A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" programját. Ennek célja, hogy a társadalommal megismertesse azokat a madárfajokat vagy fajcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepet kaphatnak. Emellett felhívja a figyelmet azokra az érdekütközésekre, konfliktusokra, amelyeket fel kell oldani. Az év madarának csak olyan fajt választanak, amelynek folyamatos védelmében az egyesület tevőlegesen is részt vesz. 2011-ben kísérletképpen internetes szavazással választatták meg, hogy a három ajánlott faj közül melyik legyen 2012-ben az év madara. Az énekes cigánycsuk lett a 2021-es év madara - Infostart.hu. Az akciót sikeresnek ítélték, ezért a következő években is így választanak.
Szaporodása Az első költés néha már március második felében, de többnyire áprilisban, a második május derekától júniusig tart. A hím a fák csúcsán, villanydróton, kórok hegyén, nádkéve kupacok csúcsán, kerítésen énekelve jelzi a revírjét. Éneklés közben néha a magasba is emelkedik. Schmidt E. megfigyelései szerint többnyire a tojóval együtt, gyakran már párban érkezik. A fészek helyét a tojó választja ki. Ide-oda repked a revír területén, néha egy helyben lebeg a fűcsomók felett, így keresi a fészek számára alkalmas mélyedést. 2021-ben az év madara a cigánycsuk. Csak a tojó épít, a hím a közelben énekel. A fészket fűcsomók között, általában kis talajmélyedésben nagyon jól elrejtve, gyakran árokpart vagy vasúti töltés oldalában készíti. A bejáratot mindig fű takarja. A fészekanyagot – száraz növényi részeket, a terület adottságaitól függően mohát, gyökereket – a közelből (20-40 m-ről) hordja. A csészét szőrszálakkal, kevés tollal, finom gyökerekkel béleli. A fészek az időjárástól függően öt-hat nap alatt készül el. A tojások száma rendszerint 5-6, de 4, illetve 7 is lehet.
A sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gazos-bokros területek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik. Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll. Rövid, csicsergő énekükkel, illetve jellegzetes csuk-csuk jelző- és riasztóhangjukkal, ami a jelenlegi magyar nevükben is megjelenik, hívják fel magukra a figyelmet. Rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. Az őszi vonulás nagy része szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Az év madara 2021 part. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek. A természetvédők közleménye szerint a magyar állomány az 1999-2019 közötti 21 évben 54 százalékkal csökkent, napjainkban 195-210 ezer párra tehető. Megfogyatkozása hátterében a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány áll.
Az MME 1979-ben indította el az "Év madara" akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A négy évtizede futó programban a lakosság tavaly három fajra szavazhatott: a cigánycsuk mellett a kis őrgébicsre és a sordélyra - olvasható a közleményben. A szavazáson győztes cigánycsuk a mezei verébnél kicsit kisebb méretű madár. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. Így éli mindennapjait a győztes madár Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg. A sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gazos-bokros területek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik. Az év madara 2011 qui me suit. Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll. Fotó: ullstein bild / Getty Images Hungary Rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti.
Közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják. A faj felnőttkori tollazata segíti az ágak közötti álcázást...... amire szükségük is van a nappali madarak előli rejtőzködéshez (Videók: Orbán Zoltán) Hatalmas elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ. Index - Belföld - A cigánycsuk az év madara 2021-ben. Az erdei fülesbagoly elterjedési térképe - nagyításhoz katt a térképre (Forrás:) A világállomány mintegy 28%-a él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6 500-12 000 pár közé becsülhető. Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai köpetvizsgálatok (a táplálékállatok emészthetetlen szőre, tollai és csontjai alkotta, rendszeresen visszaöklendezett kis gombócok) alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog.
Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll. Egy hím példány Forrás: Wikimedia Commons Rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. Az őszi vonulás nagy része szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek. A természetvédők közleménye szerint a magyar állomány az 1999-2019 közötti 21 évben 54 százalékkal csökkent, napjainkban 195-210 ezer párra tehető. Megfogyatkozása hátterében a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány áll. Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és gazosok égetésének további tiltásával - olvasható az MME közleményében.
