Visszatesszük a harcsákat a szószba, összeforraljuk. Közben lobogó sós vízben kifőzzük a csuszatésztát. Leszűrjük, majd összekeverjük a túróval és 2 evőkanál tejföllel, hogy a túró rátapadjon a tésztára. A harcsapaprikást a túrós csuszával tálaljuk, meglocsoljuk a maradék tejföllel.
Halmozzuk rá a túrót, a tejfölt, a szalonnát, és 160 fokos sütőben melegítsük össze őket. Statisztika Megtekintések száma: 59952 Hozzászólások: - Kedvencek között: 9 - Más oldalon: 0 Értékelések: 3
Hozzávalók 6 személyre: A halalapléhez: 2 kilogramm halcsont 40 dekagramm vöröshagyma 1 evőkanál bors A harcsapaprikáshoz 1 deciliter olaj 1 kilogramm harcsafilé 25 dekagramm vöröshagyma 2 teáskanál bors 2 csapott evőkanál édes fűszerpaprika 1 darab zöldpaprika 1 darab paradicsom 1 darab hegyes erős paprika 2 deciliter tejföl 1 evőkanál liszt A túrós csuszához: 40 dekagramm csuszatészta 50 dekagramm túró 12 dekagramm füstölt szalonna 1 deciliter tejföl A halalapléhez a megmosott halcsontokat, az egész vöröshagymát és a szemes borsot felöntjük kb. 3 liter vízzel, majd közepes lángon 3 órán keresztül főzzük. Így a végén kb. 2 liter erős alaplé fog elkészülni. Harcsapaprikás, az egyik leggyorsabb és legfinomabb magyaros klasszikus. Nagyobb darabokra felvágjuk a harcsafilét, minden oldalát megsózzuk, majd hűtőszekrénybe tesszük. A finomra vágott vöröshagymát az olajon üvegesre pároljuk és aranyszínűre pirítjuk. Hozzáadjuk a kis kockára vágott paprikát és a héjától megfosztott felkockázott paradicsomot, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a pirospaprikával, gyorsan elkeverjük és rögtön felöntjük a halalaplével.
Henry O. Walker: Lírai költészet A líra az irodalom, pontosabban a költészet három nagy műnemének egyike az epika és a dráma mellett (a görög ' líra ' egy húros hangszer neve volt). Jellemzői [ szerkesztés] A lírai művekben egy ember (lírai én) szólal meg közvetlen formában, általában egyes szám első személyben. Ki beszl a versben A lrai n fogalma. Ilyenkor nem a szerző szólal meg, mivel a "lírai én" egy fikció, így nem egyeztethető a szerzővel, akármennyi életrajzi vonás található a műben. Tárgya saját belső világa, azaz érzelmeit, hangulatait, élményeit, gondolatait, tapasztalatait tárja fel. Az ábrázolás középpontjában tehát a lírikus énje, önmaga, személyisége áll (a "költői én"). Ezért a lírai művekben az alkotó megnyilatkozása közvetlenebb, személyesebb (szubjektívebb), mint a sokszereplős, cselekményes epikai vagy drámai művekben (az epikus szerző és a drámaíró többnyire hallgat arról, milyen személyes indulatokat, egyéni véleményeket táplál az általa ábrázolt világ dolgaival kapcsolatban). A lírai művek (alapvetően, de nem kizárólagosan) verses formában íródnak.
