És így tovább; a lényeg, hogy mindegyik megfogalmazás gúnyos. Cyrano szellemessége elsősorban abban rejlik, hogy saját nagy orrát úgy mutatja be, mintha nem a testrésze lenne. Hol tornyos háznak, hosszú toknak, tolltartónak vagy póznának látjuk az orrot. Persze ez mind túlzás, de éppen a túlzás nevettet meg. Cyrano hajlandó kinevetni önmagát, hosszú beszéde végén azonban leszögezi: "magamat kigúnyolom, ha kell, / De hogy más mondja, azt nem tűröm el! " Sokat tanulhatunk Cyranótól. Például, hogy roppant hatásos, ha valamit úgy mutatunk be, mint valami mást: ez a metafora egyik fajtája. Metafora, hogy a hosszú orrot póznának nevezi, és képzeletében a madarakat is látja, amint a vízszintesen nyújtózó póznán üldögélnek. Magamat kigúnyolom ha kelley. A hosszúság a nagy orra és a póznára egyaránt jellemzô, s a hasonlóság alapján kapcsoljuk össze a kettôt, így értjük meg, mi közük van egymáshoz. Ugyanakkor a pózna önálló életet él egy külön világban, ahol mást is jelent. Ez lep meg bennünket, amikor az orrot póznaként is látjuk, mert most már az orron ülnek a madarak.
Az ő visszaemlékezése a lovag élettörténetének fő forrása, bár a megbízhatósága erősen kérdéses. Le Bret nyomán és a Cyrano nevében használt, délnyugat-francia városra utaló jelző miatt sokáig tartotta magát az a vélekedés, hogy Cyrano a Gascogne tartománybeli Bergerac-ban született. Megamat kigunyolom ha kell mp3. Emellett szólt, hogy a gaszkonoknak a francia köztudatban általában duhaj, verekedős természetet tulajdonítanak, és az a körülmény, hogy egy majdnem csupa gaszkonból álló testőrcsapatban szolgált. Később azonban egy párizsi plébánián rátaláltak a születését bizonyító 1619-es anyakönyvi bejegyzésre, ami bizonyította, hogy a fővárosban született, és egy utóbb vidéki birtokossá avanzsált parlamenti jogász fia volt. Cyrano előbb Párizsban, majd 1631-től Beauvais-ban tanult. Tizennyolc éves korában Le Bret-vel együtt csatlakozott egy főleg gascogne-i nemes családok fiaiból álló testőrcsapathoz. "Duhaj, bravúroskodó szellem uralkodott ezeknél a katonáknál, éppen illő Cyrano temperamentumához, aki annyira túltett mindnyájukon, hogy társai a bátorság démonának nevezték el" – idézi fel egy 1903-as tanulmány.
Négyszáz éve, 1619. március 6-án született Savinien Cyrano de Bergerac, a méretes orráról is ismert, kalandos életű francia író, akinek nevét Edmond Rostand drámája tette világhírűvé. Szabad szellem, fékezhetetlen természet Párizsban látta meg a napvilágot szárd származású, tehetős polgárcsaládban. Apja ügyvéd volt, fiát kollégiumban neveltette. Cyrano szabad szelleme, fékezhetetlen természete nehezen viselte az iskolai életet, igazgatóját később a Felsült tudálékos című vígjátékában figurázta ki. Ideje jó részét kocsmákban, a kártyaasztal mellett töltötte, így állandó anyagi problémákkal küzdött. Idézet: Edmond Rostand: Mert magamat kigúnyolom, ha kell,. Kalandvágyát a katonaságnál akarta kielégíteni, belépett hát egy gascogne-i gárdacsapatba, ahol félelmetes hírű kardforgató lett, a háborúban kétszer meg is sebesült. 1640-ben meg kellett válnia a katonai szolgálattól, visszatért Párizsba, ahol Pierre Gassendi materialista filozófus és fizikus előadásait hallgatta, és megismerkedett Moliere-rel is. Az akkor szabadgondolkodóknak, libertineknek nevezett fiatalok köréhez tartozott, akik a francia materializmus kezdeti bizonytalan, de harcos formáját képviselték.
