A pestisőrség feladata volt, hogy felügyelje, ki kerül be, és ki kerül ki. Ugyanígy listázták a behozott tárgyakat, majd a kivitteket is. A kor színvonalához képest az ellátás jó volt, és a város szegényeinek nem kellett fizetniük, ha bekerültek egy ilyen helyre. Nos, mindezek eredményeként, ahogyan már írtam, 8 hónap alatt leszámoltak a pestissel a városkában. Néhány évvel később pedig Angelerio doktor megjelentetett egy brosúrát Ectypa Pestilentis Status Algheriae Sardiniae címmel, amely 57 szabályban rögzítette, hogy miként lehet sikeresen felvenni a küzdelmet egy járvánnyal szemben. A lezárás után 60 évig nem találkoztak pestises beteggel Szardínián. Amikor pedig 1652-ben megérkezett az újabb járvány, akkor elővették Angelerio szabálykönyvét, és ugyanúgy sikerrel alkalmazták a lezárást, a karantént, az áruk és épületek fertőtlenítését, az egészségügyi kordont, mint a megelőző évszázadban. (Borítókép: A bubópestis ábrázolása a Toggenburg-bibliában. Fotó: Getty Images Hungary)
Periodikusság is jellemezte őket: amint egy bizonyos betegség kapcsán immunitást szerzett egy közösség, a kór 20-30 évre el is tűnt, viszont ahogy megjelent egy védettséget már nem élvező generáció, újra fellángoltak az adott kórokozóhoz köthető járványok – a pestis például 20-30 éves periódusokban támadta a lakosokat. A 18. században dúló pestisjárványok emlékére emelt Szentháromság szobor a Mátyás templomnál Fotó: Csudai Sándor - WLB A bakterorológiai kutatások és a vakcinák előtti időkben tehát a nagyobb járványok ellen a karantén hozott megoldást. A pestis terjedését viszont érdekes módon még az antibiotikumok feltalálása előtt sikerült tartósan megfékezni, ugyanis a harmincéves háború során Európában lecserélődött a patkánypopuláció: a norvég patkány kiszorította a házipatkányt, a pestisbaktériumot hordozó bolha így már nem tudott min megtelepedni. De nemcsak a járványügyi szabályozás, hanem a 19. században meginduló urbanizációs fejlődés, a (kolerajárvány miatt is szükségessé vált) csatornázás, az angolvécék megjelenése, a higiénia javulása is hozzájárult a nagy történelmi járványok eltűnéséhez, legalábbis radikális mérséklődéséhez.
Az emberiség történetének legpusztítóbb pestisjárványa a 14. század derekán alig öt év alatt 20-50 millió emberrel végzett Európában, a kontinens lakosságának mintegy felét elpusztítva, teljes vidékeket téve néptelenné. De vajon hogyan védekeztek a korabeli emberek a járvány ellen, mit tehettél, hogy megúszd a biztos halállal járó megfertőződést? A fekete halálnak nevezett tömegjárványt a Yersinia pestis nek nevezett baktérium okozta, amely a vérszívó bolhákon keresztül terjedt át az állatokra (főként a patkányokra), tőlük pedig az emberekre. A kórokozó Közép-Ázsiából, a selyemút mentén került Európába 1347-ben, ahol a korabeli városok zsúfoltsága és borzalmas higiéniai körülményei igazi paradicsomi állapotot jelentettek számára: napok alatt teljes közösségek pusztultak el, az emberek állandó rettegésben éltek, sokan Isten büntetésének vélték a halálos kórt. Az orvostudomány fejletlensége ellenére a középkori doktorok – józan paraszti ésszel és logikával – felismerték, milyen óvintézkedésekkel lehet hátráltatni a betegség terjedését – a legalapvetőbb jó tanácsok ugyanazok volt, ami napjainkban, a Covid-pandémia idején: szociális távolságtartás, karantén és maszkviselés.
Főoldal > Cikkek > Hivatalos ügyek > Így emelkedik a GYOD összege 2022. január 1-jétől - Novák Katalin bejelentése - Szülők Lapja A gyod összege 2021-ben havi 147 ezer forint, de jövőre ez ismét emelkedik és eléri a minimálbér szintjét, jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter. Ki jogosult gyodra? Szerző: Szülők lapja 2021-09-13 Forrás: Szülők lapja Ez a cikk 206 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. 2022. január 1-jétől a minimálbér szintjére emelkedik a gyermekek otthongondozási díja (gyod) - jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter szeptember 10-én, Debrecenben. Novák Katalin a helyi családsegítő és gyermekjóléti központban tett látogatását követően elmondta, a kormány 2019. január 1-jén vezette be a gyodot, ezt a támogatási formát a halmozottan sérült, súlyos fogyatékossággal élő gyermekek családjai igényelhetnek. A jelenlegi összeget megemelik A gyod összege jelenleg havi 147 ezer forint, de jövőre ez ismét emelkedik és eléri a minimálbér szintjét - mondta a miniszter, emlékeztetve arra, hogy a kormány 2019 óta több lépésben emelte az akkor még ápolási díjnak nevezett juttatás összegét.
Családban élni jó MTI 2021. 09. 13. Jövő év január 1-jétől a minimálbér szintjére emelkedik a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) - jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter Debrecenben. Novák Katalin a helyi családsegítő és gyermekjóléti központban tett látogatását követően elmondta, a kormány 2019. január 1-jén vezette be a GYOD-ot, ezt a támogatási formát a halmozottan sérült, súlyos fogyatékossággal élő gyermekek családjai igényelhetnek. A GYOD összege jelenleg havi 147 ezer forint, de jövőre ez ismét emelkedik és eléri a minimálbér szintjét - mondta a miniszter, emlékeztetve arra, hogy a kormány 2019 óta több lépésben emelte az akkor még ápolási díjnak nevezett juttatás összegét. A GYOD emelése jelentős segítség lesz a súlyosan, halmozottan sérült, önellátásra képtelen gyermekeket nevelő családoknak - tette hozzá Novák Katalin. (fotó: Czeglédi Zsolt/MTI)
Jövő év január 1-jétől a minimálbér szintjére emelkedik a gyermekek otthongondozási díja (gyod) – jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter pénteken Debrecenben. Novák Katalin a helyi családsegítő és gyermekjóléti központban tett látogatását követően elmondta, a kormány 2019. január 1-jén vezette be a gyodot, ezt a támogatási formát a halmozottan sérült, súlyos fogyatékossággal élő gyermekek családjai igényelhetnek. A gyod összege jelenleg havi 147 ezer forint, de jövőre ez ismét emelkedik és eléri a minimálbér szintjét – mondta a miniszter, emlékeztetve arra, hogy a kormány 2019 óta több lépésben emelte az akkor még ápolási díjnak nevezett juttatás összegét. A gyod emelése jelentős segítség lesz a súlyosan, halmozottan sérült, önellátásra képtelen gyermekeket nevelő családoknak – tette hozzá Novák Katalin. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere arról beszélt: a családpolitikában és a családok támogatásában komoly együttműködés alakult ki az elmúlt tizenegy évben a város és kormány között.
A normatív támogatások növekedésének köszönhetően egyre nagyobb keretösszegből gazdálkodhat az önkormányzat a szociális és családvédelmi területen, 2021-ben Debrecenben erre a célra több mint 4, 2 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta a város vezetője. Példaként említette, hogy a családsegítő és gyermekjóléti központ épülete- részben a kormány és az önkormányzat, részben európai uniós támogatásnak köszönhetően – csaknem 600 millió forintból készült el 2017-ben.