Ezek padlásokon, fáskamrákban, vályogházak falában, öreg szőnyegekben és barlangokban élnek leginkább. A csupasz hólyagbogár ( Gibbium psylloides) bizarr kis szerzet, évtizedek óta nem került elő hazánkból. A legtöbb ősrégi, múzeumi példányunk főként a fővárosból, néhány közülük a Bartók Archívumból való. Régi szőnyegekben vagy olyan öreg házakban fordul elő, ahol a falban valamilyen növényi eredetű anyagot, például szalmát használtak szigetelőanyagnak. Sokkal gyakoribb a közönséges tolvajbogár ( Ptinus fur). Kertes házak melléképületeiben és fáskamráiban néha már decemberben is mászkál, sokszor csapatosan. Ahogy besötétedik, tömegesen bújnak elő a tolvajbogarak, és ilyenkor elemlámpa segítségével megfigyelhetők. Fehérre meszelt házak falán például könnyű észrevenni, ahogy a hímek akár a fagyponthoz közeli hőmérsékleten is kitartóan, ám a hideg miatt lelassulva keresik párjukat. Kenyérbogár – Wikipédia. Ha veszélyt éreznek, hirtelen megmerevednek, és a földre dobják magukat. Vidéki házak körül, különösen, ha a közelben állatokat tartanak, sok más tolvajbogárfaj is előfordulhat.
Lárvája az olajos magvaktól az őrleményeken át a cukorig szinte mindent károsít. Általában melegebb éghajlatról érkezik egy-egy fertőzött szállítmánnyal, akár a padló réseiben is áttelelhet. A gabona- és babzsizsik (Calandra granaria, illetve Acanthoscelides obtectus) könnyedén felismerhető apró "ormányairól". A 2-5 mm-es bogarak imágója kieszi a termény és a bab belsejét. A bogarak már a spájzban vannak - Magyar Természettudományi Múzeum Blog. Kedveli a nedves környezetet. A borsózsizsik (Bruchus pisi) "ormánytalan", ellenben éppoly káros, mint társai. Petéit a borsóhüvelyre rakja, imágói a különféle növényi és virágrészek mellett a borsószemek belsejét is felfalják. Ritkább, de kellemetlen vendég a szalonnabogár (Dermestes lardarius), amely – mint neve mutatja – a szalonna és a füstölt húsok károsítója lárva- és kifejlett alakban is. Mit tegyünk, ha száraz élelmiszereinkben elszaporodnak a kártevők? Nos, bármennyire fáj, de a fertőzött élelmiszerektől haladéktalanul meg kell szabadulni, hiszen a peték gyakran csak hetekkel később kelnek ki, és akkor kezdhetjük elölről az irtást.
Szerencsére tárbérlőink sincsenek biztonságban, mert egy "borzalmas bogarantyú", a légyölő pókszázlábú ( Scutigera coleoptrata) ritkíthatja állományaikat. Ő természetesen nem bogár, sőt nem is rovar, hanem a soklábúak (Myriapoda) közé tartozik. Pici fekete bogarak! Honnan jönnek?!?!?. Róla a kevésbé gyakorlott internetező is bőségesen talál különféle cizellált eszmefuttatásokat a világhálón. Az írás változata az Élet és Tudomány 2015. februári számában is olvasható. Németh Tamás MTM Bogárgyűjtemény
A Wikimédia Commons tartalmaz Kenyérbogár témájú médiaállományokat és Kenyérbogár témájú kategóriát. A kenyérbogár (Stegobium paniceum) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül az álszúfélék (Anobiidae) családjába tartozó faj. Nemének az egyetlen élő faja. Előfordulása [ szerkesztés] A kenyérbogár világszerte elterjedt. Rendszeresen nagyon gyakori. Megjelenése [ szerkesztés] Kenyérbogár az ember ujjbegyén A kenyérbogár 2-4 milliméter hosszú, egyszínű vörösbarna rovar. Veszély esetén csuklyaszerűen előrenyúló nyakpajzsa alá rejti a fejét. Életmódja [ szerkesztés] A kenyérbogár az emberhez kötődik, a szabad természetben ritka. Gyakoribb élelmiszerraktárakban, pékműhelyekben, házakban. Mindenféle lisztből készült áruban károsít, de még a csokoládét, az erős fűszereket ( paprikát) vagy mérgező gyógyszereket is kikezdi. Szaporodása [ szerkesztés] A nőstény petéit a kenyér mellett valamennyi állati és növényi eredetű termékbe, például süteményekbe, csokoládéba, erős fűszerekbe is belerakja.
