Találmányát még ez évben szabadalmaztatta, majd mivel pénzszűkében volt, 60 forintért eladta Rómer István bécsi gyógyszerészmesternek. Az pedig belekezdett a tömeggyártásba, és a hihetetlen népszerűségnek örvendő biztonsági gyufa révén tetemes vagyonra tett szert. Irinyi János 1939-ben tért vissza Magyarországra, ahol a szikes talajok vizsgálatával kezdett el foglalkozni. Irinyi János munkássága és a zajtalan és robbanásmentes gyufa | Hungarikumok Gyűjteménye - Magyar Értéktár. Egy évvel később pedig megalapította az első gyufagyárat, az Első Pesti Gyújtófák Gyára néven. A termékek biztonságosak voltak ugyan, de a gyártás során a gyufafejben található nagy mennyiségű foszfortól rengeteg gyufagyári munkás mérgezést kapott. Ezért a gyártást beszüntették. Később megjelentek azok az eljárások, melyek során nem kellett mérgező anyagokat felhasználni, s ezt követően indult el a tényleges gyufagyártás, mely az egész világot meghódította. Gál Adél Kárpá
Magyar köztudat szerint Irinyi János hazánkfia 1836-ban, Bécsben találta fel a foszforos gyufát. Azt mondják, találmánya egy sikertelen előadási kísérletnek következménye. Előadás után azonnal beszerezte a szükséges anyagokat s másnap bemutatta a kész gyufát. Némelyek szerint találmányát néhány fillérért engedte át annak a szatócsnak, akitől a gyufa előállításához szükséges anyagokat vásárolta; mások szerint Rőmer István 80 forintot fizetett a találmányért. Bármelyik állítás legyen igaz, csak azt bizonyíthatja, hogy Irinyi találmányának világra szóló értékét nem ismerte fel. Tudjuk, hogy Rőmer István, Preshel János és Pollák A. M. Irinyi János - Agytörő. vetették meg Ausztria hatalmas gyufaiparnak alapját: de arról semmit sem tudunk, hogy Rőmer értékesítette-e vállalatuk fejlesztése érdekében Irinyi találmányát, vagy azt csak azért vette meg, hogy egy versenyvállalat keletkezését megakadályozza. Ellenben bizonyos, hogy Irinyi 1840 után 1848-ig, Pesten megpróbálta találmányának ipari és kereskedelmi értékesítését, de nem nagy szerencsével.
Irinyi 1817. május 17-én született Nagylétán (Bihar vm) Irinyi János mezőgazdász és Jánossy Róza gyermekeként. Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Zajongásmentes gyufa Nagyváradon végezte középiskoláit, majd jogot tanult a Debreceni Kollégiumban. A gyufát Irinyi János fedezte fel? – Tényleg!. A bécsi Politechnikumban kémiai tanulmányokat folytatott. Irinyi János 1836-ban a bécsi Politechnikumban tanult kémiát, amikor is egyik professzorának, Meissner Pálnak egy sikertelen kísérlete kapcsán merült fel benne annak megoldása, hogy miként lehetne egy olyan gyufát készíteni, mely "zajongásmentes" és biztonságos. A professzor egyik előadásán ként ólom-dioxiddal dörzsölt össze, "ígérvén a figyelmes hallgatóságnak, hogy a kén meg fog gyúlni, de ez nem történt, nekem hamar az jutott eszembe, - mondta később Irinyi - hogyha kén helyett foszfort vett volna, az már rég égne. " Irinyi ötlete tehát abban állt, hogy a gyufa fejében lévő ólomdioxidot fehérfoszforral keverte. Így jutott el a mai is használatos biztonsági gyufa őséhez.
Ezen a gondon segített Irinyi, aki a bécsi Politechnikumban tizenkilenc évesen volt a szemtanúja annak, hogy tanára kísérletezés közben kudarcot vallott a kénvirággal dörzsölt ólomoxid meggyújtásával. Az a gondolata támadt, hogy kén helyett foszfort használ, és a foszforos gyufa fejében ólom-peroxiddal helyettesíti a kálium-klorátot. A forró vízben oldott foszforba kihűlés után barnaport (ólom-peroxidot) és enyvet kevert, majd ebbe mártotta a kénezett végű pálcikát. Cündhölcli Irinyi módra Gyufáját (a német Zündholz elnevezés alapján egy ideig "cündhölcli") nem szabadalmaztatta, mert Magyarországon ez a jogi oltalom még nem létezett, az osztrák hatóságokat pedig igyekezett elkerülni. Receptjéért először csak három garast kért Rómer István bécsi gyárostól, mert ennyibe került a foszfor, és különben is szerelmes volt a vállalkozó lányába. Végül 60 pengő forintot kapott az ötletért, amelyre Rómer 1837-ben osztrák szabadalmat szerzett, de lányát nem adta Irinyihez, aki szerelmi kudarcát sokáig nem heverte ki.
