Mivel nem szeretek semmit elpazarolni, még akkor se, ha már nem kell, ezért leszedtem a két sor egyikében lévő bokrokról az összeset. Mivel továbbra se kell a családnak, így gondoltam valamit kellene belőle készíteni. Emlékeztem, hogy pár éve kicsit utána olvastam, hogy szinte minden gyümölcsből lehet bort készíteni. Konkrétan nem emlékeztem, hogy ribizliből is lehet, de azért találtam több leírást. Ezek közül a következő tetszett meg: " Piros ribizlibor, ribiszkebor Hozzávalók: 1, 75 kg piros ribizli 25 dkg fekete ribizli 4+2 l víz 1+2 kg cukor Elkészítése: A gyümölcsöt, megmosunk, és csumástól összezúzzuk. (A csumájában vannak olyan gyógyanyagok, amik a kiforrás után is érintetlenül megmaradnak. ) Ráöntjük a 4 l vizet, belekeverünk 1 kg cukrot, és letakarva 4-5 napig állni hagyjuk. 1. A bor elméleti készítése (onlineoktatás) - YouTube. Ekkor leszűrjük, kipréseljük. A sűrűjét 1-2 liter vízzel újra beáztatjuk, két napig így hagyjuk, majd újra préseljük, a lét a többihez adjuk. Hozzákeverünk még 2 kg cukrot, nagy üvegbe öntjük, kotyogóval ledugaszoljuk, és az edényt langyos helyre állítjuk.
8% alkoholtartalom mellett a bor nem is tartós s az utólag hozzáadott cukor ilyen szesztartalom mellett még könnyen ki is erjedhet. Osztrovszkyné dr. Németh Ágnes.
1. A bor elméleti készítése (onlineoktatás) - YouTube
Az autonómiát ugyanakkor úgy kell gyakorolni, hogy épségben maradjanak a társas kapcsolatok – akár a bizalmas érzelmi kapcsolatokról, akár a munkaadókhoz vagy a munkatársakhoz fűződő viszonyról van szó. Minél kevésbé tudott kibontakozni valakiben az önállósulás folyamata, felnőtt korában annál inkább függ majd a különböző kapcsolataitól. A nem autonóm, az érzelmi függetlenségre nem érett, dependens (függő) személyiség úgy érzi, saját egyensúlyát csak másokra támaszkodva képes fenntartani. Az éretlen, érzelmileg nem felnőtt ember az, aki hajlamos lehet nemcsak a társfüggőségre ( kodependencia), hanem a különböző anyagoktól vagy tevékenységektől való függőségre is. Minél nagyobb valakinél a függőség, annál nagyobb veszélyt jelent, ha megszűnnek vagy bizonytalanná válnak a kapcsolatai. Ebből következik, hogy a stresszel szembeni ellenállóképesség ( reziliencia) egyenesen arányos az érzelmi önállósággal. Kapcsolódó írások: Felhasznált irodalom: Dr. Máté Gábor: A test lázadása – Ismerd meg a stresszbetegségeket (Libri, 2013) 288-289.
Vegyük észre a családunkban húzódó rejtett mintázatokat! Ha szükséges, forduljunk pszichiáterhez gyógyszeres kezelésért. Erősítsük a Földhöz, a nagy egészhez tartozás érzését, aminek mi is részei vagyunk. Szervezzünk minél több természetközeli programot stresszcsökkentő hatása miatt. Javítsuk fizikai egészségünket! - Csökkentsük kortizol szintünket. - Erősítsük immun funkcióinkat. - Javítsuk kardio-vaszkuláris funkcióinkat. - Csökkentsük a szervezetünkben fellépő gyulladásokat. Tedd fel magadnak a kérdést: Mire volt gyermekként szükségem, amit nem kaptam meg? Szeretetre, minőségi időre, odafigyelésre, esetleg védelemre? Kinek meséltem el eddig a velem történteket? Hova/ kihez fordulhatok segítségért, hogy feldolgozzam fájdalmaimat? Hogyan jelenik meg a mindennapi gondolataimban, viselkedésemben saját traumám? Mit tanultam saját traumámtól? Ha úgy érzed, segítségre van szükséged traumád feldolgozásában, kérd tapasztalt szakembereink segítségét! Felhasznált irodalom The Wisdom of Trauma - Dr. Máté, G. (2004): A test lázadása – Ismerd meg a stresszbetegségeket.
