Búzamező Hazánk éléstára, az Alföld A kedvezőtlen körülmények ellenére azonban az Alföld nagyon is alkalmas mezőgazdasági hasznosításra. A talaj minősége a legtöbb területen igen jó, kedvez a kultúrnövényeknek. Az Alföldet hazánk éléstárának nevezzük, mert itt a legjelentősebb a növénytermesztés és az állattenyésztés. Az árvizek veszélye Sajnos, az Alföld folyói igen szeszélyesek, ami hatással van a mezőgazdaságra is. A folyószabályozások nem tudták teljes mértékben megoldani az árvizek és belvizek okozta problémákat, sőt, egyes esetekben még rontottak is rajta. A tavasz végi, nyár eleji áradások gyakran a szántóföldek és a települések egy részét is elárasztja. Elárasztott vidék Az Alföld tájai Az Alföld részei: Mezőföld, Duna-Tisza köze, Tiszántúl. Tájai és azok főbb jellemzői: Kiskunság: futóhomok, homokbuckák Nagykunság: hordalék, iszap, tökéletes síkság Mezőföld: vastag lösztakaró Maros Kőrös köze: lösz
Az Alföld éghajlata A Mezőföld és a Drávamelléki-síkság nedves-kontinentális, a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl száraz-kontinentális éghajlatú terület, kelet felé erősödő kontinentális hatással. Erőteljesen érvényesül a medence-jelleg. Az Alföldön a legmelegebb a nyár és a leghidegebb a tél, 2100 a napsütéses órák száma és 3200 oC a hőösszeg. Az évi csapadék mennyisége a legkevesebb az országban (500-600 mm). A globális felmelegedés miatt az Alföld éghajlata átalakulóban van, évről-évre jobban érezhető a mediterrán hatás északi irányú eltolódása. Az Alföld vízrajzi adottságai Az Alföld a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A Tisza legkontinentálisabb folyónk, szélsőségesen ingadozó vízjárással. A tavasz eleji hóolvadásból származó áradás a jegesár, a nyár eleji esőzés okozza a zöldárat. Az őszi esőzések miatt is kialakulhat áradás. Az Alföld folyói kis esésűek, szabályozottak (az árvizek megfékezése, a hajózás és az öntözés megkönnyítése miatt). A vízhiányt csatornák építésével és artézi kutak fúrásával próbálják enyhíteni.
Pajzsoscankó hímek (Calidris pugnax) – Fotó: Flickr A Csanádi pusztákon szintén gyakran látnak vonuló cankófajokat. A napokban 400 példányt számoltak, ebből 180 volt a pajzsoscankó, a többi pedig piroslábú cankó. Utóbbi költőfajként is jelen van a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. Piroslábú cankó (Tringa totanus) – Fotó: Flickr
Ellenfelünk minden meccsen azért lép pályára, hogy elkerülje a kiesést, ami még veszélyesebbé teszi őket. Nehéz összecsapás vár ránk kedden este. Az FTC-DVTK mérkőzést március 2-án, kedden este 20. 00 órától rendezik a Groupama Arénában, zárt kapuk mögött.