A korszerű, minden igényt kielégítő defibrillátor berendezés nélkülözhetetlen eszköz. Nagyvonalú civil és vállalkozói adományoknak köszönhetően összegyűlt az a pénz, melyet a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet életmentő defibrillátor készülékére gyűjtött az Alapítvány. A 8 millió Ft-os adományt ma vette át Dr. Garai Gábor | Dr. Rose Magánkórház. Nagy Anikó, a Heim Pál Kórház főigazgatója Fodor Zsuzsától, a kórházat támogató Gyermekleukémia Alapítvány kurátorától – tudatta a civil szervezet közleményben. Egy korszerű, a legmodernebb technikát megtestesítő defibrillátor berendezés a leukémiás és rákos gyermekeknél nélkülözhetetlen az életveszélyes kardiológiai állapotok elhárításában. A gyermekek gyógyítása során az immunrendszert igen agresszív kemoterápiás és más, a szervezetet megterhelő kezelésekkel gyengítik le. Teszik ezt annak érdekében, hogy az ily módon legyengített szervezetben a betegségért felelős leukémiás sejtek könnyebben és maradéktalanul elpusztíthatóak legyenek. A kezelések során a beteg gyermekek kardiológiai ellátása, esetleges újraélesztése igen gyakran elkerülhetetlen.
A nyilvános szavazás keretében összesen 7000 szavazat érkezett azokra az egészségügyi dolgozókra, akik a COVID ellátás keretében országszerte kiemelkedő munkát végeztek. A Duna Bonum Alapítvány által felajánlott 100 millió forintot a "Fogjunk össze az egészségügyben dolgozókért és családjaikért" kezdeményezés a Magyar Kórházszövetség bevonásával juttatja el a legtöbb szavazatot kapott 95 kórházi dolgozó számára. Heim pál kardiológia orvosok tisztanlatasert. A "Fogjunk össze" program keretében létrehozott "Év COVID dolgozója" díj célja, hogy megköszönje a kórházi dolgozóknak azt a többletmunkát, amit a koronavírus-járvány plusz teherként rótt rájuk, és amelyet immár egy éve magas szakmai színvonalon és nagy odaadással végeznek. A Duna Bonum Alapítvány és a Magyar Kórházszövetség közös döntése alapján a felajánlott összeg a Szövetség tagintézményeinek COVID-ellátásban résztvevő dolgozói között pénzbeli juttatásként kerül kiosztásra. A február 22. és március 19. közötti nyílt online szavazáson három kategóriában lehetett jelöléseket leadni.
Rendelő: Kedd 8:00-14:00 Zsuzsanna Orvosok
A defibrillátor - elektródákkal a beteghez csatlakoztatva - képes a szívritmus elemzésére, kommunikál az elsősegélynyújtóval, kamrai ritmuszavar észlelése esetén figyelmeztet az elektrosokk szükségességére, ehhez csupán engedélyezni kell egy gomb megnyomásával az életmentő áramütést. Heim pál kardiológia orvosok nyilvantartasa. Egy korszerű, minden igényt kielégítő defibrillátor berendezés így nélkülözhetetlen, hiánya egy gyermek életébe kerülhet. A "köszönjük" szó soha nem tudná igazán kifejezni őszinte nagyrabecsülésünket adakozóinknak a leukémiás gyermekeknek nyújtott önzetlen segítségükért. Mégis, a legkevesebb, hogy kimondjuk: tiszta szívből köszönjük! – áll a közleményben.
Ez a 100 millió forint jelentős egyösszegű támogatás, és örömmel látom, hogy lesznek követők, akik szintén segíteni szeretnének az egészségügyben dolgozókon. Nagyon hálásak vagyunk nekik. – hangsúlyozta Ficzere Andrea, a "Fogjunk össze" kezdeményezés létrehozója. Az "Év COVID dolgozója" díjátadó összefoglalóját itt tekinthetik meg!
1918 novemberére a világháborút elveszítő Osztrák–Magyar Monarchia de facto megszűnt létezni – hiszen tartományaiban szinte már mindenütt a nemzeti tanácsok birtokolták a tényleges hatalmat –, ezért IV. Antik könyvek - árak, online aukciók, régiség vásárlás - Vatera.hu. Károly november 11-én császári, november 13-án pedig – az eckertsaui nyilatkozatban – magyar királyi minőségében is visszavonult uralkodói jogainak gyakorlásától. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy Károly nem mondott le trónjáról, csupán eleve elfogadta azt az államformát, amit a szuverén utódállamok később kiválasztottak (Ausztria köztársaság lett, és maradt egészen 1938-ig). Miután november 16-án Magyarországon kikiáltották a Károlyi-féle népköztársaságot, ez egyet jelentett az uralkodói státusz megszűnésével, ám az 1919-es év viharaiban úgy alakult, hogy sem Károlyi Mihályék, sem a Kun Béla vezette kommunisták nem tudták megtartani a hatalmat. 1919 augusztusában már egy ellenforradalmi kurzus vette át az irányítást, mely – miután eltörölte az 1918 novembere óta született forradalmi intézkedéseket – visszaállította a királyságot, 1920 márciusában pedig – Horthy Miklós személyében – kormányzót állított az ország élére.
