Antal Tibor: Vasúti hidak a Szegedi Igazgatóság területén (Vasúti Hidak Alapítvány, 2009) - Szerkesztő Grafikus Lektor Kiadó: Vasúti Hidak Alapítvány Kiadás helye: Szeged Kiadás éve: 2009 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 420 oldal Sorozatcím: Vasúti hidak Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 28 cm x 20 cm ISBN: Megjegyzés: Színes fotókkal, fekete-fehér tervrajzokkal, a borító belső oldalain a régió térképei láthatók. Megjelent a VII. Szegedi vasúti hide. Vasúti Hadász Találkozó alkalmából. Angol és német nyelvű összefoglalóval. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Tizenhat év után ismét a szegedi vasúti régió a házigazdája a Vasúti Hidász Találkozónak. Innen indult az ötlet, a vasúti régió központjának helyet adó városban Szegeden került megrendezésre az... Tovább Tartalom Köszöntő 4 Bevezető 5 A MÁV Szegedi Üzletvezetőség - Vasútigazgatóság területi és szervezeti változásai 7 Az Alföld szegedi vasúti régióba eső területe 43 A régió hídállománya 63 Egyedi hídleírások 69 Szeghalmi Berettyó híd 69 Vésztői Sebes-Körös híd 72 Holt Sebes-Körös híd 76 Köles-éri híd 78 Fekete-Körös híd 80 Fehér-Körös híd 84 Hamvas-éri híd 88 Mezőtúri Hortobágy-Berettyó csatorna hidak 90 A Hármas-Körös Gyomai hidjai 94 Tiszaugi Tisza híd 104 4511 sz.
Immár bő két évtizede nyúlik a harmadik szegedi Tisza-híd története. Ígéretek mindig születtek, de a szocialista városvezetés nyolc év alatt nem tudta elérni, hogy az MSZP-s kormányzattal együttműködve létrejöjjön a beruházás. Gyurcsány Ferenc már 2006-ban a harmadik szegedi Tisza-híd ígéretével kampányolt. Az akkori koncepciók szerint az új híd nemcsak a város, hanem a térség közlekedése szempontjából is fontos beruházásnak tűnt. Az új szerkezetet a szegedi oldalon a Bécsi körútról lehetett volna megközelíteni a tervek szerint, hogy utána a Temesvári körúton csatlakozzon be az újszegedi forgalomba. Ezen felül azonban nem csak a városi közúti forgalom számára lehetett volna jelentős tehercsökkentés, hanem Szeged nemzetközi vasútforgalmi csomópontjává válhatott volna a beruházást követően. Ugyanis a híd közúti, illetve vasúti forgalmat is ki tudott volna szolgálni. 70 éve nincsen vasúti hidunk Szegeden! -. A két hídpálya közös pillérekre épült volna, ezáltal csökkenhetett a beruházás költsége ahhoz viszonyítva, ha saját pillérekre húzták volna a közúti és vasútpályákat.
A Tisza melyik szakaszán található? Alsó-Tisza-vidék Érték elhelyezkedése (Tájegység) Dél-Tisza-völgy Érték elhelyezkedése (Nemzetrész) Magyarország Érték elhelyezkedése (Megye) Csongrád-Csanád megye Elfogadott érték-e? Nem Szakterületi besorolás Ipari és műszaki megoldások Koordináták POINT (20. 15335 46. 24357) Tudtad-e? 30 mozdonnyal terhelték a vasúti hidat az építesekor. A lerombolt vasúti híd: soha nem látott tervek és fotók Hollandiából » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Tervezője 27 éves volt, mikor a hidat elgondolta. Története, leírása Francia tervek alapján (Cézanne) külföldön gyártott, öntött és kavart vasból készült, hazánkban akkor még nem alkalmazott keszon alapozással. 1858-ban adták át a Pestet Temesvárral összekötő forgalomnak. A híd 440 m hosszú volt és kétvágányú, nyílásainak száma: 8. A trianoni békeszerződés után, már csak 1 vágányon haladhatott a közlekedés. A vasúti híd ipartörténeti emlék lenne, de 1944-ben légitámadás áldozatává vált. 2011-ben a szegedi oldalon, az Állomás utca északi végében, a Szegedi Tudományegyetem patológiai intézetével szemben parkosítási munkálatok közben megtalálták az egyik pillért szemben az újszegedi oldalon fennmaradt hídemlékkel.
Parkosított környezetben két sínpárral kb. 40 cm magasan kiemelkedő betonmaradvány mellett egy kis vasoszlopoz állított emlékül 2011-től a város és a MÁv Zrt. Értékek Alsó-Tisza-vidék, Szeged Alsó-Tisza-vidék, Szeged Alsó-Tisza-vidék, Szeged Alsó-Tisza-vidék, Szeged