1799 Külső hivatkozások: [1] [2] Irodalom: Hegedűs Attila - Papp Lajos szerk. : Középkori leveleink 1541-ig. Budapest, 1991. 3-4. [3] várdai Várdai [ szerkesztés] Várdai Pál esztergomi érsek címere, 1526 után. Esztergom, Főszékesegyház altemploma A Várdai család címere, Márévárból A a Gút-Keled nemzetségből származó család. Mikó: A mohácsi csatavesztés Esztergomban is nagy cezúrát okozott (Szalkai László prímás is elesett), bár az új érsek, Várdai Pál és a kápta lan csaknem a város elestéig (1543) székhelyén maradt (6. kép). Esztergomban az erődíté sek korszerűsítése került napirendre: Buda eleste után, 1542–1543-ban olasz hadmérnökök kel erős bástyát építtettek a vár vízművének védelmére (Malom-bástya). Zenevándor: Itt billentették tunikán Mozartot. 81 Várdai személye a 16. század közepén összekötő kapocs lett az összeomlott régi berendezkedés és az épülő újkö zött. Várdai – a káptalannal, valamint a kincstárral és a levéltárral együtt82 – 1543-ban Pozsonyba, a királyság maradékának új központjába menekült. 83 Mohács előtt II. Lajos udvarának tagja volt, s talán az ő budai házában gyűlt össze olykor a Sodalitas Litteraria Danubiana, a Du nai Tudós Társaság.
Ismeretes az is, hogy több képet vásárolt ANTONIO BINI budai kép- és kegyszerkereskedőtől. +++++ [Visegrád, 147 9 -1490. ] VÁRDAY ALADÁR LEVELE VÁRDAY MIKLÓSHOZ A levélíró biztosítja testvérét arról, hogy ügyét a vajda támogatja, és a királynak is szólnak róla. OL D l. 82928. (A gr. Zichy család zsélyi levéltára). 11 x 21 cm-es papiron, zárlatán papirfelzetes, zöld viaszba nyomott gemmapecséttel. A nyolcszögletes gyürűspecséten N V monogram és egy ülő alak látszik elmosódva. Egy fólió. Szent istván szekesegyhaz székesfehérvár . A közelebbi keltezés meghatározásában nincs annak sem lényeges szerepe, amit JAKUBovıCH másutt említ (MNy. 22 [1926]: 144), hogy e levél pecsétje megegyezik azzal a pecséttel, amely Várday Aladárnak egy másik, 1487-ben testvéréhez irt, latin nyelvű levelén található. Mindezek alapján első magyar nyelvű misszilis levelünket pontosabban nem, csak 1479 és 1490 közöttinek lehet keltezni. 3-4. Várday Ferenc Pontijicaléja 88b lapjának részlete. Bécs, Nemzeti Könyvtár. Cod. 1799. Várday Ferenc Pontificaléja 5a lap Bécs, Nemzeti Könyvtár, Cod.
Salzburg, Goldgasse 14. Ausztria Salzburg kétségtelenül Mozart városa; legismertebb pontja a Getreidegassén álló Mozart-szülőház, ami nem csak Salzburg és nem csak a zenei világ, hanem kategóriától függetlenül is a világ egyik leglátogatottabb épülete és múzeuma. Ám Salzburg nem csak ebből áll. Számtalan olyan érdekes emlékhely létezik benne, amelyek csak érintőlegesen kapcsolódnak Mozarthoz, viszont árnyalják, kiteljesítik a róla alkotott képet és más érdekes emberekkel is megismertetnek. Ilyen érdekes ember volt a muzsikus Franz Jakob Freystädtler (1761-1841), akit Mozart egyik kis kánonában tett halhatatlanná: Blőd szövege borközi állapot szüleménye, rögtönzése lehet, benne (valószínűleg) bécsi kocsmárosok neveivel: " Kedves Freystädtler, kedves Gaulimauli, kedves sündisznó, hát hova lesz a menet? Fintóhoz, vagy Sculettihez? De biztos egyikhez sem, sőt nem is Freystädtler, hanem Lilienfeld úr megy a Kitschához ". Lélekhíd – Hermann Zeneiskola. Nos, a kis darab címzettje, Franz Jacob Freystädtler salzburgi kórusénekes fiaként született.
A székesegyház 1938-ban XI. Az ötvenes években kezdődött meg újjáépítése. 1983-ban leszakadt a déli torony párkánya. Az omlást a tetőszerkezet rogyása okozta. Az épület megmentése érdekében az egyházmegye saját forrásból, valamint a város és a kormány támogatásával 2015-ben megkezdte a teljes körű felújítási munkálatokat. Ha a tetőszerkezet hibáját nem veszik észre, a bazilika mennyezete valószínűleg összeomlik