Új kötetek a Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására kiadásában A Horthy-korszakról az értékteremtő történetírás jegyében. A kötet egyrészt tartalmazz 15 tanulmányt a Horthy-korszakkal foglalkozó ismert és elismert történészek tollából. Másrészt bemutatja az Újragondolt negyedszázad konferencia-sorozatot tudománymetriai szempontból. A trianoni békediktátum története hét kötetben sorozat IV. kötete. 2022. ÉVI KONFERENCIÁK | VIKEK – Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására. Csüllög Gábor-Gulyás László-Suba János: Térképek a trianoni békediktátum történetéhez. A három szerző 100 db térkép és a hozzájuk tartózó szócikkek segítségével mutatja be, hogy mi történt a Magyar Királysággal 100 évvel ezelőtt. A trianoni békediktátum története hét kötetben sorozat I. Trianon Nagy Háború alatti előzményei az Osztrák-Magyar Monarchia bukása című kötettel, melyben 31 ismert és elismert történész 600 oldalon mutatja be a Trianonhoz vezető utat. Trianon közérthetően. 12 előadás a nemzeti, polgári, konzervatív történetírás jegyében című könyvvel, mely a Szegedi Tudományegyetemen általánosan művelő egyik kurzus a Trianon-kurzus előadásainak szerkesztett változata.
Nem tudni, hogy a legitimisták milyen mértékben hitték el saját propagandájukat, de azt hirdették, hogy Károly uralmának helyreállítása az elcsatolt területeken élő alattvalókat visszatérésre ösztönzi majd. Negyedik IV. Károly visszatérési kísérletei. I. füzet. Negyedik Negyedik Negyedik | 37. árverés | Múzeum | 2020. 12. 14. hétfő 19:32 | axioart.com. A Habsburg-ház restaurációjának ugyanakkor volt egy igen súlyos akadálya, amiről a legitimisták egyszerűen nem vettek tudomást – annál nagyobb örömmel hangoztatták a szabad királyválasztók, akik a kurucos és '48-as hagyományokra alapozták Habsburg-ellenes álláspontjukat. Károly visszatérését elsősorban az gátolta meg, hogy az 1920-as évek elején a magyar trón betöltése nem egyszerű belügy, hanem európai szintű biztonságpolitikai kérdés volt. A trianoni utódállamok attól tartottak, hogy a Habsburgok magyarországi uralmának helyreállítása megrendíti a térségben kialakított új rendet – más szóval éppen attól féltek, amiben a legitimisták reménykedtek –, és ezt a kockázatot az antant hatalmak sem akarták vállalni. Bár Károly bizalmas csatornákon keresztül kedvező nyilatkozatokat kapott a francia diplomáciától – valószínű, hogy Párizsban hallgatólagosan elfogadták volna a király visszatérését, ha zökkenőmentesen veszi át a hatalmat –, abban nem reménykedhetett, hogy egy kirobbanó konfliktus esetén bárki is nyilvánosan kiáll trónigénye mellett.
1921. március 26. | 1921. október 20. IV. Károly magyar király 1918. november 13-án az eckartsaui nyilatkozatban felfüggesztette uralkodói jogainak gyakorlását, egyúttal hazánk államformájának kérdését népszavazásra kívánta bocsátani. 1919. március 24-én kénytelen volt elhagyni Ausztriát, Svájcban telepedett le. A következő két évben rendszeres kapcsolatban állt a magyar politikai vezetéssel, és többször jelezte, hogy vissza kíván térni a trónra. Ezzel szemben a magyar ellenforradalmi rendszer mindig hangsúlyozta, hogy jelen körülmények között ennek nincs realitása. Magyarországon az 1920. évi I. törvénycikk kimondta, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. november 13-án megszűnt, egyben lefektette a kormányzói jogkör alapjait. Horthy Miklós fővezért 1920. március 1-jén a magyar nemzetgyűlés kormányzóvá választotta. A király 1921. március 26-án váratlanul Magyarországra érkezett. Az utat – inkognitóban – vonattal tette meg Bécsig, majd személygépkocsival jutott el Szombathelyig. Másnap – húsvétvasárnap – Budapestre utazott, ahol Horthyval tárgyalt.
2021/11/06 Bár 1956 óta az ősz ezen időszaka mindörökre egybeforrt a szuverén, demokratikus Magyarországért vívott küzdelemmel, a 20. században más sorsfordító esemény is kapcsolódott ehhez a hófordulóhoz. 1921-ben éppen október 23-án vívták IV. Károly magyar király és Horthy Miklós kormányzó csapatai a budaörsi csatát, amely eldöntetlenül zárult, de végső soron mégis előkészítette az utolsó Habsburg uralkodó bukását. Az uralkodó trónfosztására éppen száz évvel ezelőtt, november 6-án került sor. Mi volt a helyzet Magyarországon? 1921 októberében a magyar bel- és külpolitikában fontos események érlelődtek. Másfél éves ádáz küzdelem után úgy tűnt, hogy sikerül "kikapcsolni" a magyar társadalmat megosztó és a nemzetgyűlés munkáját oly sokszor megbénító királykérdést. Miután Bethlen István miniszterelnök kompromisszumot kötött ifj. Andrássy Gyulával, a legitimisták joggal bízhattak abban, hogy az annyiszor hangoztatott konszolidációban vezető szerep jut majd nekik. Hazánk a külügyek terén is jelentős siker kapujába lépett.
Ebben a szituációban Károly eckertsaui nyilatkozatát már többféle módon lehetett értelmezni, a trón betöltéséről folytatott vitában pedig komoly tábora volt azoknak, akik – például a revíziós remények okán – visszavárták a