Így játszik a metafora a képzeletünkkel. A metafora görög szó, 'átvitel'-t jelent: egy személy, dolog, jelenség tulajdonságaiból egyet vagy többet átviszünk egy másikra. Nyelvünk tele van hétköznapi metaforákkal, amelyeket már megszoktunk. Például valaki egyszer úgy vélte, a szôlô termése hasonlít az emberi szemhez, és azt mondta: a szôlô szemei, szôlôszem. Ilyenkor – a fa törzse, az ég csatornái, az asztal lába szókapcsolatokban – fel sem tûnik, hogy metaforákat használunk, hiszen még az értelmezô szótárban is megtalálhatók. De vannak egészen meghökkentô, roppant találó és egyedi költôi metaforák. Nem valószínû, hogy például a pózna jelentései között a szótár felsorolná azt is: 'Cyrano orra'. Magamat kigúnyolom ha keller. Nehéz megmondani, mitôl jó, találó egy metafora. Ha például valaki azt mondja: "csukd be a világítótornyod", és a szememre céloz, nem biztos, hogy megértem, mit mond. Bár a kifejezés különös, a szemem nem magas, semmi toronyszerû nincs benne, és az illetô hiába bizonygatja, hogy úgy világít a szemem, mint a kikötôi torony, nem érzem találónak a metaforáját.
Egy 1650 tájt írt pamfletszerű versben egyik kortársa nemcsak hatalmas orrát kifogásolja, hanem szörnyszülöttnek, kopasznak, bandzsának, lőcslábúnak mutatja. A legtöbbféleképpen kétségtelenül Rostand próbálta körülírni ezt a jellegzetes orrot a híres drámában. Például: "Csúcs, mely veri az eget! " (leíróan) "Igyék vederből, abba belefér! " (barátilag) "Vörös tenger, ha vérzik! Mert magamat kigúnyolom, ha kell, De hogy más mondja.... " (tragikusan) Rostand nem csupán ezt vette át a Cyrano de Bergerac életéről fennmaradt anekdotákból. A darab nyitójelenete, amikor a Cyrano által megfenyegetett színész mégis fellép a színpadra és ő bottal kergeti el, állítólag életrajzi tény. Ahogy a számtalan emlegetett párbaj is, és az a tömegverekedés, amikor egymaga száz embert vert szét. Az életrajzíró jópajtás szerint Cyrano csak ritkán ivott bort, mértékletesen étkezett s önmegtartóztató volt a nőkkel szemben. "Ez utóbbi tulajdonságát egyes ellenségei nem önszántából eredtnek magyarázták"– céloz ismét az abnormálisan nagy orra a fent idézett életrajz. Valós személy a színdarabbeli Roxane mintája is.
[Részletek] - kínai szólás A tanulatlan paraszt megfigyeli az elemeket maga körül, s megismerkedik gyakorlati hasznukkal. Ennél többet a legtanultabb bölcselő is alig tud. Ha sikerül is megfejtenie valamit a természet... [Részletek] - Mary Shelley Mindenkinek megvan a maga mardosó, éjeket emésztő ördöge, és ez a tény nem rossz s nem jó, hanem ez az élet: ha nem lenne ez az ördögünk, nem is élnénk. [Részletek] - Franz Kafka Minden tudomány csak a sírig tart, fiúk... latin nyelv, magyar nyelv csak a sírig való... mert ki tudja, milyen nyelven beszélnek odaát az angyalok; de a kétszer kettő, édes gyermekeim,... In medias res: Cyrano - Orr monológ - memoriter füzet. [Részletek] - Mikszáth Kálmán
