A marosvásárhelyi csendőrszárny számol be arról az esetről, mely szerint első alkalommal november 12-én délután egy órakor léptek az első román csapatok, a Gyergyótölgyesi-szoroson át behatolva Magyarország területére. Szintén november 12-ei keltezésű Inczédy Joksman Nándor, Csík vármegyei alispán közlése, amely arról számol be, hogy egy főként határőrökből álló román különítmény Gyergyótölgyest elfoglalva Gyergyóhollóig haladt előre, s ott az őket vezető román százados kijelentette, hogy a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásokig a községben marad. Jófogás hu eladó lovak teljes. Lényeges körülmény, hogy a román behatolások a november 13-ai belgrádi katonai konvenció aláírása előtt történtek, tehát semmiféle jogi alapjuk nem volt. November 13-tól 20-ig a románok a Felső-Moldvából Erdélybe vezető négy szorost (Tölgyesi, Gyimes, Úz, Ojtoz) gyenge csapatokkal birtokba vették, és különítményekkel a Tölgyesi-szoros kijáratait (Borszéket és Tölgyest), a Békás-szorost, a Gyimesi-szoros kijáratánál fekvő helységeket (Gyimesbükköt és Gyimesközéplokot), az Úz-szoros kijáratánál Csíkszentmártont, valamint az Ojtozi-szorosnál található Sósmezőt és Berecket megszállották, az Olt és Felső-Maros völgyébe pedig járőröket toltak előre.
Köszönöm. Sziasztok.
Ezen előretolt csapatok mögött az Erdély megszállására kijelölt román erő Felső-Moldvában vonult fel. A volt erdélyi hadseregcsoport (Goldbach-csoport) után Csík vármegyében hatalmas mennyiségű, mintegy 200 vagont kitevő kincstári hadianyag (jármű, lovak, ágyú, fegyver) maradt vissza, melyeknek a demarkációs vonalon túlra való szállítása az idő rövidsége miatt lehetetlen volt, ezért annak nagy részét a csíkszeredai magyar nemzeti tanács, hogy ne kerüljön a román haderő birtokába, a lakosság között szétosztotta. Jófogás hu eladó lovak 2. Ez eredményezte később azt a román gyakorlatot, hogy rendeletben hirdették ki az összes fegyverek, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében rendszeresített egyéb eszközök kötelező beszolgáltatását, amely az egyéb rekvirált javakkal egyetemben a román haderő felszerelésének kiegészítésére szolgált. A határ menti hivatalos szervek - már a belgrádi fegyverszüneti konvenció előtt is - távirati úton, többszöri esetben fordultak a hadügyminisztériumhoz, hogy a román katonaság betörése esetén, amennyiben az a csendőrség vagy egyéb rendvédelmi szervek lefegyverzését követelné, milyen magatartást tanúsítsanak.
Augusztus 27-től a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. A bemutatott közel 80 műalkotás hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkezik a budapesti tárlatra. A művek a 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű "utáni" intim ceruzarajzokig terjednek. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves Gerhard Richter tavaly bejelentette: "befejezte" festészeti életművét. Gerhard Richter: Úszók, 1965, olaj, vászon, 200 cm × 160 cm, Froehlich Collection, Stuttgart © Gerhard Richter 2021 A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában.
Csík 2012 – digitális nyomat, papír, Dibond tábla és Perspex (Diasec) között, 210 × 230 cm, Albertinum, Galerie Neue Meister, Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Drezda Fotó: © Gerhard Richter 2021 Innen érkezünk meg a kiállítás utolsó termébe, ahol a kiállított tárgyak elrendezése teljes egészében Richter elképzeléseit tükrözi. A Szürke tükör című alkotásban jól látszanak a Sonderkommandóról készült fotók, a Birkenau színes vásznai és mi is. Így, ebben a szürkeségben reflektálhatunk a mögöttünk lévő múltra és saját jelenlétünkre is. A Birkenau- sorozat kiindulópontja a haláltáborban zajló népirtásban részt vevő különleges egységről készült fotó volt, őket jelenítette meg nagy méretű vásznain Richter, hogy aztán simítókésével újabb rétegeket képezve végül eltüntesse a vázlatot. Szürke tükör Fotó: We Love Budapest Az izgalmas kiállítást angol és magyar nyelvű katalógus, díjnyertes dokumentumfilm teszi egész délelőttös vagy délutános elfoglaltsággá. Érdemes tehát ellátogatni a Nemzeti Galériába és sétát tenni Gerhard Richter különleges világában.
