De mi a helyzet azokkal, akik olcsó vízparti településen található nyaralót szeretnének, milyen lehetőségeik vannak? Ennek jártunk utána. ( 5 vízparti nyaralóhely belföldön, amit csak kevesen ismernek. ) A legnagyobb hirdetőoldalak ingatlankínálatából szemezgetve kiderül, melyek azok a vidéki nyaralók, amiket jelenleg a legolcsóbban kínálnak eladásra. Nem csoda, hogy a legtöbb eladó nyaraló a Balatonnál található, de szép számmal akad más vízparton is, például a Tisza-tónál vagy a Velencei-tónál. A legjobb, 10 millió forint alatti áron eladó, vízparti településeken található nyaralók: Balatonlelle: 4 csillagos tóparti apartman 8, 49 millióért Előtérből, zuhanyzóból és szobából álló apartmanokat kínálnak eladásra Balatonlelle központjában, melyek 100 méterre helyezkednek el a homokos élménystrandtól. Olcsó balatoni nyaraló eladó alatonkenese. Az ingatlan mini hotel jelleggel működik, ahol a nyaralóknak négycsillagos szállodai kényelemben lehet része. A háznak saját reggelizője, kültéri grillezője és konferenciaterme van. Az ingatlanhirdetés szerint nem csak nyaralónak, hanem befektetésnek is kiváló döntés az ingatlan, ugyanis a klimatizált apartman jó lokációjának köszönhetően könnyedén kiadható egész szezonban.
A siófoki Aranyparttól 11 kilométerre lévő Ádándon kétszobás házat lehet venni, amiért 8, 9 millió forintot kérnek a tulajdonosok. A balatonboglári Platán strandtól alig 12 kilométerre elhelyezkedő Gyugyon 2+1 félszobás parasztházért és hatalmas kertért 8, 5 millió forintot kell fizetni.
A téglaépítésű nyaraló a Zugi-holtág partján fekszik, és tartozik hozzá egy 600 ezer forint értékű örökös horgászati jog is, ami a vételár részét képezi. A fedett teraszról csodálatos kilátás nyílik a természetre, a közel ezer négyzetméteres kert pedig füvesített, parkosított, gyümölcsfákkal és örökzöldekkel ellátott. Olcsó balatoni nyaraló eladó dombori. Balatonakarattya: felújított nyaraló 9, 2 millióért Balatonakarattyán kínálnak eladásra egy 28 négyzetméteres félszuterén nyaralót, ami felújított konyhával, nappalival, zuhanyzóval, WC-vel és mellékhelyiséggel rendelkezik. A vízellátásról fúrt kút gondoskodik, a kertben pedig egy konténerházban egy további szoba és egy tároló található. Az 1080 négyzetméteres kert szépen gondozott. Hévíz: a nyugalom szigete 7, 5 millióért A Hévíz közelében található, 50 négyzetméteres alapterületű, 3500 négyzetméteres telken fekvő hétvégi ház könnyen megközelíthető, ugyanakkor rendkívül nyugalmas és békés helyen fekszik. Az ingatlanhirdetés szerint jó adottságú, kellemesen lankás, gyümölcsfás, gondozott terület veszi körül a házat, a földszinti bejárat előtt 30 négyzetméteres térköves terasz ad lehetőséget nagyobb társaságok fogadására, grillezésre.
A nyaralót a jelenlegi tulajdonosai szépen karban tartják, a birtokon fóliasátor, szőlő, gyümölcsfák, zöldségek találhatóak. (Forrás:)
A balatoni nyaraló és lakóingatlan-piacon a kisebb, falusi csoknak megfelelő településeken felélénkülhet a kereslet. A legalacsonyabb árakkal a Balatonberénytől 10 kilométerre található Hollád rendelkezik, ott átlagosan 3, 3 millió forintba kerül egy-egy ingatlan. A 10 millió forintos átlagszintet pedig Öreglak mellett Vállus is alulról súrolja, igaz ezek a települések is a Balatontól 10-20 kilométerre helyezkednek el. Az elemzéséből kiderül továbbá, hogy a Balaton közelében több mint 100 településen kínálnak 10 millió forintnál olcsóbb ingatlanokat, többek között Balatonlellén, Zánkán, Alsópáhokon, Raposkán vagy éppen Vindornyafokon. Ingatlan Balatonlelle (183 hirdetés). "A négyzetméterárakat vizsgálva azonban az olcsóbb nyaralók között is nagy különbségek láthatók. Balatonlellén az átlagos négyzetméterár ugyanis 432 ezer forint, ugyanez a Keszthelytől 15 kilométerre található Vindornyafokon mindössze 53 ezer forint" - tette hozzá a szakember. Vannak még Ingatlanok a Balaton mentén 10 millió forint alatt Forrás: Néhány olcsó Balaton-parti nyaraló Ezt a 80 négyzetméteres 2 szobás Balatonberény közelében található szegerdői házat 9, 9 millió forintért kínálják eladásra.