D objunk ki mindent, ami kapcsolatba került a bogarakkal! Ha sértetlen, bontatlan csomagolású bogármentes lisztet, darát, stb. találunk, tegyük minimum egy napra a fagyasztóba, és csak átszitálva, ellenőrizve használjuk fel! Az összecsomósodó, de bogármentesnek tűnő liszt, dara szinte bizonyosan fertőzött. A rossz hír, hogy az első bogárinvázió után mindent csak jól záródó edényekben tárolhatunk. A szekrények belsejét és a polcokat tisztítsuk le alaposan, mossuk le ecetes vízzel. Használhatunk még az üzletekben (háztartási, gazdabolt, multik, stb. ) kapható, hangyára és csótányra, egyéb "mászó" rovarokra való felületkezelő aeroszolokat, amiknek használati utasítás szerinti alkalmazása, nem jelent veszélyt, emberre, kutyára, macskára, egyéb melegvérű állatra. Helyezhetünk a polcokra színes újságpapírt (állítólag azt nem kedvelik a bogarak), amire tehetünk néhány csepp tiszta levendulaolajat, az még a maradék bogarakat is messzire űzi!
Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6 Élet és Tudomány (Kellemetlen lakótársak: A kenyérbogár) Taxonazonosítók Wikidata: Q11962 Wikifajok: Stegobium paniceum BioLib: 9843 BOLD: 167372 BugGuide: 40237 EoL: 129970 EPPO: STEGPA Európa Faunája: 100776 GBIF: 1095652 iNaturalist: 231494 IRMNG: 10767164 ITIS: 114469 Izeltlá: 15231 NCBI: 295656 NZOR: 2494b796-f76d-4772-8d6e-dd32f5ec87b4
Az 5-6 milliméter hosszú, piszkosfehér színű lárvák ott esnek át különböző fejlődési szakaszaikon, és ott is bábozódnak be. Fejlett szaglószervük vezeti a táplálék nyomára. Rágószervük erős, ezért a becsomagolt anyagokba is bejutnak a lárvák. A táplálékot elérve a lárva nyálából és a rágcsálékból ovális gubót készít magának. A bábból kibúvó imágó kerek röpnyíláson át távozik. Teljes kifejlődéséhez 18-20 Celsius-fokon több mint kétszáz napra van szüksége. Tömegesen csak hosszú ideig tárolt anyagokban és 25 fokosnál melegebb helyiségekben szaporodik el. Kifejezett éves ciklusa nincs, egész évben bújnak elő bogarak, melyek petéket raknak. Irtása [ szerkesztés] Ha fertőzésre utaló jeleket észlelünk, az első teendőnk az, hogy gondosan takarítsuk ki az élelmiszertároló helyet. A kenyérbogár táplálékául szolgáló összes élelmiszert át kell vizsgálni. A fertőzött anyagokat jól záródó zacskóban gyűjtve dobjuk ki a szemétbe vagy égessük el. Rovarirtó szert fölösleges használni. Források [ szerkesztés] Nagy európai természetkalauz.
Ezt szemlélteti a film egy-egy pontján felvillanó számláló pörgése, amely a világ népességének, a légkör szén-dioxid tartalmának és az érintetlen vadon arányának gyorsuló ütemű növekedését ábrázolja Attenborough születésétől napjainkig. David Attenborough: Egy élet a bolygónkon/Netflix Sir David filmje mélyen a lelkiismeretünkre hat. Súlyos következtetések von le tetteink tragikus hatásáról, néhol igen hatásvadász módon. A film olyan háromnegyedénél hosszú másodpercekig kitartva nézhetjük Attenborough lesújtóan szomorú arckifejezését, ezt követően pedig drámaian sokkoló felvételek következnek, amik az én ízlésem határát inkább meghaladják, mint súrolják: magukat a mélybe vető rozmárokat ábrázoló képsorokkal sokkolják a nézőt, majd a felvételekkel egy konferencián szembesülő közönség teljesen ledöbbent, sírásba forduló arcainak közelijeivel fokozzák a film szörnyülködésbe forduló, ujjal mutogatósra váltó dramaturgiát. Számomra ez az egyébként tragédiájában is szép film mélypontja. Ettől eltekintve az alkotóknak sok esetben sikerült frappánsan, a helyzet valódi drámáját finomabban, ötletesebben tálaló megoldásokkal előrukkolniuk.