Gyűlöllek, mert kokárdád gőggel mereszti rám Nagy, jacobinus, véres, kerek szemét!.... Silány, Zűrzavaros morgásod, mely kagylódból kiárad Nagy, fekete csiga: nekem kín és utálat, Mert remegő fülembe, amint kagylódra hajlik, Egy haladó, nagy nemzet tenger-zúgása hallik, Gyűlöllek, igenis, szívből gyűlöllek téged, Mert korlátlanná tetted a francia-büszkeséget, Te kétszarvú kalap, bennünket öklelő! - (A kalapot az asztalra dobta és most föléje hajol. ) S gyűlöllek - a gyűlölség újulva ront elő: - Mert volt Béranger-d, Raffet-d! Mert chanson emleget S tömérdek rajz magasztal!... Mert a kopár sziget Sugárzik rád örökké!... Nincs maradásom tőled, Amíg minden legendát ki nem mosok belőled Te dísztelen háromszög s azzá válsz, ami voltál, Még mielőtt magadnak hiú dicskört raboltál: Zsandár-kalap!... Mező-csősz kalapja! Semmi más! Megjegyzés [ szerkesztés] ↑ A sasfiók – Napóleon fia, akit Schönbrunnban mint reichstadti herceget tartanak fogva. Források [ szerkesztés] Cyrano de Bergerac - Magyar Elektronikus Könyvtár A sasfiók - Magyar Elektronikus Könyvtár
A sírást azt hiszem nehezebb elviselni annak, aki hallgatja, ezért mindenképpen meg akarjuk szüntetni azt. {adselite} Segítség, a gyerekem nem boldog! Azonnal fel kell vidítanom! "Na, ne sírjál már! " – mondogatjuk. Kérlelgetjük, hogy ne érezze, amit éppen érez: "ne legyél már szomorú! " Az alany pedig előbb, vagy utóbb megtanulja, hogy sírni ciki, s ha véletlenül mégis kicsúszik, hát nyomban el kell fojtani. Pedig a "csak úgy kiadok magamból minden feszültséget sírás" már létezik a csecsemőknél, és természetesen a kisgyerekeknél is, akik már szavakba tudják önteni, mi nyomja a szívüket. Ha szeretnéd, hogy tiniként is meséljen el mindent őszintén, jobb, ha már most elkezdjük megszokni a síró gyerekkel járó rendkívül kényelmetlen érzést. 5 dolog, amit tudnod kell a gyereksírásról - Cukimamik. 1. A sírás gyógyít, de csak, ha nincs visszafojtva, ezért nem érdemes se siettetnünk, se elnyomnunk a lefolyását. Szülőként meg kell tanulnunk mindössze kísérni, egyszerűen csak jelen lenni, együtt érezni, hagyni, hogy kijöjjön, aminek ki kell. Nem kell több, mint az ölelés, egy egy "tudom, tudom", vagy a gyerek szavainak ismétlése: "nagyon szomorú vagy, mert hiányzik apa".
Varázsjáték – Varázsjáték –
15 Kapitányné Szűcs Andrea fejlesztőpedagógus péntek 1. óra Mathe Kinga logopédus – általános iskola Nevelő-oktató munkát segítő kollégák 1. Lakatosné Mészáros Nóra gazdasági vezető 2. Lakatos Zsolt üzemeltetési vezető 3. Horváth Noémi iskolatitkár (általános) 4. Körtvési-Varga Erika iskolatitkár (gimnázium) 5. Szabóné Müller Etelka gazdasági munkatárs 6. Fábián-Molnár Zsuzsanna gazdasági munkatárs 7. Varga Szilvia bérszámfejtő 8. Réfi Rita iskolai védőnő 9. Marunák Katalin pedagógiai asszisztens 10. Szanyi-Cseh Oktávia Klára pedagógiai asszisztens 11. Szuetta Katalin pedagógiai asszisztens 12. Tápai Tamás rendszergazda 13. Tóth Zoltán rendszergazda 14. Tari László karbantartó 15. Wittmann Tamás karbantartó 16. Buncsák Henrikné takarító 17. Csibi Zsuzsanna takarító 18. Kissné Mizsák Szilvia konyhai munkatárs 19. Korponai János konyhai munkatárs 20. Vécsei Gabriella konyhai munkatárs 21. Borda József portás 22. Dudás József portás 23. Kern Jenő portás 24. Nagy Margit portás A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni.