"Melyik könyvet olvasnád szívesen eredetiben? " A facebook oldalamon közzétett kérdésre, Eric Kästner: A két Lotti jött válaszként. Megígértem, hogy ezzel kapcsolatban készítem a következő ajándékanyagot. Ez most egy szövegértési feladat. A jövőben is tervezek hasonló kérdéseket az oldalon, ezért ha szeretnéd, hogy a te javaslatod alapján készüljön a következő anyag, akkor kövesd Facebook oldalamat. :) Kattints ide a Két Lotti-ról szóló ajándékanyagért! Anikó Írta 2020. október 1.
Miért pont kettő? Miért hívják őket ugyanúgy? Vajon ki ez a két lány? - ha ezek vagy ehhez hasonló kérdések cikáznak a fejedben a címet látva, még véletlenül se lépd át a cikket, ezt érdemes lesz elolvasnod. Ha a mai napra már szabadulnál a tankönyvektől, de pihentetnéd a konyhai köténykét, az egész ház csillog-villog a sok takarítástól és már a TV csatornák is unalmasak – van egy jó hírünk számodra! Ismét itt a szerda, eltelt egy újabb hét, és ismét egy izgalmas, nem mindennapi történetet hoztunk el neked. Erich Kastner: A két Lotti Történetünk nyáron játszódik a bühl-tavi Tó Bühlben, azon belül is egy gyermeküdülőben. Nagy ám az izgalom a lányok között, tudják, hamarosan újoncok érkeznek. A buszról mindenki igyekszik minél hamarabb leszállni, egyre nagyobb zsivaj lepi el a tábor területét, egyre több copfocska libben az udvaron, ám amikor az utolsó utas is a csomagjaihoz lép, egy pillanatra mindenki megdermed – leginkább az egyik ott üdülő lány, Luise Palffy. A sereghajtó kislány kiköpött mása, szinte megszólalásig hasonlítanak egymásra.
A forgatókönyvet Rolf Dieckmann írta. Az animációs játékfilm rendezője Toby Genkel. A mozifilm az Odeon Film gyártásában készült, a Lunaris Film forgalmazásában jelent meg. Ez a filmadaptáció volt a regény harmadik megfilmesítése. Műfaja filmvígjáték. Korábban már két film is készült, valós díszletekkel és élőszereplőkkel, 1950-ben egy fekete-fehér, és 1993-ban egy színes. Azokkal ellentétben itt a díszletek, valamint a szereplők rajzzal készültek. Németországban 2007. május 10-én mutatták be a mozikban, Magyarországon 2010. január 19-én a Cinemax-on vetítették le. Cselekmény [ szerkesztés] Szereplők [ szerkesztés] Szereplő Eredeti hang Magyar hang Leírás Luise Céline Vogt? Az egyik főszereplő, Lotte ikerpárja. Lotte? A másik főszereplő, Luise ikerpárja. Pepike – Az ikrek kiskutyája. Anya Carin C. Tietze? Apa Andreas Fröhlich? Irene Gerlach Anja Kling? Muthesius asszony Inra von Wangenheim-Zeise? Dr. Strobele Wolfgang Völz? Resi Jovita Dermota? Ulrike kisasszony Antonia von Romatowski?
" Az aranyláz után a mozi volt az utolsó nagy kaland. " – ezt Peter Bogdanovich mondta részint 1971-es Az utolsó mozielőadás című kultikus filmjére reflektálva, ugyanakkor ő volt az utolsó nagy rendezőegyéniségek egyike, aki valóban oda-vissza ismerte a pályát, hiszen nem csupán íróként, producerként, rendezőként, de filmkritikusként és filmtörténészként is dolgozott. 82 éves korában január 6-án elhunyt a legendás Peter Bogdanovich, Az utolsó mozielőadás, a Célpontok és a Papírhold rendezője. A fiú szerb bevándorlócsaládba már New Yorkban született, szülei a közelgő második világháború elől menekültek Amerikába, ő maga pedig az 1950-es évek végétől, az 1960-as évek elejétől már szerepelt a tévékben, fellépett színházakban, fesztiválokon, és rendezett off-Broadway előadásokat. Szenvedélyes mozilátogató volt, évi négyszáz filmet nézett meg, így szakértője lett az amerikai filmgyártásnak. Az utolsó mozielőadás teljes film. Az 1970-es években Hollywood egyik új hangjaként vált ismertté, leginkább Az utolsó mozielőadás című filmjével, de művészete nem állt meg a mozifilmeknél.
Larry McMurtry: Az utolsó mozielőadás (Magyar Könyvklub, 2003) - Szerkesztő Fordító Kiadó: Magyar Könyvklub Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2003 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 308 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 13 cm ISBN: 963-547-980-9 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Fúj a síkságról jövő hideg északi szél a texasi kisvárosban, Thaliában, amely talán nem különbözik ezernyi más amerikai kisvárostól, s mégis... mégis micsoda sorsokat, micsoda szenvedélyeket rejt! Fúj, egyre csak fúj a szél, kavarja a port azon a hideg hajnalon is amikor megismerjük Sonnyt és Duane-t, a város középiskolájának végzős diákjait, akik most fedezik fel a sex és a szerelem titkait, és életüket még teljesen betölti a rejtélyes, félelmetes, kegyetlenül csábító női test iránti vonzódás. Az utolsó mozielőadás videa. Úgy érzik, nincs is titok és szépség másutt a világban, csak azon az áhított helyen, amelyet nagy ritkán megérinthetnek, ha épp engedékeny hangulatban találják barátnőjüket.
Sőt Curtis ragaszkodott hozzá, hogy a nevük egymás mellett jelenjen meg a plakátokon, hiszen ezt a film az egyenlőségről, egymás kölcsönös elfogadásáról szól. Az 1959-ben forgatott produkció ugyanis két fegyenc története, akik egy déli állam börtönéből egymáshoz bilincselve szöktek meg. Egyikük fekete, másikuk fehér. Káprázatos filmbeli párost alkottak: mindkettőjüket Oscar-díjra jelölték. "Persze nem kaptunk díjat, feketéknek, meg zsidóknak akkoriban nemigen osztogattak Oscart" – írta Tony Curtis az önéletrajzában. A film alkalom volt arra, hogy rasszizmus-ügyben megszólaljanak, hiszen mindkettőjüknek bőségesen voltbak erről tapasztalataik az ötvenes évek Amerikájában, sok méltánytalanságot kellett elviselniük, különösen Poitier-nek. A déli államokban jellemzően nem is vetítették a filmet. Larry McMurtry: Az utolsó mozielőadás (Európa Könyvkiadó, 1996) - antikvarium.hu. Sidney csupán öt évvel később, első afroamerikaiként nyert Oscart A legjobb férfi főszereplő kategóriában a Nézzétek a mező liliomait! című filmdrámában nyújtott alakításáért, 2002-ben pedig az Amerikai Akadémia egész életművéért honorálta tiszteletbeli Oscarral.