Kevesebb mint másfél év után megint új vezérigazgatót kap a Magyar Posta. A piacnyitásra való felkészülést levezénylő Geszti László távozik, feladatait Varga Dezső vezérigazgató-helyettes veszi át. Január 15-ével közös megegyezéssel távozik posztjáról Geszti László, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója - közölte kedden a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. A munkaviszony megszűnésével egyidejűleg Geszti László az igazgatósági tagságáról is lemondott. Geszti László 2011. szeptember 1-jétől volt a Magyar Posta vezérigazgatója, vállalva, hogy a társaságot felkészíti a 2013-as piacnyitásra. Az MNV közleményében azt írja, hogy Geszti László "ezt a vállalást a Posta menedzsmentjével együtt sikerrel teljesítette", hiszen a társaság eredménye 2012-ben az előző évhez képest javult, és "megtörténtek azok az átalakítások, amelyek a szabad piacon való részvételhez szükségesek voltak". A vezérigazgatói feladatok ellátásával az MNV Varga Dezső üzleti vezérigazgató-helyettest bízta meg. Határozott arról is, hogy a Magyar Posta Zrt.
A Magyar Posta Zrt. -ben Szűts Ildikó vezérigazgató helyére Schmidt Pál került. A postaigazgatóságának elnöke Kalmár István korábbi elnök- vezérigazgató lesz, tagjai pedig Major István, Varga Dezső, Rajnai Attila, Schmidt Pál, Szalai Gabriella és Urbán György Fülöp. Az MNV vezérigazgatója kezdeményezte a Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. taggyűlésének sürgős összehívását is, mert közleménye szerint a cég gazdálkodása, a tófürdőnél folyó rekonstrukciós beruházás, valamint a fürdőhöz tartozó kemping bérbeadása miatt ügyészségi vizsgálatok folynak. Az MNV itt azért nem tudott egyedül dönteni az esetleges személycserékről, mert társaság csak 74 százalékban a magyar állam, 26 százalékban pedig a települési önkormányzat tulajdonában van, és a személycseréhez a kisebbségi tulajdonos Hévízi Önkormányzat hozzájárulása. Schamschula György szerint most van idő a digitális megoldásokra fókuszálni, például a csekkbefizetés esetében az iCsekk applikációra, amit most frissítettek.
Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Schamschula Györgyöt nevezte ki a Magyar Posta Zrt. élére. Illés Zoltán, korábbi elnök-vezérigazgató közös megegyezéssel távozik a cégtől. 2018. augusztus 15. Schamschula György elismert pénzügyi szakember, több mint 20 éves hazai és nemzetközi vállalati pénzügyi-, hitelintézeti és vállalati menedzsment tapasztalatokkal. Pályafutását brókerként kezdte, majd 2005-től 2012-ig az Egyesült Államokban, Kaliforniában dolgozott pénzügyi menedzsment területen. 2005 és 2007 között a Landmark Group pénzügyi vezetője volt, majd 2008-tól 2012-ig a Deloitte nemzetközi tanácsadó cégnél látott el pénzügyi projektmenedzsment feladatokat. 2012-től 2017-ig az EXIM Bankban irányította a tőkefinanszírozási program kialakítását, valamint különböző nemzetközi alapok szakmai felügyeletét látta el. 2017 szeptemberétől a Magyar Posta Zrt. élére történő kinevezéségig a Takarék Lízing vezérigazgatója volt. Illés Zoltán 2016 augusztusától vezette két éven át a Magyar Postát.
A technikai fejlődés kötelezővé teszi a posta számára, hogy lépést tartson a korral - mondja Nagy Róbert a gyökeres megújulás elején álló Magyar Posta vezérigazgató-helyettese. Munkatársai szerint a szó legjobb értelmében vidéki: fantasztikus nyitottsággal, bizalommal, elszántsággal fogott hozzá a vállalat informatikai átalakításához. Több mint egy hónappal Krupanics Sándor távozása után sem töltötték be véglegesen a Magyar Posta megüresedett vezérigazgatói posztját. Azt beszélik, a szék egyik várományosa a jelenlegi informatikai és logisztikai főigazgató, egyben vezérigazgató-helyettes: Nagy Róbert. Mint azonban elmondta, nem tud arról, hogy esetleg őt kérnék fel a cég vezérigazgatói posztjára, de támogatói persze vannak, és volt munkahelyén, Szegeden is úgy vélik, ő lenne a legjobb a tisztség betöltésére. Azt mondják, Nagy Róbert az egyik legalkalmasabb vezető az "építkezés" idején, mert az a típusú ember, aki csapatban dolgozik, kiáll a munkatársaiért, s mindig a tárgyalásos megoldásra, egyezségre törekszik.
A vezérigazgató munkáját újonnan megválasztott igazgatósági tagok is segítik. A testület tagja lett a bankszektorból érkező Szauer Tamás, Bulyáki Iván, a Ringier kiadó terjesztési igazgatója (korábban a posta hírlap üzletágának vezetője) és Lontai Dániel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri kabinetjének delegáltja. A Magyar Posta Zrt. vezérigazgatói posztját Szarka Zsolt veszi át, az igazgatóság elnöke pedig Polacsek Csaba, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. társasági portfoliókért felelős főigazgatója lesz - közölte az MNV igazgatóságának döntését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A közlemény emlékeztet arra, hogy a posta korábbi vezérigazgatója, Geszti László és igazgatóságának elnöke, Horváth Gergely Domonkos az idén januárban távozott a vállalat menedzsmentjéből. "Fő célomnak a Magyar Posta működési hatékonyságának a gazdasági környezet kihívásaihoz igazítását, további javítását tartom, különös tekintettel a piacnyitás következményeire és az újabb üzleti szegmensekben is fokozódó versenyhelyzetre" - idézi a közlemény az új vezérigazgatót, aki korábban több jelentős hazai pénzintézet (egyebek mellett a CIB, az FHB és az OTP) felsővezetője és tanácsadója volt.