Nagy kérdés, hogy mi maradt mára a hatvanas-hetvenes évekbeli elképesztő népszerűségéből. Egyre kevesebben vannak ugyanis azok, akik az 1977-ben meghalt Kovács Margitra élő művészként emlékeznek, ezért személyiségének vonzereje, az egykori ismertség a fiatalabb közönséget már nem hozza be látogatóként a múzeumba. A kerámiák népszerűsége mégis tartós, bár Eged Dalma szerint művészettörténeti, művészetelmélet szempontból nem okvetlenül időtállók ezek az alkotások. "Most is látszik a látogatókon, hogy tetszik nekik, szeretik". És érdekes maradt, mint jelenség is: szinte minden családnál akad egy szobor vagy másolat tőle, és stílusa annyira jellegzetes volt, hogy szinte mindenki felismeri a munkáit. (Borítókép: Vasvári Tamás / Index)
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Kovács Margit, a kerámia legismertebb magyar művésze szerencsés csillagzat alatt született. A siker gyorsan - már a pálya elején - mellé szegődött, és elkísérte 1977-ben bekövetkezett haláláig. Rendszerek jöttek-mentek, nimbusza azonban folyamatosan emelkedett. Már életében megkapott minden rangos elismerést: különféle kitüntetéseket, sőt önálló múzeumot is Szentendrén. Legfőképpen pedig a közönség megbecsülését. "Én végül is abban látom munkám feladatát, hogy örömet okozzak az embereknek" - nyilatkozta egy interjúban. A program azért hiteles és eredményes, mert munkájában ő maga is örömet talált. Ahogy egy másik újságcikkben elmondta: "Az agyag a mindennapi kenyerem, örömöm, bánatom... Azt kívánom, hogy ez a hullámverés utolsó lélegzetvételemig elkísérjen. " Termékadatok Cím: Kovács Margit - Múzeumi séta Oldalak száma: 54 Megjelenés: 2008. július 25. ISBN: 9789631357400 A szerzőről VADAS JÓZSEF művei (1946-) művészettörténész, kritikus, egyetemi tanár A Corvina Kiadónál megjelent művei: • Csontváry• Kis magyar művészet• A magyar festészet remekei• Budapest építészete• A magyar art deco• A magyar konstruktivizmus• Kovács Margit
kovács margit művei - Google keresés
Pedig már a múzeum létrehozása sem volt ellenmondásoktól mentes. A győri születésű és Budapesten, a Pozsonyi úton élő művésznek nem volt semmilyen szentendrei kötődése. Mégis ide álmodta meg Aczél a múzeumát, amit három felajánlott helyszín közül választhatott ki a művész. Amikor Kovács kiválasztotta a Vastagh György utcai épületet, az itt lakóknak menniük kellett, egy Szentendrén akkor épült lakótelepen kaptak lakást. Műparasztos beszéd kontra utazgató szingli A kiállítás elején képet kaphatunk Kovács rendhagyó életútjáról. Kovács Margit látszólag nyílt és egyszerű, valójában azonban nagyon is titokzatos, az imázsát meglepő tudatossággal építő nő volt. Csak egy példa: a beszédét valószínűleg tudatosan alakította kicsit parasztos ízűvé, miközben egy győri, zsidó polgárcsalád lánya volt, akinek semmi köze nem volt a falusi élethez. Élete nagy részében a Pozsonyi úton élt, abban a házban, ahol Radnóti Miklósék is. Barátok voltak, Kovács ott volt, amikor egy bombariadó alkalmával a költő először szavalta el a pincében a Nem tudhatom című versét.
Fénykorában akár évi egymillió ember is ellátogatott a szentendrei Kovács Margit Kerámiamúzeumba. Akadtak olyanok, akik a kiállítás megtekintése után rajongói leveleket írtak a művésznek, melyben beszámoltak arról, hogy a szobrokat látva szinte transzba estek. Mi lehetett a siker titka? Hogy lehetett támogatott alkotó valaki a Horthy- és a Kádár-korban is? Miért volt olyan rejtélyes Kovács Margit magánélete? A megújult tárlatból ezek is kiderülnek. Ő nagyon hálás azért, hogy 1956 után nem agitálták őt erőszakosan be a pártba, és soha ebből neki semmiféle hátránya nem volt, - megrendítette, - s ezért tartotta szükségesnek mindezt sürgősen elmondani, - hogy péntek délután Kádár János elvtársról, akiről tudta, hogy munkáit becsüli, levelet kapott, azt írta, hogy "szeretettel". Ez őt felkavarta, s mielőtt mindent befejezne, nagy önvizsgálatra kényszerítette, és úgy érzi, hogy kötelessége tisztán látni és elmondani néhány dolgot. A részlet Aczél Györgytől, a Kádár-rendszer kulturális életének vezetőjétől származik, akiről pedig szó van, Kovács Margit kerámiaművész.
3 oldal 1-60 találat, összesen 179.