Olvasónk kifogásolta, hogy használunk bizonyos irodalomelméleti szakkifejezéseket. Megkérdeztünk irodalmárokat ezekről a kifejezésekről: valóban óvatosnak kell lennünk a használatukkal? | 2012. május 23. Egy kedves olvasónktól egyik nemrégiben megjelent cikkünk kapcsán azt a kritikát kaptuk Facebook-oldalunkon, hogy irodalmi (vagy inkább irodalomelméleti) tabuszavakat használunk – azt, hogy olvasat, illetve azt, hogy lírai én. Való igaz, hogy ezeket a kifejezéseket nem igyekeztünk kerülni, ugyanis nem tudtuk, hogy tabuk lennének. Lirik en fogalma apa. Az általunk olvasott szakirodalom, illetve az általunk látogatott konferenciák résztvevői használják ezeket a kifejezéseket mindenféle pironkodás nélkül. Így nem értettük, miért lennének ezek a kifejezések tabuk. Visszakérdeztünk tehát, hogy miért és milyen kontextusban számítanak ezek a szavak tabunak. Ezt a választ kaptuk: Az előbbit [olvasat] szakdolgozatból töröltették velem, mint divatos, ámbár nem kívánatos (abszolút kerülendő) kifejezést; az utóbbit [lírai én] írásban én magam is kerülöm, mert még szóban is megmosolyognak érte.
A hagyományos műfaji kereteken – dal, óda és válfajai, epigramma, elégia – kívül sokféle szempontból csoportosíthatjuk a lírai alkotásokat. A tartalmi elemek mellett a lírai művekben különösen fontosak a szerkezeti megoldások, a kifejezőeszközök, a stíluselemek, a költői képek, alakzatok, a zeneiség eszközei. Lirik en fogalma te. Az érzelmek tartalma, erőssége (intenzitása) különbözteti meg: a hangulatlírát, melyet bensőséges megszólalás, fokozott zeneiség és minimális érzelmi hőfok jellemez (legjellemzőbb műfaja a dal, és más műfaji változataiban is a zeneiség és a dalszerűség a meghatározó) és az érzelmi lírát, melyben az érzelmek határozottabbak, tudatosabbak (az elégia és az óda számos változata ide sorolható). A gondolati lírát, melyben a gondolati elem, a gondolatiság a meghatározó. A gondolati mag, a bölcseleti mondanivaló egyben személyes élménnyé is válik, amelyet a lírai én költői módon, lirizáltan ad elő (erre a típusra a filozófiai költészet, a didaktikus líra vagy az intellektuális líra kategóriáit is használják).
Rikoltva, torz fejjel, fülem Keith Chesterton: A szamár csúf szárnyként röpködött: ördög torzképe lettem a négylábúak között. Kit kivetett rongyként a föld s egy ősi akarat, gyötörj, gyalázz: néma vagyok, megőrzöm titkomat. Ostobák! Jutott nékem is egy nap, vad s drága nap: hangok lengtek fülem körül s pálmák lábam alatt. 3. Irodalmi alapfogalmak - SuliHáló.hu. A líraiság fokozatai 1/A: az ismert személy maga beszél, ráismerünk, személyes, lírai megnyilvánulás Egy estém otthon, István öcsémhez, Szeptember végén 1/B: a vers fölött ott a személy neve, de a szöveg nem személyes, mint költő beszél, mint közszereplő Szózat, Thaliarchushoz 2/A: a költő és valaki párbeszéde Huszt 2/B: a költő és valaki párbeszéde, de nincs válasz Himnusz 4. A líraiság fokozatai • 3/A: Valaki beszél, aki nyilvánvalóan nem azonos a közismert személlyel, de még a közszereplőként fellépő költővel sem Chesterton: A szamár, Csokonai: Szegény Zsuzsi • 3/B: Valaki beszél, önmagában tépelődve, önmagával vitatkozva Arany János: Az örök zsidó (…pihenni már… nem, nem lehet…) • 4/A: Két valaki beszél, egyik sem a költő Kölcsey: Zrínyi második éneke – Zrínyi könyörög benne a Sorshoz • 4/B: Sokan beszélnek, egyik sem a költő, de gondolatai beleépülnek a szavaikba Ez már nem líra, de még nem is dráma, hanem átmenet, drámai költemény, Az ember tragédiája 5.
Köszönjük a cikkben idézett irodalmárok segítségét a kérdés megválaszolásában! Kapcsolódó tartalmak: Hasonló tartalmak: Hozzászólások (3): Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)