Az írásos bérleti szerződésbe a felek megállapodásán túl, célszerű belefoglalni, hogy a kauciót pontosan mire fordíthatja a bérbeadó: az elmaradt bérleti díj, vagy közüzemi tartozás, de akár károkozás következtében felmerülő költségek és kiadások rendezésére. A szerződés letelte után a felhasználásáról a bérbeadónak el kell számolni a bérlő felé. Albérlet Tanácsok – Házvadász Ingatlaniroda Miskolc – Jó, hogy vagy!. Mikor, és milyen feltételek mellett jár vissza a kaució? Jó tudni már a szerződés megkötésekor, hogy a későbbiekben milyen okokra hivatkozva nem tagadhatja meg a bérbeadó a kaució visszaadását. A kaució a határozatlan idejű szerződés lejárta után, de a bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnésekor – amennyiben a bérlő teljesítette a feltételeket, és megfelelő állapotban adja át az ingatlant-, teljes összegben visszajár a bérlőnek. A rendeltetésszerű használatból adódó állapotromlás – eltérő megállapodás hiányában – nem akadálya az óvadék teljes mértékű visszaigénylésének, csak a szándékos károkozás esetében élhet a bérbeadó az összeg egy részének a visszatartásával.
Tanácsok albérletbe költözőknek, és albérletet kiadóknak: – Minden esetben kössünk írásos bérleti szerződést. – A foglaló (köznyelvben kaució) kifizetéséről, ha nem bankon keresztül, hanem személyesen, készpénzzel történik, készüljön jegyzőkönyv két tanú aláírásával. A foglaló összegét az a fél veszíti el, aki a szerződés lejárta előtt attól eláll. A kaució hagyományosan 2 hónap, ez azonban sokszor elég nagy összeg lehet és ezért nem versenyképes az albérleti piacon. Mennyibe van egy albérlet? (2102375. kérdés). Elég lehet az 1 havi foglaló is, egy jó szerződés esetén, amihez pedig itt adunk ötleteket. – Célszerű lehet egy jó szerződés esetén, ha a bérlő bejelentkezik a lakásba, hogy a víz, gáz, villany órákat, telefont és internetet a nevére irassuk, ezzel biztosítva a korrekt használatot. Ez esetben írjunk egy befogadó nyilatkozatot, amelyben a bérlő garantálja, hogy a bérelt időszak végén a lakásból ki fog jelentkezni. Hagyományos megoldás szerint vagy a számlák a bérbeadóhoz érkeznek, és azokat a bérleti díj átadásakor neki fizeti a bérlő, a számlák befizetésének igazolása ellenében, vagy a számlák az albérletbe érkeznek és a bérlő a befizetési igazolással (átutalási bizonylat vagy sárga csekk befizetőnél maradó része) bizonyítja a befizetés megtörténtét.
Amennyiben a jogosult (vevő, lakáskiadó) célja nemcsak a bérlő/ingatlaneladó, azaz a kötelezett kiköltöztetése az ingatlanból, hanem az esetleges hátralékos bérleti díj és egyéb költségek behajtása is, úgy célszerű az egész bérleti szerződést, vagy egyéb jogügyletet teljes terjedelmében közjegyzői okiratba foglalni vagy erre vonatkozóan is egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tenni. Miért jár jól a bérbeadó, ha a bérlő kiköltözési nyilatkozatot tesz a közjegyzőnél? Közvetlen végrehajthatóság A közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési nyilatkozat jelentősége, hogy az közvetlenül végrehajtható, azaz, a nyilatkozat alapján hosszas bírósági eljárás nélkül, közvetlenül, akár rendőri közreműködéssel is ki lehet tenni a jogosulatlan ingatlanhasználó a bérleményből. Milyen dokumentumok szükségesek kiköltözési nyilatkozat elkészítéséhez? A nyilatkozó személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája, adókártyája, cégek esetén cégjegyzékszám vagy adószám (a cégkivonat lekérdezéséhez), az aláírt, eredeti magánokirat bemutatása, amely jogügylet alapján a nyilatkozó a kiköltözési nyilatkozatot teszi (pl.
Ilyen esetben lehet hasznos az átadás-átvételi jegyzőkönyv, amely tételesen, akár fotókkal dokumentálta a lakás átvételének az állapotát, az ingóságokkal való felszereltségét. A kauciót általában akkor kapja vissza a bérlő, amikor megtörténik a kulcsok visszaadása. Határozott idejű albérleti szerződés felmondásakor viszont számolni kell azzal, hogy a bérbeadó nem adja vissza a kauciót, az idő előtti felmondás káraira hivatkozva. Ha a bérleti szerződés ezt nem taralmazza, akkor ezt nem teheti meg, a bérlő ilyenkor a kauciót visszakövetelheti. A tapasztalatok szerint, amennyiben a felek a szerződést idő előtt meg akarják szüntetni, ezt általánosságban, 2 hónappal előtte, kölcsönösen bejelentik. Gyakori, hogy a felek szóban megegyeznek, hogy a kaució fejében ezt a hátralevő két hónapot úgymond lelakja a bérlő. Előfordul az is, hogy egy lakást nem egyedül, hanem többen együtt bérelnek ki. Viszont az éves szerződés meglehetősen hosszú abból a szempontból, hogy a bérlők között megromolhat a kapcsolat, vagy ami gyakoribb, hogy a felek közül az egyik korábban dönt az albérletből történő elköltözésről.