Vasárnap, a Gemelli Kórház tizedik emeleti erkélyén megjelent a lábadozó Ferenc pápa. A vasárnapi, szokásos Angelus most nem a Szent Péter bazilika előtti téren hangzott el; talán nem túlzás arra gondolni, jelképes erejű, hogy épp egy gyógyító intézményből hangzottak el a pápa szavai. Ferenc pápa rövid beszédében megemlékezett a nap szentjéről, Nursiai Szent Benedekről is, aki zűrzavaros időben élt, s akit VI. Pál pápa közel hat évtizeddel ezelőtt Európa fővédőszentjévé nyilvánított. Szent Benedek az ötödik század végén született Nursiában; abban a korban, amelyet a népvándorlás korának nevezünk. Ekkor a római birodalom fénye már a múlté, valami új van születőben. Benedek római tanulmányait odahagyva kivonul a világból, Subiaco mellettt egy barlangban él remeteként néhány évig. Szent Benedek, a béke hírnöke: megemlékezés Európa fővédőszentjéről - Vatican News. Idővel híre megy a remetének, a környék lakói közül egyre többen keresik föl, tanítványai támadnak, ő pedig föladva a remeteséget megalapítja első kolostorait. Életrajzából tudjuk, féltékenységből az életére törnek; Benedek elhagyja élete addigi színterét, útra kel, s Monte Cassinón kolostort alapít, az ottani pogány szentély helyén kápolnát épít.
Ezernégyszázhetvenöt éve, 547. március 21-én halt meg Nursiai Szent Benedek, Európa védőszentje, a bencés rend alapítója. 1964-ben VI. Pál pápa a nyugati keresztény szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként Európa védőszentjévé nyilvánította. Gazdag nemesi család sarjaként született Nursiai Szent Benedek életútját csak Nagy Szent Gergely pápa leírásából ismerjük, aki az itáliai szentek életét bemutató Dialógusok második könyvében vetette papírra. Európa védőszentje, Nursiai Szent Benedek - Hírnavigátor. E szerint Benedek 480 körül született a közép-itáliai Nursiában (ma: Norcia Olaszországban, Umbria régióban, Perugia megyében) gazdag és előkelő nemesi család sarjaként. Húga – egyes történelmi források szerint az ikertestvére -, Szent Skolasztika szintén istennek szentelte életét, mindenben támogatta fivérét, ma ő a Benedek-rendi zárdák és apácáik védőszentje. Benedeket szülei hivatalnoknak szánták, ezért tizenötéves korában Rómába küldték tanulni, hogy jogi tanulmányokat folytasson. Pietro Perugino: Szent Benedek (1496–1500) Forrás: Wikimedia Commons/Pietro Perugino Azonban a barbár gótok által megszállt városban szembesült az emberi kegyetlenséggel és erkölcstelenséggel, de megelégelte a világi hívságokat is, ezért tanulmányait félbehagyva a Szabin-hegyekben található Enfide (ma: Affile Olaszországban, Lazio régióban) városkában telepedett le, a Subiacóhoz közeli barlangban, messze a világtól.
Hagyományos keresztény nézőpontból bírálja az újkori nyugati kultúrát Rod Dreher amerikai író, újságíró, a The American Conservative folyóirat főmunkatársának Szent Benedek válaszútján című könyve, amelynek magyar kiadását hétfőn mutatták be a Mathias Corvinus Collegium (MCC) székházában. Ez a könyv talán nem is lehetne aktuálisabb máskor, mint napjainkban: az identitásküzdelmek, az intellektuális elbizonytalanodás korát éljük, az igaz és a hamis elhatárolása nem megy könnyen manapság - hangsúlyozta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, az MCC kuratóriumi elnöke a kötet bemutatóján. Nursiai Szent Benedek – Wikipédia. Mint hozzátette, Rod Dreher könyve azért is fontos, mert megmutatja, hogy Magyarország jó úton halad, és egy bizonytalan korban is tud a "béke szigete" lenni. A nemzet, a hit, a család, a lokalitás tisztelete olyan univerzális értékek, amelyek minden korban megvédésre méltóak, Rod Dreher könyve ezek mellett tesz hitet egy személyes történeten keresztül - szólt a kötetről. Orbán Balázs elmondása szerint az amerikai szerző munkájából azt a tanulságot lehet levonni, hogy Magyarországnak érdemes kitartania a jó úton, még akkor is, ha kívülről érkező "intellektuális gyarmatosító törekvések" megpróbálják ettől eltántorítani.
