A barokk kor eredeti bútorai, a historizmus korának neobarokk bútorai, barokk stílusjegyek A reneszánsz kort követő stílustörténeti korszak a *barokk, jellemzői az ívekben gazdag alapformák, gazdag díszítések, tökéletes szimmetria. Ideológiai hátterében az ellenreformáció, az isteni teremtés tökéletességét hirdető akarat. A mozgalmas, teátrális elemekkel, bonyolult formák tökéletes kidogozásával az abszolutizmus tárgyi emlékei lettek a barokk bútorok, az egyház és a világi hatalom legjelesebb képviselőinek státusz szimbólumai. Az 1500- as évek második felében Itáliából induló stílusirányzat központja mégis Franciaország volt XIV. Lajos, XV. Lajos király korában. Európa északibb, keletibb részein időben később jelent meg, a földrajzi megjelenésének megfelelően más, más motívumvilággal. Itália területeiről karcsú, finom szerkezetépítésű festett bútor származik. Franciaországban, Spanyolországban színezetlen, a faragásokon aranyozott festékkel festett bútorok jellemzőek, sok, rafinált, mesterien komponált formai elemmel.
Ezt rövid zárórész, a Coda követi. A téma első megszólalását duxnak, a második megjelenését, a választ comesnek nevezzük. A fúgatéma megjelenhet egyirányú mozgásban, tükörfordításban, rákforditásban, ráktükör fordításban akár egy darabon belül is. A concerto Concertare = versenyezni. A concertónak két típusát különböztetjük meg a barokkban: egy kisebb hangszercsoport áll szembe a teljes zenekarral, ez az ún. concerto grosso. A concerto grosso első nagy mestere Corelli volt. A másik a szólóversenymü, amelyben egy szólóhangszer concertál, "versenyez" a zenekarral. Az opera Az opera zenei dráma, ahoi a zene fontos szerepet játszik a cselekmény lefolyásában valamint érzelmek és hangulatok ábrázolásában. A barokk operák szövegkönyvei főként a mitológia tárgyköréből válogatnak. Előadási apparátusa: zenekar, kórus és énekes szólisták táncosok. Recitativókból, áriákból, kórusokból és zenekari betétekből pl. : nyitány áll. Főszereplői a príma donna és a prima uomo. Megkülönböztetünk komoly tárgyú operákat ún.
Egyházi építményeink közül a kalocsai székesegyház, az esztergomi vízivárosi templom vagy a szombathelyi székesegyház a barokk jellegzetes példái. Külön ki kell emelni a zirci kolostorépítkezést. A nagyszombati jezsuita templom De tömegesen emeltek világi megrendelésre is középületeket. A magyarországi világi barokk építészet sem számban, sem művészi értékben nem marad el az egyházi mögött, sőt jelentősége még nagyobb, mert a hazai városkép mai napig sok helyen megőrizte jellegzetes barokk vonásait. Színházak, iskolák, a pesti egyetemi épületek egy része, könyvtárak, az állami hivatalok palotái és a hadsereg számára készült kaszárnyák ennek tipikus példái. A XVIII. században Magyarország területén már nem dúltak háborúk, ezért a várak helyett a kastélyépítészet virágzott. A pozsonyi és a budai királyi vár átépítése mellett a pompás főúri kastélyok építése ennek a korszaknak az egyik fő jellegzetessége. Legszebb példái a gödöllői Grassalkovich-kastély, a keszthelyi Festetics-kastély, a körmendi Batthyány-kastély vagy a ráckevei Savoyai-kastély, de mind közül kiemelkedik a magyar Versailles-ként is emlegetett fertődi Eszterházy-kastély.
A gödöllői Grassalkovich-kastély A középületeken és a palotákon ekkor terjedt el a jellegzetes okkersárga szín, amit szokás schönbrunni sárgának is nevezni. A barokk művészet tehát néhány évtized alatt átalakította a városok képét. A maga képére formálta a középkorból többnyire romosan, üresen fennmaradt templomokat, eltüntette a háborús pusztítások, a protestáns vagy a török használat nyomait. században azonban Magyarországon is megjelent a polgárosultabb, visszafogottabb ízlést tükröző, a barokkot már klasszikus elemekkel keverő copf stílus, főként a protestáns elkötelezettségű városokban. Ugyanakkor megfigyelhető a rendkívül díszes, játékosan hatásvadász rokokó is. Szobrászat és belső építészet A belső terek is tipikus barokk díszítést kaptak. A plasztikus stukkódíszítést mind a belső terekben, mind az épületek külsején bőségesen alkalmazzák. A köztereken gyakran emeltek kálvária-csoportokat, ilyen például a tatai, a pápai, a győri, a kalocsai, a kőszegi. Gyakoriak a Szentháromság-emlékek és Mária-szobrok, pestisoszlopok is.
Feke Pál két évtizede szórakoztatja a közönséget színész-énekesként, számos tévés produkcióban is láthattuk, így legutóbb az Álarcos énekesben ő bújt az Egér bőrébe, főzőtudását pedig A Konyhafőnök VIP-ben csillogtathatta meg. Szenvedélye a hivatása, a Story magazinnak mégis azt mondta, lemondana mindenről, ha a kislányáról lenne szó. Feke Pál lánya, Mimi A 39 éves sztár és az öttusázó Gyenesei Leila 2016 augusztusában házasodtak össze, gyermekük egy évvel később, 2017 augusztusában született. A pár tavaly novemberben közleményben tudatta, hogy a három év házasság után elválnak. Mindketten azt tartották a legfontosabbnak, hogy a kislányuk semmiben ne szenvedjen hiányt. - Azt hiszem, a válásom legnehezebb és legnagyobb feladata az volt, hogy mindent megtegyek annak érdekében, hogy a kislányom a lehető legkevesebbet érezzen meg belőle. Egy éve már, hogy külön élünk a volt feleségemmel. Kemény időszakon vagyok túl, de minden pillanatban próbáltam arra gondolni, hogy a kölcsönös tisztelet, a bölcsesség és az idő segíteni fog a feldolgozásában.
Többek között ezekre is választ kapunk majd az áprilisi Femina Klub estjén. Pontos részletek az estről itt olvashatók: Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért! Időpont: 2022. április 25. 18 óra Helyszín: József Attila Színház Promóció