A mechanikai hullámok csak anyagokban terjednek, hiszen abból állnak, hogy az anyag részecskéi (atomok, molekulák) sorra meglökik egymást. Vákuumban semmiféle mechanikai hullám nem terjed. Ezzel szemben a fény terjedéséhez nem szükséges anyagi közeg, ugyanakkor a fény számos anyagi közegben is képes terjedni (gázok, folyadékok, üvegek, átlátszó kristályok, átlátszó műanyagok). De mekkora sebességgel? A tapasztalat szerint a fény vákuumban terjed a leggyorsabban, minden más közegben ennél lassabban, ezért a \(c\) vákuumbeli fénysebesség egy kitüntetett érték, amihez célszerű viszonyítani az összes többit (mellesleg a válkuumbeli fénysebesség határsebesség is, melyet semmi nem léphet túl a relativitáselmélet szerint). A viszonyítás történhetne úgy is, hogy például vízben "a vákuumbeli fénysebesség hány $\%$-ával terjed a fény", de ennek fordítottjával definiáljuk: "hányszor lassabb a fény sebessége az 1-es jelű közegben, mint vákuumban". Képlettel: \[\frac{c}{\ c_1}\] Ezt az adott anyag (közeg) abszolút törésmutatójának hívjuk, és \(n_1\) szimbólummal jelöljük: \[n_1=\frac{c}{\ c_1}\] Néhány anyag abszolút törésmutatója: anyag \(n_1\) levegő \(1, 0003\) víz \(1, 33\) vízjég \(1, 31\) üvegek \(1, 46-1, 9\) plexi \(1, 5\) étolaj \(1, 47\) hőálló üveg gyémánt \(2, 42\) A fenti értékek a látható fény tartomány közepén értendők, ugyanis a fénysebesség függ a fény frekvenciájától is.
A fény terjedése Mindannyian láthattuk már erdőben járva a lombokon áthatoló napsugarakat, felhős időben a felhőkön áttörő fénypásztákat, sötét szobába a redőny résein beszűrődő fényt vagy gépkocsik lámpájának sötétbe harapó sugárkévéjét. Mindegyik esetben a levegőben lebegő apró porszemcsékről visszaverődő fény teszi láthatóvá a fénynyalábot. A nyalábokat minden esetben egyenesek határolják. Helyezzünk a szemünk és egy gyertya közé, közepükön lyukas kartonlemezeket! Mozgassuk a lemezeket addig, amíg nem látjuk a lyukakon keresztül a lángot! Azt tapasztaljuk, hogy csak abban az esetben látjuk, ha a lyukak a szemünket a gyertya lángjával összekötő egyenesbe esnek. Ezek a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fény homogén közegben egyenes vonalban terjed. A világító izzólámpát a terem minden pontjából láthatjuk – ha nincs akadály a lámpa és a szemünk között – ami azt mutatja, hogy a fényforrás a tér minden irányába kibocsáthat fényt. Ü vegkád közelébe erős fényű izzólámpát állítunk. A kád és a lámpa közé helyezett karton nyílásán áthaladó fényt láthatóvá tehetjük a kádba fújt füst segítségével.
Az egyetlen teljes egészében a náci haláltáborban íródott memoár, az Auschwitz végállomás Eddy de Wind holland orvos tollából származik, most magyarul is megjelent. Eddy de Wind zsidó származású orvos és pszichiáter volt, az utolsó, aki zsidóként orvosi diplomát kaphatott a hollandiai Leiden Egyetemen. Édesanyja deportálása után önként jelentkezett a Hollandi északkeleti részén fekvő westerborki gyűjtőtáborba. Itt ismerte meg a fiatal zsidó ápolónőt, Friedelt, akit a táborban feleségül is vett. Auschwitz végállomás pdf. 1943-ban mindkettejüket deportálták Auschwitzba. 1944 őszén az oroszok közeledtével a foglyokat, köztük Friedelt, gyalog indították el Németország felé a később halálmeneteknek nevezett transzportokban. Eddy elrejtőzött, és ott maradt Auschwitzban. Talált egy ceruzát és egy jegyzetfüzetet, és írni kezdte a történetét. A legelső Auschwitz-beszámolók között számon tartott mű jelenlegi ismereteink szerint az egyetlen memoár, amely teljes egészében a náci haláltáborban íródott. Először 1946-ban jelent meg, ám a hollandiai közhangulat miatt nem tett szert nagyobb ismertségre.
A magyarul kellemes hangzású nyírfaliget vagy nyírfaerdő szavak jelentése németül Birkenau. (Fotó: A munkaképesnek ítélt foglyok személyes holmijait elkobozták. A nőket és férfiakat külön csoportokban az úgynevezett Szaunához vezették, ahol leborotválták a hajukat, arcszőrzetüket, megmosakodtak, rongyos ruhákat kaptak, majd karjaikra sorszámot tetováltak. A továbbiakban a férfiak csíkos alsóba és ingbe, a nők zsákszerű ruhákba kényszerültek, utóbbiak fejükre kendőt is kötöttek. (Fotó: A táborba érkező zsidók személyes dolgait elvették, amiket a foglyoknak kellett a rámpáról összegyűjtögetni, majd azokat teherkocsik vitték az úgynevezett Kanada-szekcióba, ahol értékük szerint szortírozták őket. „Auschwitz mindig ott ült velünk a konyhaasztalnál”. Attól fogva minden érték a Harmadik Birodalomhoz tartozott. Mire a munkával végeztek, a korábbi tulajdonosok legtöbbje már halott volt. A fenti képen egy SS-tag csípőre tett kézzel ügyeli a munkát. (Fotó: Az SS 1944 decemberében elkezdte kiüríteni az auschwitzi koncentrációs tábort, ekkor vitték át a tizennyolc éves Lili Jacobot is Buchenwaldba, súlyos betegen.
Megjelent magyarul Eddy de Wind holland zsidó orvos memoárja, amelyet az auschwitzi koncentrációs táborban írt. Az Auschwitz, végállomás című könyvet szerdán, Budapesten mutatták be. Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a könyvbemutatón arról beszélt: "a magyar kormányok felelőssége abban, ami 75 évvel ezelőtt történt, tagadhatatlan, vitathatatlan és megbocsáthatatlan". Auschwitz végállomás. 1944 áprilisától kezdődően "szisztematikusan 600 ezer magyar zsidó honfitársunkat deportálták a magyar politika és közigazgatás aktív közreműködésével" – fogalmazott a helyettes államtitkár. Hozzátette: "mindig emlékezni fogunk, és mindig a történelmünk egyik, ha nem a legnagyobb szégyenfoltjának fogjuk tartania a holokausztot". Szabó Tibor Benjámin, a könyvet megjelentető Athenaeum Kiadó igazgatója arról beszélt: Eddy de Wind még az auschwitzi táborban, nem sokkal annak felszabadítása előtt írni kezdte visszaemlékezéseit. Ezért erre a könyvre még nem hatott az a "szokásrend", amely a második világháború utáni évtizedekben alakult ki, és máig meghatározza, hogyan lehet beszélni a holokausztról.