Szent Benedekre, a nyugati szerzetesség atyjára, kontinensünk nagy patrónusára emlékezünk ünnepén, július 11-én. A bencés rend alapítójának életéről keveset tudunk. Tanúk elbeszélése nyomán Nagy Szent Gergely pápa Dialógusok című művének második részében megírta Benedek életét, kiemelve, hogy Benedek – "neve kegyelem szerint áldott" – a Szentlélek mindenféle adományát megkapta. Benedek a Szabin-hegyek között fekvő umbriai kisvárosban, Nursiában született az 5. század második felében. Rómában nevelkedett és tanult, ám tanulmányai befejezése előtt, elrettenve az ottani erkölcstelen élettől, visszavonult. Amikor első csodatétele fölhívta rá környezete figyelmét, teljesen visszavonult a világtól, és Subiaco mellett egy barlangban magányos remeteéletet kezdett. Szent Romanus remete öltöztette be szerzetesnek, s gondoskodott lelki-testi szükségleteiről. Az imádság embere volt. Három évi magánya után a környék lakói tömegesen keresték föl lelki ügyeikkel, számos tanítványa lett. Később – a hagyomány szerint 529-ben – Monte Cassino hegyén telepedett le végleg, és megalapította ma is híres kolostorát.
Tanítványaival nekilátott az új feladatnak. Míg Subiaco a világtól való elfordulás helye volt Benedek számára, addig Monte Cassinón az,, építő ember'' (W. Nigg) teljesedett ki benne. Megszerezte az önmaga fölötti uralmat, és tanítómestere lett az istenkereső embereknek. Egy régi erődnek és egy hajdani szentélynek a romjaiból kolostort épített, és benne egységes alkotmányhoz igazodó közösséget hozott létre. Ezt is, azt is világos terv szerint monasztikus alapelvekhez igazodva vitte végbe, s közben mindig nyitott maradt kora, az emberek és a feladatok számára. Mindnyájan a közös,, szent szabály'' szerint éltek, amely épp Monte Cassinón kapta meg végleges formáját. Pontosan meg volt határozva az imádság, az olvasás és a munka, az étkezés és az alvás ideje. Benedek aszketikus elképzelései, amelyeket évek hosszú során át próbált ki, ebben a formában öltöttek testet. Mindnyájan a szeretet közösségében éltek az apát vezetése alatt, és imádkozva, dolgozva törekedtek minden nap újra,, tökéletes szerzetessé'' válni.
alála napját előre megmondta szerzeteseinek. Benedek égi születésnapját a 9. századtól március 21-én, Galliában ismeretlen okok alapján július 11-én ünnepelték. 1220-ban avatta szentté III. Honoriusz pápa, s mérgezések, tűzvész, varázslás, láz, vese-, fog- és epebetegségek ellen könyörögtek hozzá, emellett a haldoklók, az iskolás gyermekek, bányászok, barlangkutatók, rézmetszők patrónusa. 1964-ben a II. világháborúban lerombolt, majd újjáépített Monte Cassinó i apátságban VI. Pál pápa Benedeket Európa védőszentjévé nyilvánította, és ünnepe július 11. A Szent Benedek-medál, a római katolikus egyház egyik legrégibb és legnépszerűbb szentelménye, amelynek számos hatást tulajdonítanak, ereje Szent Benedek közbenjárása, Jézus Krisztus által nyilvánul meg. Ünnepét a nagyböjtből kiemelve tehát július 11-re tették át: " Istenünk, te Szent Benedek apátot az istenszolgálat iskolájában kiváló mesterré tetted. Add, kérünk, hogy az irántad való szeretetet mindennél többre becsüljük, és szárnyaló szívvel járjunk parancsaid útján.