2020. október 23. 08:30 Kultúra | Szerző: Fazekas Gábor Aki valaha elmerült a Föld tájainak végeláthatatlan szépségeiben, vagy úgy általánosságban érdeklődik az ezt megragadó dokumentumfilmek iránt, annak valószínűleg nem kell bemutatni Sir David Attenborough-t. A 94 éves angol természettudós huszonéves kora óta bolygónk szinte minden zegzugát bejárta, természetfilmjei pedig elsők között mutatták meg a világnak, milyen csodákat rejtenek a tőlünk távoli földrészek. A tudósrendező most azonban úgy érezte, hogy itt az ideje egy utolsó, talán végső ébresztőnek a klímaváltozás felgyorsított és egyre inkább elodázhatatlan következményeit illetően. Az Egy élet a bolygónkon David Attenborough rendkívül személyes tanúvallomása a Föld pusztulásáról. A film pontosan úgy kezd, és olyan stratégiával építi fel mondandóját, amit egyfelől elvárnánk, másfelől amire szükség van. Természetesen a teljes másfél órán keresztül Attenborough narrálásában kapunk egy rövid, de átfogó képet arról, hogy milyen kíméletlen változások mentek végbe otthonunkon az elmúlt 100 évben.
Kedvencelte 49 Várólistára tette 130 Kiemelt értékelések Chriss 2020. október 4., 15:33 "Ez a film David Attenborough tanúvallomása. Kinek kellene még látnia? " Hát az összes pénzsóvár, hataloméhes "embernek", akiknek a vagyon többet jelent az élet fenntartásánál, és nem veszik észre, hogy globálisan maguk alatt vágják a fát, és mindent tönkretesznek, amihez hozzányúlnak. Nagyon tetszett, hogy Csernobillal indított a film, és azzal is ért véget. Bár sikerült ügyesen elpusztítani a helyet, a természet mégis utat tört magának. Megnyugodtam, hogy vannak olyan helyek a Földön, ahol komolyan veszik a veszélyt, és tesznek ellene, és már javul is minden szépen: Hollandia, Marokkó, Costa Rica. Attenborough a veszteségek felsorolása után elmondja a megoldást is, amit globális összefogással egyáltalán nem lehetetlen megvalósítani. Én bízom benne, hogy sikerül! Hajrá! Szeszj 2020. október 8., 22:54 Magával ragadó, csodálatos, szomorú, dühítő, rémes, gyönyörű. Ezek a szavak és érzések jutottak eszembe miközben néztem.
Ez az apolitikus és szűk látókörű hozzáállás egyszerűen komikus. Ráadásul semmifajta önreflexiót nem gyakorol. Mintha egy netflix gyártásában készült film teljesen zöld volna. Vagy egyáltalán egy életen át dolgozni az egyik legpazarlóbb iparnak. Ahogy David apó átszellemülten, nosztalgiázva meséli, hány ezer kilométert repkedtek az aranykorszakban! Az biztos jót tett a bolygónak. Ezért szokott hasonlóan nevetségessé válni DiCaprio vagy Joaquin Phoenix. Pont az elit puccparádéin kell elmondani, hogy milyen gáz a húsfogyasztás vagy a környezetszennyezés, aztán aláírják a következő több millió dolláros csekket a következő szerepükért az egyik legfeleslegesebb iparág produkciójában. És persze az Oscart is átveszik. Lépjünk ezen túl: engem még mindig meg tud hökkenteni ennyi év után is, hogy a legtöbb nézőt mennyire nem érdekli, hogy egy film hogyan van megcsinálva. Ha olyasmiről szól, ami számára kedves, ha egyet tud érteni az állításaival, ha leköti a sztori, akkor lehet bármennyire hitvány a "megvalósítás" (hogy egy népszerű kifejezéssel éljek), falják, ajnározzák, a kritikai érzék és a minőségérzék – legyen az esztétikai vagy ideológiai – egyszerűen nem létezik.
Valóban, többé-kevésbé tényleg erről van szó, ám az Egy élet a bolygónkon szívfacsaró és sokszor reménytelenséggel töltött ereje épp ebben az egyszerűségben, az igazság ennyire egyenes kimondásában rejlik. A természettudós megfogalmazza az ultimátumot, miszerint vagy relatíve azonnali változásokat eszközölünk mind lokálisan, mind globálisan a mindennapi életmódunkat illetően, vagy évtizedeken belül visszafordíthatatlan károkat fogunk okozni annak a felfoghatatlan mód gyönyörű világnak, ami nélkül mi sehol sem lehetnénk. Ám amikor már teljesen a padlón vagyunk a látottak és hallottaknak köszönhetően, az Egy élet a bolygónkon reményt ad. Nem pusztán egy lelkesítő, ámde üres beszéddel, hanem egyenes útmutatással és olyan inspiráló példákkal, amit ha globálisan még nem is, de bizonyos országok kicsiben már megcsináltak - és döbbenetesen jól működnek. Valójában minden adott hozzá, és majdhogynem egyik napról a másikra képesek lennénk a szükségszerű változások meghozására, ami elsősorban nem is a Föld, hanem az emberiség érdekében áll.