A pozsonyi csata 907-ben a kora középkor legjelentősebb ütközete volt. A magyarság élet-halál harca, heroikus küzdelme, Árpád fejedelem vezérletével. A képlet egyszerű volt: ha győzünk megmaradunk, ha vereséget szenvedünk, eltűnünk a világból. A Keleti Frank Királyság döntő katonai csapást kívánt mérni a magyarokra, céljuk a magyarok teljes megsemmisítése volt. A túlerő többszörös. Ennek a csatának állít emléket a most elkészült animációs film, bepillantást adva őseink mindennapi életébe, szokásaiba, hitvilágába. A modern és ősi magyar hangszereken megszólaló filmzenét Elek Norbert zongoraművész, négy Oscar-díjas film zenéjének hangszerelője és Bársony Bálint Artisjus és Fonogram-díjas szaxofonművész jegyzi a Magyar Rhapsody Projekt közreműködésével. Fankadeli írta és énekli Tóth Gabi énekesnővel a film Egy az Isten című főcímdalát. A 907. július 4. és 7. között zajló pozsonyi csatát bemutató animációs film, melyet a Történelmi Animációs Egyesület (TAE) a Magyarságkutató Intézettel együttműködve készített, december 21-én 21.
A pozsonyi csata - YouTube
Ennyi, a többit bízzuk a képzeletre, a Magyarságkutató Intézet munkatársainak és a saját korábbi ötletéből dolgozó Baltavári Tamás rendezőnek igencsak élénk volt a fantáziája, és miután hosszan értekeznek arról, hogy a magyar harcmodor a hátrahajló íj használatából állt, és sosem bocsátkoztunk közelharcba, nagy, látványos nehézlovassági rohammal döntik el a csatát. A látványost persze tegyük idézőjelbe, a számítógépes animáció ugyanis a pár évvel korábbi stratégiai számítógépes játékok szintjén áll, a figurák végtagjainak mozgása kínosan kezdetleges, az arcok kifejezéstelenek, a jeleneteknek nincs mélysége, a csatában egymásba olvadnak a harcosok, árnyalásra, finomításra meg nem volt idő és/vagy pénz. Vagy figyelem: az itt elejtett csodaszarvas, vagy mi egy észak-amerikai wapiti. A pozsonyi csata olyan, mint egy agymosás. Végig szól a sámánzene, miközben folyamatosan olyan hangzatos, de lényegében értelmetlen mondatokat sütnek el, hogy "a messzi múltból és sok ezer mérföldről érkezőket a végzet kísérte a Duna partjára", vagy hogy "az itt élő népek bizonyára örültek a magas tudással érkező magyaroknak", és szó esik "Attila turulnemzetségéről" is.
Hozzászólásával egyetértve kiegészítem 2 könyv megjelenéséről 2013-ban és 2019-ben A pozsonyi csatáról (Wikipédia) melyek hitelesek és könnyen értelmezhetők. Eredetileg szkíta, aztán hun, aztán avar fennhatóság volt, amit a frankok vertek szét. Szóval ez visszahódítás volt. Ez nem honvédő csata volt, hanem hódító. A frankok a saját területüket szerették volna visszaszerezni. Értem én, hogy a magyarságnak a győzelem kellett és ez a fontos, de ettől függetlenül nem kell áldozati szerepkörben feltüntetni a hódító, rabló, gyilkolászó magyarokat, mert itt ők voltak az agresszorok, ha tetszik, ha nem. 6/10 Brew 2020 dec. 23. - 11:39:51 Aki követi Baltavári Tamásék munkáit a jútyúbon (Callistrid), az tudja, hogy ez eddig a legrészletgazdagabb animációjuk. Játékok motorját használják fel a szűkös költségvetés miatt; mondhatni ezek amatőr próbálkozások arra, hogy a nagy történelmi filmek iránti igényt valahogy csillapítsák. Nincs értelme belemenni abba, hogy miért mozognak bénán a karakterek. Kis pénz, kis honfoglaló.
De még ezt is el lehetne fogadni, ha a tartalom rendben lenne, ugyanis én hiszek a "ronda és finom" elvében, azaz ha egy kicsit amatőr a kivitelezés, de jó a történet, szerethető karakterek vannak egy rajfilmben, akkor elfogadható. Sajnos a tartalommal kapcsolatban rengeteg történész kifejtette az álláspontját, hogy tele van anakronizmusokkal, olyan dolgokkal, amiket semmilyen forrás vagy régészeti lelet nem támaszt alá. Természetesen ezt is megmagyarázták, hogy mindez direkt volt, ez szimbolikus… Érdekes, hogy még házon belül sem aratott osztatlan sikert a film, mivel a Magyarságkutató Intézet két történésze is elég éles kritikát fogalmazott meg az alkotásról. Kiderül, hogy a csatáról kevés forrás áll rendelkezésre. De ez még nem jogosítja fel az alkotókat arra, hogy hatalmas csúsztatásokat illetve fantáziadús kiegészítéseket tényként állítsanak be. Nem az a baj, hogy a film bemutat egy olyan elméletet, ami a készítőknek szimpatikus, hanem az, hogy mindezt kész tényként közlik. A filmben a szkíta-hun-szarmata-magyar rokonság mellett döntenek, és úgy állítják be, mintha az 500 évvel ezelőtt a Kárpát-medencében élő népek és a magyarok ugyanazok, mivel a honfoglalást visszatérésként emlegetik.