Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló védelmét biztosító rendelkezések A speciális helyzetre tekintettel az e körben érintett munkavállalókra több garanciális rendelkezést találunk a törvényben. Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa [Mt. 294. § (1) bekezdés i) pont]. Ahhoz, hogy ezeket a munkáltató érvényesíteni tudja, ismernie kell az egyedülállóság tényét. A gyermektartásdíj - Szülők Lapja - Szülők lapja. A 16 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevelő szülők vonatkozásában különös szabály, hogy más helységben végzendő munkára hozzájárulásuk nélkül nem kötelezhetők. A törvény ezzel azt kívánja biztosítani, hogy a szülői felügyeletet igénylő gyermeket ne kelljen magára hagyni, a szülő munka után érte tudjon menni az óvodába, iskolába, illetve megfelelő időben haza tudjon érni. Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek 3 éves koráig felmondási korlátozás érvényesül abban az esetben, ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe.
A nők munkaerő piaci helyzetét tulajdonképpen a család- és foglalkoztatáspolitika kapcsolata határozza meg. Éppen ezért számos intézkedés született már a kisgyermekes nők foglalkoztatásának támogatására. Egyedülálló szülő jogai a munka világában – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. Kiskorú gyermeket nevelő szülő A kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során kiemelt munkajogi védelem mellett, a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, valamint a családi élet védelmét biztosító kedvezmények is megilletik. Az állam a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségének érdekében ösztönzi a részmunkaidőben történő, illetve az egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való munkavégzést. A legalább három kiskorú gyermeket nevelő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő, illetve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőt foglalkoztatása során az ezen körülményeket figyelembe vevő további kedvezmények illetik meg. Várandós szülő A várandós anyát, illetve a kiskorú gyermeket nevelő szülőt külön törvény szerinti kedvezmények illetik meg a) a foglalkoztatásra irányuló szerződés munkavégzés helyének megváltozása miatti módosítása, b) a rendkívüli, illetve az éjszakai munkavégzésre való igénybe vehetőség, c) a más helységben végzendő munkára kötelezés, továbbá d) a várandóssággal összefüggő orvosi vizsgálat munkaidő-kedvezménye esetén.
Tehát ez utóbbi esetben sem külön arányosítjuk a gyermekek után járó pótszabadságot és a szabadságot kiadó többi tételt, hanem mindezeket összeszámítva. A gyermekek után járó pótszabadságot fontos elkülöníteni az apáknak gyermekük születésekor járó pótszabadságtól (amely egy gyermek születése esetén egyszeri öt munkanap, ikergyermekek esetén hét munkanap). Aki édesapává válik, az a tárgyévben, az az apasági pótszabadságra, és ezen felül a fent említett, az adott gyermek után járó pótszabadságra is jogosulttá válik. 2. Kinek jár a pótszabadság? Hogy kiket illetnek meg pontosan a gyermekek utáni plusz szabadságnapok, annak megállapításához alaposabban kell tanulmányozni a Munka Törvénykönyve értelmező rendelkezéseit, sőt ezek egyes fordulatai a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXI. törvény (Cst. ) szabályaira is utalnak. A pótszabadság szempontjából az a gyermek vehető figyelembe, aki a Cst. Egyedül neveled a gyereked - Stigma? - Felelős Szülők Iskolája. rendelkezései szerint saját háztartásban nevelt illetve gondozott gyermeknek számít. A Cst.
Foglalkoztatásba visszatérő szülő Figyeljünk rá, hogy a gyermek gondozása céljából igénybe vett ellátásból a foglalkoztatásba visszatérő szülőt kérésére – legalább a gyermek harmadik életévének betöltéséig – részmunkaidőben kell foglalkoztatni. A család gyermekvállalással és gyermekneveléssel kapcsolatos feladatai ellátásának segítésére – külön törvényben foglaltak szerint – a) mindkét szülő pótszabadságra, b) a gyermekét szoptató anya munkaidő-kedvezményre, és c) a várandós, illetve szülő nő szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadság időtartama nem lehet rövidebb huszonnégy hétnél, kivéve, ha az anya a szülést követően nem tudja, vagy nem akarja a gyermekét gondozni. A családok védelméről szóló törvény szerinti foglalkoztatási védelmekhez és kedvezményekhez képest más jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve egyedi foglalkoztatói intézkedés a gyermeket nevelő foglalkoztatottra nézve kedvezőbb szabályokat is megállapíthat, különösen, ha a foglalkoztatottra nemcsak a gyermek neveléséből, hanem más, rászoruló családtag iránti kötelezettségből eredő gondozási feladat is járul.
Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonya a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak olyan okból szüntethető meg, mely az azonnali hatályú felmondás alapját is képezné, továbbá a munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke 3 éves koráig › egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható, › a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, › rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el, › éjszakai munka nem rendelhető el. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak a hozzájárulásával rendelhető el, kivéve baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
hivatkozott rendelkezései szerint az a gyermek tekintendő ilyennek, aki a Cst. más rendelkezései szerint (ld. alább) meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Vagyis, ha a gyermek pl. kollégiumban nevelkedik, vagy szülőjétől külön él, akkor pótszabadságra való jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe.