Először is: egy váratlan hívás sokkal nagyobb örömöt tud okozni egy lánynak, mint ha rendszerszerűen hívogatnád. Másodszor, ha ő szeretne beszélni veled, lehet, hogy nem mer majd felhívni, mert úgy gondolja, hogy állandóan elfoglalt vagy. Nem jó módszer. 8. Óvatosan a jövőre utaló mondatokkal! Gyakran esünk abba a hibába az első randin, amikor rájövünk arra, hogy mit szeret csinálni, elkezdünk tervezgetni és ígérgetni a lánynak. Vegyük például, hogy a kiszemelt lány szereti az olasz kaját. Mit kérdezz egy lánytól 10. Te erre azt mondod: "Igen, én is imádom, egyszer majd elmehetnénk egy olasz étterembe". Felejtsd el az ilyet! Lehet, hogy ez így elméletben nagyon jól hangzik, de gondolj csak bele: a lányok többségének a kapcsolat kezdetén nemcsak magára a pasira van szüksége, hanem kihívásra is, hogy megszerezze magának a srácot. Az ehhez hasonló mondatokkal mintha feladnád a játszmát, és szabad prédát nyújtanál neki. Az is nagy hiba, ha azonnal következő randit kezded tervezgetni, hiszen ez arra utal, hogy nagyon nyomulós vagy.
23:40 Hasznos számodra ez a válasz? 8/8 anonim válasza: 73% "Említettem már, hogy a jobb lábam műláb? " Nem a legjobb, de legalább megnevetteted:) És nem lesz csend. 12. 13:30 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Károly Róbert 1,
Egyes kiskirályokkal kibékült, másokat fegyverrel győzött le, de volt akivel haláláig nem tudott leszámolni (1321. Csák Máté). 1315-től az ország legfontosabb méltóságait a Károly Róberthez hű nemesek kapták meg (Lackfi, Újlaki, Szécsi, Bebek családok). Belőlük jött létre az új bárói réteg. A király hatalmának alapját a tartományuraktól visszavett királyi várak képezték (az ország 150-200 várának fele). Ezeket a várbirtokokat az új bárók irányították. A birtokból befolyt jövedelmek őket illették, de maga a birtok nem örök-, hanem honorbirtok (szolgálati birtok) volt. A honort a király bármikor visszavehette, így akadályozta meg, hogy a bárók túlságosan megerősödjenek. A királyi hatalom megerősödését mutatja, hogy a kezdeti idők után a király már nem hívott össze országgyűlést, hanem a tanácsosaival (ezek is bárók) együtt irányította az országot. A magyar haderőt a királyi seregek, a bárói és vármegyei bandériumok, valamint a kun könnyűlovasság alkotta. Támadó hadjáratok alkalmával a királynak fizetnie kellett a nemeseknek.
Gazdaságpolitikája Magyarország gazdag volt ásványkincsekben, ezért Károly elsősorban támogatta a nemesfémbányászat fejlődését. Kialakultak a bányavárosok. Lényegesen megnőtt a regálék szerepe. A regálék között legfontosabb volt a megreformált bányamonopólium, a pénzverés monopóliuma, valamint a harmincadvám. Megjelent a jobbágyok első állami adója is: a kapuadó. A pénzverés monopoliuma jelentős volt. Jó minőségű aranyforintot és ezüst dénárt veretett. A király intézkedése szerint a földbirtokos megkapta a királynak fizetendő bányapénz, az urbura egyharmadát. (az urbura az aranynak egy tizede, az ezüstnek egy nyolcada volt) A kibányászott nemesércet be kellett váltania a király által veretett pénzre. (35-40%-os haszon) 35 féle pénz volt forgalomban, firenzei mintára Károly Róbert értékálló aranyforintot veretett. A kamarai szervezet ellenőrzi a pénz verést, az adóbehajtást és a nemesfémforgalmat élén a kamaraispánnal. A kamaraispán felett a tárnokmester állt. Károly Róbert idejében ezt a tisztséget Nekcsei Dömötör töltötte be.
Arra hivatkoztak, hogy nem a Szent Koronával koronázták. Přemysl Vencel, IV. Béla ükunokája Csehországból jött, a magyar nemesek nagyrészt őt támogatta. 1301-ben szabályosan megkoronázták. Kilátástalannak ítélte meg uralkodását, ezért 1305-ben elhagyta az országot. Wittelsbach Ottó bajor hercegnek adta a koronát Vencel. Ottót 1307-ben ugyan megkoronázták Fehérváron, de ezt sem ismerték el a tartományurak, formailag azért mert püspök és nem az esztergomi érsek koronázta. Az országban nem voltak támogatói, sőt Erdély ura, Kán László el is fogta, ezért szabadulása után elhagyta az országot. 1308-ra a legtöbb tartományúr elfogadta Károly Róbertet királyának és a pesti domonkos templomban tartott gyűlésen hivatalosan is megválasztotta. 1309-ben újra megkoronázták, de ez is szabálytalan volt, mert a Szent Korona még mindig Kán Lászlónál volt. 1310-ben koronázták meg végül szabályosan. II. A tartományúri hatalom felszámolása és Károly Róbert belpolitikája 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte a kassai polgárokkal vitába keveredett Abákat.
A hatalom megszilárdítása 1309. június 15-én Budán, Tamás esztergomi érsek királlyá koronázta, de mivel a Szent Korona még mindig az erdélyi vajda kezében volt, alkalmi koronát használt hozzá. Ezzel több hagyományt is megsértett, mert a magyar szokásjog csak a Székesfehérvárott, az esztergomi érsek által és a Szent Koronával történt koronázást ismerte el érvényesnek. Így miután László az egyházi átok hatására kiadta a koronát, a királyt 1310. augusztus 20-án ismét megkoronázták, ezúttal minden előírást betartva. Bár a főurak nagy része Károly mellé állt, az erősebbek ellenálltak. Ugyan Csák Máté Kőszegi Henrikkel együtt 1308-ban elismerte a királyt, de mint az ország legnagyobb és legerősebb birtokosai saját területükön királyként uralkodtak. Aba Amadé kassai halála juttatta a királyt első komoly győzelméhez, mert a város mellé állt Amadé fiaival szemben. Azok Csák Mátéval kötöttek szövetséget, de az egyesített sereget 1312. június 15-én a rozgonyi csatában Károly legyőzte. 1316-ban a Kőszegiek, 1317-ben Borsa Kopasz és Kán László felett aratott győzelmet és fokozatosan átvette az irányítást az ország egész területe felett.
törvénycikk megsemmisítette.