Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus logójának részlete szerepel a középpontban. A logó alatt 3 egymás alatti sorban a NEMZETKÖZI EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS felirat, tőle jobbra 2 egymás alatti sorban a világesemény eredetileg tervezett megrendezési évére és a Kongresszus helyszínére utaló "2020" évszám és "BUDAPEST" felirat szerepel. Az érme előlapjának szélén található gyöngysorszegélyen belül, balra fent, körvonallal határolt félköriratban a "MAGYARORSZÁG" felirat, lent – egy-egy díszítő pont között – a "2021" verési évszám olvasható. Az új forgalmi érme emlékváltozattal a lakosság a készpénzfizetési forgalomban, a mindennapi vásárlások során találkozhat majd. Az érmékhez a gyűjtők a kibocsátás időpontjától számított 3 hónapig a Magyar Pénzverő Zrt. Budapest, V. Báthory utca 7. sz. alatti érmeboltjában, továbbá az MNB Budapest, V. Kiss Ernő utca 1. alatti lakossági pénztárában, váltás útján is hozzá tudnak jutni. SZON - Eucharisztikus emlékkeresztet emeltek Nyíregyházán, a Sóstói úton. Az 50 forintos forgalmi érme emlékváltozat elsőnapi (normál verdefényes) verete sorszámozott díszcsomagolásban, megvásárolható a Magyar Pénzverő Zrt.
Az biztos, hogy a Fülöp-szigeteket a spanyolok térítették meg, akik 1521-ben érkeztek Cebuba – s mi éppen ezért tartjuk itt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. A filippínók például szolgálhatnak egész Ázsia számára, hiszen náluk megvalósult az az inkulturáció, amely harminc éve folyamatosan valamennyi ázsiai püspöki konferencia meghatározó programja. Ezek a konferenciák az evangelizáció alapjává a dialógust tették, hiszen egy kultúrákban gazdag kontinensről beszélünk. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten. Ha nem valósul meg a hit vagy a liturgia inkulturációja, akkor természetesen ezek később nyom nélkül eltűnnek. – Ázsiában még ma is sok keresztényt üldöznek… – Igen, és sajnos ez az egyik alapvető oka annak, hogy Ázsiában a katolikus egyház mint a nyugathoz kapcsolódó egyház képe jelenik meg. Ez pedig nagy akadályt jelent az evangelizációban. Ezért van szükség a hit inkulturációjára és a vallásközi párbeszédre. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus célja, hogy megmutassa, az Eucharisztia miként válhat a megbocsátás és a megbékélés helyévé, ahol mindenki felismerheti, hogy ugyanannak az Istennek a gyermeke és a másiknak a testvére.
A kongresszust óriási szervezőmunka előzte meg, a hazai szervezők demonstrálni akarták, hogy a külpolitikailag és gazdaságilag is bezárt Magyarország képes "világraszólóan" megrendezni az eseményt. Ezen túlmenően - természetesen - az 1938. május 25-29. között lezajlott istentiszteletek, ünnepségek, kongresszusi ülések és körmenetek a magyar katolikus egyház erejét és a világegyházzal való egységét kívánták bizonyítani. Eugenio Pacelli bíboros államtitkár, a pápa legátusa (aki korábban, 1933-ban megkötötte Hitlerrel a sikertelennek bizonyult birodalmi konkordátumot, s aki később XII. Pius néven lett pápa) és a résztvevők többsége - kimondva, kimondatlanul - úgy vélte: a budapesti ünnepségek a lelki élet elmélyítése mellett politikailag a német nácizmus ellen irányulnak. Mindez annyira jól érzékelhető volt, hogy Hitler megtiltotta a német katolikusok részvételét. A "másik" oldalra is volt azonban üzenete, a másik fő ellenség, "pogány" bolsevizmus felé. Az önmagában is hatalmas ívű nemzetközi eseményt összekapcsolták egy nagy hazai ünnepségsorozattal, amely a 30-as években erőteljesen megnyilvánuló Szent István-kultusz betetőzéseként a szentté avatott király 900. évfordulóját volt hivatott megünnepelni.
Mert ma mesteri módon értenek ahhoz, hogy az ember vágyait felkeltsék. Mesteri, mondhatni ördögi módon elterelik az ember vágyait az Istenről. Itt van például a járvány: azt vártuk, hogy tele lesznek a templomaink, mint a nagy pestisjárványok után, hogy hálát adnak az emberek a menekvésért. Nem így történt. Mulatni, nyaralni indultak, pótolni, ami eddig nem volt lehetséges. Csakhogy ez nem elég, az embernek a végtelenre irányuló vágya van, és azt véges dolgokkal betölteni csak ideig-óráig lehet. Egy lelkigyakorlat vagy éppen az eucharisztikus kongresszus megtisztíthatja a lelkünket, hogy az Isten felé forduljon. Hogy vágyódjunk utána, mert meghívottak vagyunk – hangsúlyozta a szónok. – Találjuk meg az Eucharisztiában azt a minden-forrást, ami Istenből fakad. És akkor ez a forrás mint élő vízforrás viszi minket előre, s nemcsak a pillanatnyi, biológiai szomjunkat oltja, hanem az Isten utáni vágyunkat is. Adja Isten, hogy az iránta való vágy felerősödjék bennünk és megtaláljuk az igaz forrást magában az Istenben, Jézus Krisztusban és szentségeiben, különösen az Eucharisztiában.
A kereszt piros színe továbbá Jézus irántunk való szeretetét, értünk vállalt kereszthalálát is kifejezi. A Kongresszus jelmondata: "Minden forrásom belőled fakad" (Zsolt 87, 7). Ezt a zsoltáridézetet jeleníti meg az Oltáriszentségből fakadó forrás, aminek vize négy vonalban zubog alá, utalva az örömhír terjedésére, melyet számunkra a négy evangélista örökített meg. A forrás folyóba ömlik, melyet az alsó hullám jelez. Ez a hullám kifejezi az Egyház örömhírvivő tevékenységét és utal a Dunára, Budapest folyójára is. A Duna számos európai országot köt össze, így kifejezi, hogy az Eucharisztia közös forrásként összeköt bennünket, különböző nyelvű és kultúrájú európai keresztényeket, s így kiengesztelődésünk forrása is. A forrásból fakadó négy folyó a világ négy égtáját is jelképezi. Ezeket az égtájakat termékenyíti meg az evangélium és élteti az Eucharisztia. A logóban használt színek az ikonfestés hagyományai szerint jelenítik meg a Szentháromságot: az Atya színe a piros, a Fiúé az arany (sárga), a Szentléleké az égszínkék.