♦ Bolla Bendegúz, Hahn János és Schön Szabolcs személyében akár három újoncot is avathat Marco Rossi az Eb-n, és egy nagy visszatérő is bekerült a keretbe: Bogdán Ádám. A 20-szoros válogatott kapus 2016-ban, a horvátok elleni mérkőzésen (1–1) játszott legutóbb a válogatottban. Öt évvel ezelőtt az Európa-bajnokságot megelőzően került ki Bernd Storck keretéből, és azóta nem is tért vissza – egészen mostanáig. Más kérdés, hogy Rossi a keddi sajtótájékoztatón egyértelművé tette: Bogdán csak a harmadik számú kapus a keretben, és ha semmi rendkívüli nem történik, akkor mindegyik meccsünkön az első számú kapus, Gulácsi Péter véd. Érdekesség, hogy az F-csoportban szereplő csapatok közül a franciáknál és a németeknél is van nagy visszatérő, a németeknél több is. Válogatott: Ádám Martin és Callum Styles is Rossi keretében! - NSO. A franciáknál a Karim Benzema 2015 októbere után játszhat újra a válogatottban, a németeknél Thomas Müller és Mats Hummels 2018 novemberét követően, az egyszeres válogatott Christian Günter hét év szünet után léphetne ismét pályára a nemzeti csapatban.
A Zalaegerszegnél Babati Benjamin csak kerettagságig jutott, míg az MTK és a Kisvárda jelenlegi keretében nincs olyan labdarúgó, akinek köze van/volt a felnőtt válogatotthoz. A másodosztály 60 százalékánál van válogatott játékos A másodosztályban tizenkét olyan együttes található, melynek keretében korábbi válogatottak szerepelnek. A legtöbb fellépéssel a Győr büszkélkedhet, hiszen Priskin Tamás (63) és Lipták Zoltán (19) összesen 82 alkalommal szerepelt a legjobbak között. A Haladásnál Guzmics Richárd (28), Devecseri Szilárd és Rózsa Dániel (2-2), valamint Predrag Bosnjak (1) mondhatja magát válogatottnak. Priskin Tamás gólja a 2016-os norvégok elleni Eb-pótselejtezőn. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd A III. Kerületnél Rajczi Péter (11) Bori Gábor és Kleisz Márk (1-1) is bemutatkozhatott, míg Horváth Tamás csak a kerettel való felkészülésig jutott. A Szolnoknál Tóth Bence (1), a DVTK -nál Könyves Norbert (5), a Szegednél Simon Ádám (3), a Soroksárnál Gyömbér Gábor (1), a Csákvárnál Vaskó Tamás (13), az Ajkánál Heffler Tibor (2), a Budaörsnél Zsidai László (3) míg a Budafokból Filkor Attila (6) mutathatta meg magát, míg utóbbi csapattársa, Adorján Krisztián csak a keretig jutott.
Két élvonalbeli együttesnél nincs jelenlegi vagy volt válogatott játékos, míg az NB II-ben 12-ben is szerepel, közte olyan csapat is, amelyik akár hat korábbi válogatottal is ki tud állni. Egy labdarúgó számára a legnagyobb elismerés, ha hazája válogatottjában szerepelhet. Korábban előfordult, hogy egy-egy szövetségi kapitány ragaszkodott olyan játékoshoz, akivel klubszinten is együtt dolgozott (pl: Garami József – Toma Árpád, Csank János – Aranyos Imre), ezért lehetett válogatott, de volt olyan kapitány is, aki olyan játékost hívott be a keretbe, akiről előtte sokan még nem is hallottak itthon (pl: Lothar Matthäus – Kovács Péter, Bernd Storck – Tóth Bence). Az OTP Bank Liga jelenleg is zajló szezonjában 36 olyan labdarúgó szerepel, aki legalább egyszer pályára lépett címeres mezben. További nyolc játékos jutott el a kerettagságig, de a debütálására nem került sor. A legtöbb válogatott játékossal a Debrecen tudna kiállni, hiszen a keretében kilenc labdarúgó is volt már kerettag, de csak heten léptek pályára.
Vélemény, hozzászólás? Az e-mail-címet nem tesszük közzé. Hozzászólás Név E-mail cím Honlap A nevem, e-mail-címem, és weboldalcímem mentése a böngészőben a következő hozzászólásomhoz.
Végül, de nem utolsó sorban pedig történelmileg teljesen máshogy alakult ki a két bajnokság rendszere. A kieséses bajnokságok már több mint 100 éve alapjaiban határozzák meg az európai futballéletet. Az országok nemzeti bajnokságai motiváltak arra, hogy egy-két csapatuk különösen erős legyen, hiszen ezek a csapatok kapnak aztán arra lehetőséget, hogy az európai topversenyekben vegyenek részt – legyen az éppen a Bajnokok Ligája vagy az Európa Liga. Az európai nemzeti labdarúgó-bajnokságok rendszere úgy lett kialakítva, hogy a legjobb csapatok egyszerre kell, hogy helytálljanak a hazai és az európai porondon is. Mindkét rendszer érdekes – de egyik sem jobb a másiknál A hazai ligák nem engedhetik meg maguknak azt, hogy kiegyenlítsék az erőviszonyokat a már kialakult "nagy" és "kiscsapatok" között, hiszen így elveszíthetnék előnyüket az európai piacon. Jelen formában azonban semmiképpen sem állhatnának át a zárt ligás rendszerre, hiszen ahhoz komoly változtatásokat kellene eszközölni a játékospiacon, az európai versenyek rendszerében vagy éppen a bevételek megosztásban is.