A rák, a szenvedélybetegségek, sőt majd minden krónikus betegség visszavezethető a gyermekkori negatív élményekre és azok életünkre, viselkedésünkre és egészségünkre gyakorolt hatására – vallja a magyar származású, világhírű tudós, dr. Máté Gábor. Az emberek testi egészsége nem független az érzelmeiktől és a lelkiállapotuktól. Ez a tudás a mai napig részét képezi a tradicionális kultúráknak, de a modern orvoslás számára sajnos annak ellenére elveszett, hogy az elmúlt évtizedek tudományos felfedezései is ezt igazolják. A test lázadása személéletesen mutatja be, hogy milyen károkat okozhat az érzelmek elfojtása, milyen pusztítást okozhat az, ha nem vagyunk képesek kifejezni az érzelmeinket. Dr. Máté Gábor tudományos kutatások eredményeit, páciensei példáit és saját tapasztalatait egyaránt felhasználva világítja meg, hogyan befolyásolják a korai élmények a stresszre adott reakcióinkat, és hogy miként hat a világról és más emberekről alkotott képünk az egészségünkre. Feltárja az egyre gyakoribb megbetegedések mögött álló okokat, és ráébreszt arra, hogy csak akkor szállhatunk szembe hatékonyan a stresszbetegségekkel, ha felfedezzük gyermekkorunk mélyre temetett emlékeit, valamint ezek felnőttkori következményeit.
Vintage Canada, Toronto. van der Kolk, B. (2020): A test mindent számontart - Az agy, az elme és a test szerepe a traumafeldolgozásban. Ursus Libris.
Csíkszentmihályi Mihály pszichológus és Barbara Schneider szociológus egy máig egyedülálló kutatáson keresztül mutatják be a tinédzserek felnőtt élettel kapcsolatos elképzeléseinek, készségeinek és elvárásainak alakulását. Számos amerikai középiskolában gyűjtöttek adatokat a jövő tudósait képző elitiskoláktól a leghírhedtebb oktatási intézményekig. Eredményeik elemzése során kiemelt figyelmet fordítottak Csíkszentmihályi flow elméletére, mely szerint az értelmes időtöltés során szerzett pozitív élmények segítenek később örömet találni a munkában. Az Életre hangolva sok régi, jól bevált elképzelésünkre rácáfol, ugyanakkor útmutatót is ad arra vonatkozóan, hogyan lehet a tinédzsereket rávezetni egy sikeres jövő felé vezető útra. Libri Kiadó, 400 o., 2980 Ft
Ami már megtörtént, azt nem lehet semissé tenni. Egy ilyen jellegű fizikai bántalmazást, nemi erőszakot, molesztálást, háborús élményt vagy bármilyen más borzalmas eseményt nem lehet csak egyszerűen "kikezelni". Azonban lehet a trauma pszichoneuroimmunológiai (azaz viselkedési, agyi és immunrendszeri) hatásaival foglalkozni. Ezek pl. a mellkasi szorítás – amelyet szorongásként azonosíthatunk, a kontrollvesztéstől való félelem, az állandó éberség a veszélyre vagy akár az elutasításra, az önutálat, az emlékbetörések és rémálmok, vagy a másokkal szembeni teljes érzelmi megnyílásra való képtelenség. A trauma azonban nem csupán egy nagy volumenű esemény hatására alakulhat ki, mint a fizikai vagy lelki bántalmazás. Az is traumatikus lehet, ha gyerekként kielégítetlen marad a szeretet és az elfogadás utáni természetes szükségletünk. Az igazság az, hogy traumatikus esemény mindenkivel történhet individuálisan és kollektív módon is. Mindannyian magunkkal hordozzuk még felmenőink fájdalmát is. Ugyanis a trauma multigenerációs is lehet.
Jelenleg drogklinikákon és egészségügyi központokban dolgozik.