A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt, jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában. Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett. 1895. december 17-én hunyt el Vértesen. A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufa A találmány lényege, hogy a gyufa fejében az addig használt a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte. Irinyi a foszfort meleg vízben oldotta fel, majd a kicsapódott foszforszemcséket ólom-szulfiddal és gumiarábikummal elegyítette. A fenyőfa gyufaszálak fejét a képlékeny masszába mártogatta, majd hagyta keményre száradni.
Napjaink biztonsági gyufája Napjainkban már bosszankodunk, ha netalán egy gyufaszál nem lobbanna lángra. Ha azonban a gyufa gyártási technológiáját számba vesszük, rájövünk, eléggé bonyolult ahhoz, hogy valamelyik szakaszába hiba csúszhasson be, ami a termék "működését" megakadályozhatja. A gépi úton négyszög keresztmetszetű rudacskákká aprított fát (általában nyárfát) először nátrium-foszfát, ammónium-foszfát vagy vízüveg oldatával itatják át (impregnálják), majd megszárítják. Ezzel meggátolják az utánizzást. Ezt követően a gyufaszálak végét paraffinolvadékba mártják, ami a későbbiekben megkönnyíti a fa meggyulladását. A gyufafej gyújtóelegye oxigénleadó anyagot (KClO 3, MnO 2, Pb 3 O 4, K 2 Cr 2 O 7 stb. ) és lángképző anyagot (kén vagy Sb 2 S 3), továbbá színezéket, üvegport és kötőanyagot (dextrin vagy enyv) tartalmaz. A gyufadoboz dörzsfelületének legfontosabb alkotója a vörösfoszfor, ami megindítja a kálium-klorát-tartalmú gyufafej égését; tartalmaz ugyanakkor üvegport is, a dörzsölési hő növelésére és valamilyen kötőanyagot.
A betyárromantikához fűződő szerepvállalásában nem volt hiány. Rendszeres vendége volt Kondoros – ahol díszpolgári címmel tüntették ki – rendezvényeinek, így a betyárnapoknak is, ráadásul a csárda emlékszobájában láthatók a Rózsa Sándor című filmben használt személyes ereklyéi is. Oszter Sándor legemlékezetesebb filmszerepei - galéria. Régebben is tudtam, hogy Kondoroson őrzik a Rózsa Sándorral kapcsolatos emlékeket. Amikor először vettem részt a betyárnapokon, örömmel tapasztaltam, hogy itt ilyen erővel ápolják a híres betyár emlékét – mondta a vele készített interjúban. Oszter Sándor az Alföldi Legendárium Klaszter egyik alapító tagja volt, hiszen az alföldi legendák között található Rózsa Sándor legendája is. Mint vallotta, a legtermészetesebb, hogy neki, mint a híres betyár filmbeli megformálójának a klaszter tagjai között volt a helye. Oszter Sándor emlékét megőrizzük, nyugodjon békében.
1/7 A Rózsa Sándor című film forgatása. Forrás: MTI/Lajos György 2/7 Kitörés (1971) Forrás: 3/7 Lili bárónő (1975) Forrás: youtube / Sípos Tamás 4/7 80 huszár (1978) Forrás: 5/7 A csillagszemű 1-2. (1978) Forrás: mafab / AR archiv 6/7 Argo (2004) Forrás: youtube 7/7 A Viszkis film (2017) Forrás: youtube/mafab
Számos filmben játszott, hírnevét – s a vele járó népszerűséget Rózsa Sándornak, a legendás betyárnak köszönhette a sokoldalú, drámai hősöket és karakterszerepeket egyaránt hitelesen játszó színész Oszter Sándor. Oszter Sándor 1948. szeptember 2-án született Győrött. Gazdag molnárcsaládba született Győrben, apja malmait 1949-ben államosították. Argo oszter sandro magister. A gimnáziumi évek alatt a fiatal Oszter a humán tárgyak iránt érdeklődött, irodalmi versenyeket nyert. 1967-ben, az érettségi évében egy irodalmi pályázatra írt műve a legjobbak közé került, s ez akkoriban azt jelentette, hogy felvételi nélkül bekerült a bölcsészkarra. Ő azonban jelentkezett a Színház-és Filmművészeti Főiskolára is, és oda is felvették. 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, első munkahelye a Vígszínház volt, 1978-tól a Nemzeti Színház, majd a Pesti Magyar Színház tagja volt. 1990-től szabadfoglalkozású művészként dolgozott. Sokoldalú színész volt, drámai hősöket és karakterszerepeket egyaránt hitelesen formált meg.