A MELLÉRENDELŐ ÖSSZETETT MONDATOK FAJTÁI by Anita Bagi
Slides: 14 Download presentation 13. A MELLÉRENDELŐ ÖSSZETETT MONDATOK FAJTÁI Az összetett mondat két vagy több tagmondatból áll. Az alárendelő összetett mondat főmondatából a hiányzó mondatrészt a mellékmondat egy tagmondat formájában fejezi ki. A főmondatban a kiemelt mondatrész helyén gyakran utalószó /távolra mutatónévmás / áll. A mellékmondat a főmondatnak alárendelt, kötőszó jelzi a grammatikai kapcsolódást. A főmondatból az utalószó segítségével kérdezhetünk a mellékmondatra. • A mellérendelő mondatban a tagmondatok viszonya alapvetően logikai. • A tagmondatok egyenrangúak, a tagmondatokat egyszerű mondatként is elemezhetjük Mellérendelő összetett mondat... szerelmes Iluskám!... Feleségül veszlek, isten is akarja... a vezérnek Megtetszett, és be is vette közlegénynek. Ennek édesanyja jókor a síré lett, Édesapja pedig vett más feleséget. A János vitézből való összetételek tagmondatai közül egyik sem szorul kiegészítésre. Minden esetben két főmondattal állunk szemben, melyeknek tartalma szorosan összefügg, logikailag egyik a másikhoz kötődik.
Mondat; szerkezet, modalitás. A szavak mondatbeli szerepe, szószerkezetek A mondatok osztályozása A szintagma fogalma. A predikatív szintagma Az alárendelő szintagma A mellérendelő szintagma. Mondatábra-rajzolás Az állítmány fogalma, fajtái I. : Az igei és a névszói állítmány Az állítmány fogalma, fajtái II. : A névszói-igei állítmány. Transzformálás Az alany. A tárgy A helyhatározó és a képes helyhatározó. Az időhatározó A mód- és állapothatározó. Az ok- és célhatározó Az eszköz- és társhatározó. A részeshatározó és az állandó határozó Kisebb határozók (eredet, eredmény, fok-mérték) A minőségjelző és a kijelölő minőségjelző. A mennyiségjelző A birtokos jelző és az értelmező jelző Az alárendelő összetett mondat fogalma, általános elemzése Az alanyi és az állítmányi alárendelő összetett mondat A tárgyas alárendelő összetett mondat A határozós alárendelő összetett mondat A jelzős alárendelő összetett mondat A mellérendelő összetett mondat fogalma. A kapcsolatos és a választó mellérendelő összetett mondat Az ellentétes, a következtető és a magyarázó mellérendelő összetett mondat Utalószó és / vagy kötőszó nélküli összetett mondatok.
Az összetett mondatokon belüli szinteződést többféleképpen ábrázolhatjuk.
A következtető mondat Életünkben gyakran előfordul, hogy bizonyos tényekből, jelenségekből, adatokból általános érvényű megállapításhoz jutunk, azaz következtetünk. A következtető mellérendelő összetett mondat első tagjának tartalmából logikusan következik a második tagmondat megállapítása. A következtető mondat jelölése: Kötőszavai: így, ezért, azért, tehát, ennélfogva. A magyarázó mondat A magyarázó mellérendelő összetett mondat második tagmondata utólagos magyarázatot, megerősítő részletezést, esetleg helyreigazítást közöl. A magyarázó mondat jelölése: Fajtái: a) okadó magyarázó mondat: a második tagmondat az elsőben foglaltak magyarázatát adja kötőszavak: hiszen, ugyanis, tudniillik, különben, másképp, egyébként, úgyis b) kifejtő magyarázó mondat: a második tagmondat az elsőben foglaltakat más formában ismétli meg, pontosítja, részletezi kötőszavak: azaz, tudniillik, egyszóval, vagyis, illetőleg A magyarázó mondat
( 0 szavazat, átlag: 0, 00 az 5-ből) Ahhoz, hogy értékelhesd a tételt, be kell jelentkezni. Loading... Megnézték: 99 Kedvencekhez Közép szint Utoljára módosítva: 2018. február 16. Az összetett szavak és fajtái A szóösszetétel: a képzés után a leggyakoribb szóalkotási mód. Két meglévő szót úgy illesztünk össze, hogy egy új jelentéssel bíró szó legyen. Az új szó jelentése nem azonos a két szó jelentésének összeadásával. Az összetett szó két értelmes részre bontható: előtag + utótag. A többszörösen összetett szavak a több szóból […] Az összetett szavak és fajtái A szóösszetétel: a képzés után a leggyakoribb szóalkotási mód. Két meglévő szót úgy illesztünk össze, hogy egy új jelentéssel bíró szó legyen. Az új szó jelentése nem azonos a két szó jelentésének összeadásával. Az összetett szó két értelmes részre bontható: előtag + utótag. A többszörösen összetett szavak a több szóból keletkezett szavak. Pl. : vasútállomás = vasút + állomás = vas + út + állomás. A szóösszetételnek két típusa van (az elő és utótag közötti viszony alapján): Alárendelő összetétel: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős Mellérendelő összetétel: kettőzések, ikerítések, valódi összetétel A szóösszetétel a szóképzés mellett a szóalkotás legtermékenyebb módja.