sem, hogy a legrégebbi karácsonyi énekek mindegyike vallásos témájú volt. Oliver Cromwell például még a 17. Legszebb karacsonyi dalok angolul. században is ellenezte, olyannyira, hogy egész Nagy-Britannia területén betiltotta a közös karácsonyi énekléseket. 19. századtól azonban valami megváltozott. Egyre több egyházi és világi zenésztől születtek ma is ismert karácsonyi melódiák, amelyek lassacskán nemcsak részei lettek az ünnepnek, de egyre nagyobb igény is volt rájuk.