Tapasztalatcsere az Alapvető Emberi Jogok területén Magyarországon és Azerbajdzsánban - YouTube
Ma a jogászok és a filozófusok véleménye megoszlik ebben a kérdésben is, akad olyan álláspont is, amely statisztikai adatokkal törekszik bizonyítani, hogy a halálbüntetésnek lehet visszariasztó-visszatartó ereje, s pusztán a halálbüntetés létezése alkalmas lehet ezen elképzelés szerint az ún. generális prevencióra, azaz a bűnelkövetőknek afféle általános megelőző befolyásolására. Magyarországon az Alkotmánybíróság a 23/1990. (X. 31. Putyini propaganda Európa szívében | Azonnali. ) AB határozata a halálbüntetést alkotmányellenesnek nyilvánította. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek egybevetése során arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon az élethez és az emberi méltósághoz való jog állampolgárságra tekintet nélkül, tehát minden Magyarországon tartózkodó embernek veleszületett, sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető joga, s a magyar államnak e vonatkozásban elsőrendű kötelessége az élethez és az emberi méltósághoz való jog tiszteletben tartása és védelmezése. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány rendelkezéseit figyelembe véve úgy ítélte meg, hogy a halálbüntetésnek a Büntető Törvénykönyvben, a büntetőeljárásról, valamint a halálbüntetés végrehajtásáról rendelkező jogszabályokban leírt szabályai olyanok, amelyek az élethez és az emberi méltósághoz való jog lényeges tartalmát nem csupán korlátozzák - noha ez is alkotmányos tilalomba ütközik -, hanem az életnek és az emberi méltóságnak, illetve az ezt biztosító jognak a teljes és helyrehozhatatlan megsemmisítését engedik meg.
Ebbe "belefér" a baloldalnak az a kísérlete is, amellyel az alkotmányos intézményeket próbálja meg lejáratni; mint ismert ugyanis, 2022. április 3-án nem lehet majd megtartani a baloldal által a Fudan Egyetem és az álláskeresési járadék ügyében kezdeményezett referendumot, mégpedig a vonatkozó jogorvoslati határidők miatt. Azonban már a nem túlzottan sikeres aláírásgyűjtési kampánnyal párhuzamosan elindult az állami szervek, illetve a kormányzat állandó, folyamatos hibáztatása. A demokrácia és egy törvénynél fogva – ipso jure – tisztességes szabályozás szerint megtartott szabad választás szelleme és légköre látná csak kárát, ha az ellenzék politikusai a bűnbakkeresésükkel, hibáztatásaikkal félrevezetnék és megtévesztenék a magyar választók egy részét. A baloldali hagyomány legszélsőségesebb formában már 1947 nyara, vagyis a kékcédulás választások óta a választások körüli tisztességtelenségre épít, és fair, demokratikus módon nem is nagyon tudott hatalomra jutni Magyarországon. Hogy állunk az emberi jogokkal Magyarországon? - EgészségKalauz. Ennek eredménye, hogy többnyire csak erős külső hatalmi segítséggel, az 1947 és 2010 közötti 63 évből összesen 55 esztendőt tölthetett hatalmon hol a represszív diktatúra eszközei, hol pedig a joguralmi körülmények között lehetséges arzenál bevetésével.
Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR) nevű nemzetközi szervezetet 1969-ben alapította a magyar származású amerikai pszichiáter professzor, Dr. Thomas Szasz, valamint a Szcientológia Egyház, amely történelme során mindig nagy hangsúlyt fektetett az emberi és szabadságjogok védelmére. A 1960-as évek végén, amikor a pszichiátriai kezeltek a társadalom elfeledett rétegét jelentették, akiknek jogaival szinte senki nem törődött, az egyház tagjai, akik nem voltak hajlandóak szemet hunyni a pszichiátriai pácienseken elkövetett visszaélések felett, kezdeményezték, hogy létrejöjjön egy olyan nemzetközi emberjogi szervezet, amely kimondottan e terület javításának szenteli tevékenységét. Az emberi jogok története Magyarországon. A gyakorlat igazolta, hogy a szervezet munkája létfontosságú az egész világon. A CCHR segített feltárni a dél-afrikai pszichiátriai rabszolgatáborokat, ahol az apartheid idején fekete páciensek tízezreit használták rabszolgamunkára, "ipari terápiának" nevezve azt. Olaszországban kormányzati hivatalnokokkal és parlamenti képviselőkkel együtt a CCHR olasz csoportja vizsgálatokat végzett az ország koncentrációs táborokra hasonlító pszichiátriai intézeteiben, amely számos intézmény bezárását eredményezte.
Lényegesebb azonban, hogy mi minden jelentheti az élethez és az emberi méltósághoz való jog tartalmát, ezen túlmenően pedig mit jelent a jogosultság sérelme. Az élve született embert a jogok mindenképpen megilletik. Az emberölés súlyos bűncselekmény, az államilag szervezett társadalmak régtől fogva tilalmazzák ezt, súlyos büntetéssel fenyegetve az emberölés elkövetőit. Az emberek egymás közötti viszonyaiban tehát minden életellenes cselekmény tilos. Az élet elleni bűncselekmények tényállásait (elsőként az emberölést) a Büntető Törvénykönyv XV. Fejezete határozza meg. A következő kérdés, hogy az állami büntető hatalom terjedhet-e odáig, hogy ámbár megfelelő eljárásban (azaz nem önkényesen), de mégis megfosztanak egy emberi lényt az életétől. Az emberi élet és a méltóság egyre értékesebbé válásának, továbbá egyes gyakorlati szempontok - mint például a tévedés kizárhatatlansága, a büntetés irreverzibilitása stb. - okán egyre többen voltak hívei annak az elképzelésnek, hogy még az állami büntetőhatalom sem terjedhet az élet elvételéig, majd sorra akadtak államok, melyek eltörölték a halálbüntetést.