Ebben az esetben ez a valami a lélek. Itt szeretnék elnézést kérni az elmúlt 7000 év sok százezer teológusától, filozófusától, egymással vitatkozó bölcselõjétõl, hogy belebeszéltem vitájukba. Horányi Gábor 2. válasz: Aligha hinném, hogy volna valamire való definíció, de felhívnám a figyelmet William Blake véleményére: "A Bibliák és a szentkönyvek mind a következô téves tanokat hirdetik: 1. Hogy az Ember két valóban létezô Elvbôl, ti. Testbôl és Lélekbôl áll....... De ezeknek a tételeknek éppen az ellenkezôje igaz: 1. Az Ember Teste nem különíthetô el a Lelkétôl: amit Testnek nevezünk, a Léleknek egy része, az öt érzéken keresztül felfogva, amelyek a Lélek legfôbb kapui a mi korunkban. " ( Menny és Pokol házassága: Az Ördög szózata. Ford: Szenczi Miklós) Szigetvári Csaba 3. válasz: Természettudományos megközelítésbôl kimondhatjuk, hogy a hagyományos értelemben vett 'lélek' nem létezik. Az evolúció által kialakított agymûködésünk hozza létre öntudatunkat, és ez az, amit a vallásos emberek 'léleknek' neveznek.
A lelki világban megtalálják a menedéket minden élettapasztalatok a személy, mentális állapot és a vágy. Lélek - közötti kötés belső és külső. Egyesíti a gömb a társadalmi élet, az emberi belső tulajdonságokat, segíti az egyén alkalmazkodni a környező társadalom kölcsönhatásba más személyek. Filozófia és lélek Szellem és a lélek - mi a különbség? Filozófia nem ad konkrét választ. Ez a tanulmány csak arra utal, hogy a lélek a legnagyobb érték-ideológiai kialakulását. Ő - a központ az emberi szellem. A lelki nem tekinthető csupán egy egyéni, ez egy egyedülálló kombinációja az erkölcs, a művészet, a nyelv és a filozófia. A legjelentősebb emberi megnyilvánulások, mint a szeretet, a hit, a szabadság, tartozik a lelki világban. Sok filozófiák szempontjából a lélek és van kapcsolata a világ egészére, ahelyett, hogy egyetlen személy. Védikus vallás és a lélek Őseink úgy gondolták, hogy a lélek kap az ember, hogy dolgozzanak ki a negatív tulajdonságait. Ez felruházva a választás, hogy van, lehet fejleszteni egy negatív vagy pozitív irányban.
A lélek az, ami szeret sakkozni? A lélek az, ami neoliberális? A lélek az, aki szerelmes a Józsiba/Julcsiba? Ha igen, akkor a mennyország idilli állapotával kapcsolatban lépnek fel paradoxonok. Hiszen ha ketten szerelmesek ugyanabba a személybe, akkor hogy lehet hiányok veszteségek nélküli a mennyország, hiszen egyszerre nem teljesedhet be mindkettejük idilli állapota. Vagy a lélek olyan szinten kell, hogy más legyen a halál után, ami aligha azonosítható azzal a lélekkel, ami egy élő ember lelke. Aztán vannak még problémásabb kérdések. A legtöbb kérdés pl. arra irányul, hogy mi történik a lélekkel – ha van – a halál után. Nekem meg pl. egyre inkább az az érdekesebb kérdés, hogy mi a helyzet a lélekkel a születés/fogantatás előtt. Arról még csak-csak van vita – főleg az abortusz kérdése miatt –, hogy mikor lesz valami élő, mikortól van lelke. A fogantatás pillanatában kap lelket? Vagy a születéskor? Vagy a kettő között? De olyan kérdéseket meg végképp ritkán pedzegetünk, hogy a tegnap született gyerek lelkét Isten már a teremtés pillanatában megteremtette, és most elővette a szekrényből, leporolta, és így kapta meg a gyermek?
« Az utolsó Ádám életadó szellemmé lett. " (A Keresztény Görög Iratok megfogalmazása tehát megegyezik a Héber Iratokkal a lélekre vonatkozóan. ) (Az itt "lélek" szóval fordított görög szó a pszü·khé′ tárgyesete. A Csia, a Kár. és a Káldi, 1865 szintén a "lélek" szót használja; a Kat., a B. —D., a Káldi és a KNB a "lény" szóval él. ) 1Pét 3:20: "Noé napjaiban... kevés ember, azaz nyolc lélek vitetett át biztonságban a vízen. " (Az itt "lélek" szóval visszaadott görög szó a pszü·khai′, a pszü·khé′ többes száma. Ilyenformán fordítja ezt a B. —D., Csia, Káldi, Kár. és az ÚRB is, míg a Szep. azt írja, hogy "ember". ) 1Móz 9:5: "Ezenkívül számon kérem a ti lelketek [azaz "életetek", a héber ne′fes szóból] vérét. " (Itt a szöveg azt mondja, hogy a léleknek van vére. ) Józs 11:11: "Kardélre hánytak abban minden lelket [héberül: ne′fes], és pusztulásra adták azokat. " (Itt a lélekről azt olvassuk, hogy karddal megérinthető. Ezek a lelkek tehát nem lehettek szellemi lények. )
Érdekesség a Nők Lapja archívumából. Hajdan, az emberiség gyermekkorában, az ősember nem tudta tudományosan megmagyarázni tapasztalatait. Így például az álomban látott, vagy a folyóban visszatükröződő emberi alakokat sem. Látta, hogy azok is emberek, anélkül, hogy megfogható testük volna. Így alakult ki benne a hit a szellemekről, a testnélküli lelkekről, melyek idegen testekben, eleven vagy holt anyagokban is élnek. Ebből arra következtetett, hogy a saját testének is van egy emberalakú, de láthatatlan és megfoghatatlan kis lelke. Ez a lélek kormányozza a testet és amikor a test meghal, a lélek is kirepül belőle. Ezért a vadnépek még ma is leheletnek képzelik el a lelket, amely a halál pillanatában az orron, vagy szájon át hagyja el a testet. A görögök híres bölcselője, Pláton a test kormányzására három lelket is elképzelt: egy durvát, amely a hasban lakik, egy értelmest, amely a fejben székel és egy érzelmest, amely a kebelben lakozik. A kereszténység a megalapítása utáni első évszázadokban a lelket hol anyagból állónak és megfelelő alakúnak, hol testetlennek és halhatatlannak jelentette ki, — de a nőnek csak a VI.