Részelet a Gerhard Richter, a festő című filmből Borítókép: Gerhard Richter, Az olvasó (1994)
című kiállítása. Legutóbb pedig a Georg Baselitz. Újrajátszott múlt című tárlat volt 2017-ben megtekinthető. A sorozat célja, hogy világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismertesse meg a magyar közönséggel. "Gerhard Richter (1961-ben újrakezdett) életművében több mint ötven éve központi szerepet tölt be a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosása, a keretek tágítása, a különböző "realitások" ábrázolhatóságának, valamint az adott pillanat megragadásának és egy szempillantás alatt történő megszüntetésének a kérdése. Mivel élete során több politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert is közvetlenül megtapasztalt, Richter viszonya a realitás(ok)hoz leginkább a kétségek, a szkepszis, a mulandóság, az illékonyság és a törékenység szavakkal ragadható meg. Festészetének esszenciáját és erejét az analizálás, mindennek a megkérdőjelezése és az ezekből fakadó folyamatos továbblépés igénye adja. "
Fotó: We Love Budapest A szabadság, a kötődés és az elszakadás témáinak vizuális megfogalmazását láthatjuk a Nemzeti Galéria legújabb, Valós látszat című kiállításán. A Gerhard Richter művészetét bemutató tárlatnak pedig kétségkívül van mit mondania ezekről a témákról, hiszen a legnagyobb élő képzőművészek közé tartozó német mester teljes egészében végigélte a viharos XX. századi történelmet. Az MNG négy részből álló, a kortárs német művészetet bemutató sorozatának lezárásához, egyben csúcspontjához érkeztünk, hazánkban első ízben látható a művésznek ennyire átfogó kiállítása. A közel 90 év alatt megszületett, mintegy háromezer alkotást nem egyszerű korszakokba sorolni, az életmű talán a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosására, a pillanat megragadására és megszűnésének kérdéskörére fűzhető fel, illetve a sajátos történelmi korszakok, a múlékony politikai és társadalmi rendszerek relativitásának megéléséhez, a valóság viszonylagosságához, az ebből fakadó kétséghez és szkepticizmushoz kapcsolódik.
Innen haladhatunk tovább a kezdetek felé. Az Elba című grafikus sorozat után az első, düsseldorfi stíluskeresés éveinek lehetünk tanúi. 1962-ben fedezi fel a bulvárlapok és az illusztrált magazinok színes és szabados világát, aminek eredménye 1969-ben elkezdett és mára több mint 5000 képet számláló Atlasa, amely a művész vizuális világát inspiráló fotók, újságkivágások gyűjteménye, és egyfajta párhuzamos életműnek is tekinthető. A kiállítás installációja ezt az albumot is megidézi, a nagyméretű, szürke koloritú, homályosított fotókra hasonlító festmények kivágásszerűen sorakoznak a falakon. A képek segítségével arra is lehetőségünk nyílik, hogy a homályosított újságkivágásokat ábrázoló festményeket a mögöttük lévő történet nélkül műalkotásként és ne illusztrációként szemléljük. Így lesz a Titkárnő című képen szereplő alak vérfagyasztó gyilkossági történet szereplője helyett furcsa, dekoratív nőportré. Titkárnő (Sekretärin), 1963 – olaj, vászon, 150 × 100 cm, a Bundeskunstsammlung letétje, Gerhard Richter Archiv, Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Drezda Fotó: © Gerhard Richter 2021 Innen haladunk tovább Richter az 1 972-es velencei biennálé német pavilonjába készített alkotásához, ahol a művész véletlenül kiválasztott lexikonképek alapján készített 48 azonos méretű arcképet a könyvben szereplő tudósokról, művészekről.
A kiállítás földszintjén egy gazdag, 60 darabos válogatás lesz látható azokból a Benjamin Katz fotóművész által készített felvételekből, melyek kölni műtermében, munka közben örökítik meg a művészt. A Gerhard Richter, a festő című, írásunkban is említett filmet a tárlaton is vetíteni fogják.