Az idei Bayreuthi Ünnepi Játékok megnyitásakor állítja ki első alkalommal A bolygó hollandi eredeti, kézírásos partitúráját a Richard Wagner Múzeum – adta hírül az MTI. A 414 oldalas, a zeneszerző által írt kottát a Villa Wahnfried alagsorában lévő múzeumban állítják ki. Idén július 25-én kezdődnek az ünnepi játékok Bayreuthban, a megnyitó előadás A bolygó hollandi lesz az orosz Dmitrij Csernyakov rendezésében. Az operát első alkalommal vezényli nő Okszana Linyiv ukrán karmester személyében. Az 1840-es A bolygó hollandi Richard Wagner negyedik befejezett operája. Richard wagner a bolygó holland.com. Wagner maga nevezte borítóján a művet "romantikus operának". A múzeum információi szerint nem tudni, mikor és hol ismerte meg a zeneszerző a bolygó hollandi legendáját. A librettó alapját Heinrich Heine Schnabelewopski úr emlékei című regénytöredékének egyik részlete adta. Mivel Wagner eredetileg azt remélte, hogy művét a párizsi Opera számára komponálhatja, a szövegkönyv első változata 1840 májusában – Wagner művei közül egyedüliként – franciául íródott.
Irodalom és élet kivételes erejű, párhuzamos hatása a zenére: a hitelezői elől menekülő komponista egy vitorlás fedélzetén szörnyű tengeri vihart él át, s ez idézi emlékezetébe nem sokkal korábbi olvasmányélményét az átok sújtotta kísértethajósról, akinek bűnéért vezekelve ítéletnapig kell a tengeren bolyongania. Mindebből természetesen romantikus opera lesz. Richard Wagner életművének van néhány kulcsfogalma - a zeneszerző kompozíciós eszköztárából kölcsönzött szóval úgy is mondhatnánk: vezérmotívuma -, ezek egyike, sőt talán a legfontosabb: a megváltás. A megváltásra szomjazó bűnös, aki tévelyeg, és a megváltó, aki nem egy esetben nő. Mi mással válthatná meg a férfit, mint a szerelem és az állhatatos hűség erejével? Richard Wagner: A bolygó hollandi | MédiaKlikk. A bolygó hollandi, a bayreuthi Wagner-kánon (a "bayreuthi tíz") keletkezési idejét tekintve legkorábbi operája a már eléggé érett, de még eléggé korai művek varázslatos közvetlenségével és ugyanakkor balladai tömörséggel hat. A Müpa választása kétszeresen is bátor és elfogulatlan volt, amikor 2015-ben az operát először műsorra tűzte: egyrészt azzal, hogy az 1841-es, egyfelvonásos első verziót választotta, másrészt azzal, hogy nyitottságát bizonyítva az innovatív szellemű Kovalik Balázsra bízta a rendezést.
A bolygó hollandit néhány éven belül több német városban is előadták. Richard Wagner és Liszt Ferenc Bayreuthban családjaikkal. (Georg Papperitz festménye. ) Forrás: Origo Az 1853-as weimari előadást Liszt Ferenc dirigálta. A Bayreuthi Ünnepi Játékokon 1901-ben játszották először. Bayreuth történetében 2009-ben készült először előadás a gyerekek számára; A bolygó hollandit játszották. A két és félórás művet alig egyórásra rövidítették, a kosztümöket gyerekek tervezték, s a szereplők egyike sem halt meg az opera végén. Wagner születésének 200. évfordulóján, 2013-ban a Bayreuthi Fesztivál nyitóelőadása szintén a német komponista első sikeres műve volt. Wagner Richárd: Wagner: A bolygó hollandi (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T.) - antikvarium.hu. Az opera magyarországi ősbemutatóját 1873-ban a pesti Nemzeti Színházban tartották. 2013-ban a Magyar Állami Operaházban az 1841-es, úgynevezett ősváltozatot mutatták be. Fotó: Szabó Gábor - Origo 2015-ben a Müpában félig szcenírozott előadáson tűzték először műsorra a Wagner-napok keretében.
A közelébe érve, a fedélzetéről szenvedő emberek kiabálását lehetett hallani. Sokan látták a hajón a kapitányt is, amint vörösen izzottak a szemei, és hosszú, loboncos ősz haja lobogott a szélben. A jelenséget kísérteties derengés vette körül. Aztán, amilyen gyorsan feltűnt, úgy el is tűnt. Egy későbbi feljegyzés a Joseph Sommers nevű hajóhoz kötődik. Az Atlanti-óceán déli részén haladt, amikor váratlanul elé vágott a bolygó hollandi. A túlélők közül sokan hátborzongató kacajt hallottak, és abban a pillanatban a Sommers lángra kapott. Csak azok maradtak élve, akik elsőként ugrottak a vízbe. Az összes között talán a legérdekesebb egy óceánjáró esete [ forrás? ], amelyik Európából Amerika felé tartott. A fedélzetén sétálgatók váratlanul megpillantották a bolygó hollandi hajóját, amely kibontott vásznakkal sebesen közelített feléjük. Az elképedt parancsnok az utolsó pillanatban adott utasítást az irányváltoztatásra, hogy elkerüljék az ütközést. Ekkor hihetetlen kép tárult az utasok szeme elé.
Az elkövetkezendő 25 évben többször átírta, amíg végül Berlini sikere óta az egész világ operaházai műsoron tartják. A hollandi sztori A történet 1630 táján játszódik három felvonásban, három óra alatt, de az újabb divat szerint egyetlen felvonásba sűrítik az operát, így a büfé majdnem olyan pórul jár, mint a két főszereplő. Daland kapitány hazafelé vitorlázik a bárkáján, majd a hatalmas vihar elöl egy öbölbe szorul. A vitorlás legénysége kimerülten elszunnyad, csak a kormányos van ébren. Melléjük suhan a titokzatos, pompás felszerelésű sötét hajó is. Fedélzetén hangosan énekel a hollandi tulaj. Eldalolja, hogy számkivetett, bizonyára házasságtörés miatt addig bűnhődik, amíg megtalálja a hűséges párját. Csupán hétévente állhat meg a keresésben, ennek most van az ideje. A pénzsóvár norvég Daland a hajójára hívja a szerencsétlen tengeri vándort, és amint megtudja, mennyi kincset szállít, rögtön felajánlja szolgáltatásait: kosztot, kvártélyt és amúgy régen férjhez adandó leánya kezét. A hollandi reménykedve követi a szegényes norvég faluba.