Mint Orbán Balázs a szájhagyományra hivatkozva írja, e búcsúk olyan híresek voltak, hogy még a Királyhágón túlról is felkeresték azokat. Ma már kideríthetetlen, hogy e búcsújárások ösztönözték-e a környékbeli Szent László-mondák kialakulását, vagy a hasadék eredetmagyarázatát már a kora középkor századaiban – úgy is, mint Erdély védőszentjét – összekapcsolták Szent László király személyével. E mondatípus, amelynek előképe a Bibliában lelhető fel (Mózes imájára a menekülő zsidók előtt kettéválik a Vörös-tenger), a magyar folklórban szinte kivétel nélkül Szent László személyéhez kapcsolódik (a felvidéki Szádelői-hasadék kapcsán is ő a monda hőse). A Tordai-hasadék keletkezésének története a különböző populáris híradások és irodalmi feldolgozások által a Kárpát-medence egész területén ismertté vált, a 19. század második felétől az elemi iskolás tankönyvekben is szerepel. A monda szüzséje a következő: egy alkalommal Szent László elszakadt a seregétől, és amint e tájon lovagolt, kunok népes serege vette üldözőbe.
Az aranyosszéki és Torda környéki mondákban a Szent László által fakasztott forrás mondája többnyire a Magyarpeterd és Tordatúr közötti kút kapcsán szerepel, de számos szövegváltozat említ egy, a hasadék mélyén fakasztott forrást is, amely azt követően tört a felszínre, hogy a szent király a kardjával megérintette a földet vagy a követ (hogy a kifakadó víz által szomjazó katonái felüdülhessenek). A Tordai-hasadékkal kapcsolatos Szent László rozmaringfájának mondája is. E hagyomány szerint a hasadékot átugrató király kalapjából kihulló rozmaringszál fogant meg évszázadokkal ezelőtt a szakadék peremén, és fácska formájában azóta is ott tenyészik. Természeti érték A Torockói hegység mészköveit évezredeken keresztül mosta a Hesdát pataka. Mély medret vágva magának, egy különleges természeti, majd kulturális értékekkel is rendelkező tájat alakított ki. A Tordai-hasadék ma már Élőhely- és Madárvédelmi terület, illetve országos védettséggel bíró vadrezervátum. A festői táj, a hatalmas sziklafalak és az alant búgó patak számos neves helyi kutatónak szívügye lett.
2 napos buszos körutazás: Torockó (Székelykő), Kolozsvár, Tordai-hasadék, Körösfő, Nagyvárad Program: 1. nap: Nyíregyháza – Debrecen – Ártánd – Királyhágó – Torockó Elutazás Nyíregyházáról illetve Debrecenből a reggeli órákban. Határátkelés Ártándon. Nagyvárad – Királyhágó (rövid megálló az erdélyi medence kapujánál) – Körösfő útvonalon utazva a Tordai-hasadék látványában gyönyörködve érkezünk Torockóra. Ezt a székely falut jellegzetes műemlék házai, népviselete, népi iparművészete, hagyományai, és a monumentális Székely kő (mely mögül kétszer kell fel a nap) tette világhírűvé. A februári programon a régmúlt időktől máig megelevenedő 14. 00 órakor kezdődő leghíresebb téltemetésen veszünk részt. Tréfás humorú maskarás álarcos hagyományőrző csoport és a falu apraja - nagyja lesz a főszereplő ebben a régóta őrzött népszokásban, melyhez mi vendégek is bekapcsolódhatunk. A Művelődési Háztól indul a menet, mely végigjárja Torockó összes utcáját, majd a főtéri itatónál a "pap" búcsúbeszéde és a "kántor" helyeslő szavai után az ördögök eltemetik "Farsang Dömét".
Az alpinisták a hatalmas sziklafalakat célozzák meg, míg mások csupán a kirándulás kedvéért látogatnak el ide. Az első benyomásunk az volt, hogy sokan nincsenek tudatában, hogy a Tordai-hasadék gyakorlatilag egy szakadék, mely önmagában is veszélyes, hát még megfelelő felszerelés nélkül. Az erdei sétát függőhíd követi, mely átvezet a patak másik oldalára. Látványos az emelkedő, ahogyan a vízpart mellől egyre magasabbra jutunk a sziklafal peremén. Az eső és a sok látogató nemcsak élesre, de tükörsimára, csúszóssá dörzsölte a köveket. Először elhaladunk a Sárga-torony mellett, ezt követi a 200 méter magas Falkolosszus, melyet sima lapos oldaláról ismerhetünk fel. Itt nincs helye a kapkodásnak és tolongásnak. A néhol alig 50 centi széles párkány megköveteli nemcsak a természet, de embertársaink iránt is a tiszteletet, hogy egymásra figyelve, óvatosan és rendezetten haladjunk előre. Újabb híd következik, mígnem elérünk a hasadék közepe táján található Csorgóhoz. Szép látvány, ahogy a mohás köveken megtisztulva kristálytiszta víz csordogál szomjoltóként.
A hasadéknak körülbelül a felénél elérjük a Danila-tavat, ahol tulajdonképpen a patak kiszélesedik, és álló víztükörnek tűnik a lassú folyása miatt. A tó után a Kis- és Nagy-Balika-barlangok következnek. A régiek szerint a barlangot tündérek lakták, akik közül egy beleszeretett az állatait legeltető pásztorfiúba. Mivel ez a tündéreknél tiltott volt, a tündér kővé változott, amely kőoszlop most is ott magasodik a barlang fölött. De ezen barlangok bújtatták el Balika román betyárt is, aki a szabadságharc ideje alatt a labancok elől menekült. Más népi hiedelmek szerint Dárius kincse van eldugva a Tordai-hasadék Kéményseprő barlangjában. De kincset rejt a Tündérvár barlang is, hiszen a monda szerint minden évben Szent György nap éjjelén megnyílik, és tündérek röppennek ki a ragyogó kincsekkel. A hasadék végén a meredek sziklaszirtek elfogynak és barátságos kis rétre érünk. Itt eldönthetjük, hogy visszajövünk a patak mentén, vagy a piros turistautat választva fölkapaszkodunk a hasadék peremére és a turistaúton a sziklák peremén térünk vissza kiindulópontunkhoz.
Karácsony Gergely ugyanis még nála is erősebb bika volt. És, mint tudjuk, mindig az erősebb bika szopik (tudjuk, hogy nem pont így van a mondás, de ma egész nap gender pc-k vagyunk, és holnap is délig). Aztán Bencének tavaly tacepaózhatnékja támadt, amit a miniszterelnöki iroda ajtaján kívánt kiélni. Tudjuk, hogy megy ez. A szuka nélküli kan kutya is próbálja időnként meghágni a gazdája lábát. E röpke kis incidensének köszönhetően örökre ki lett tiltva a Parlamentből. S most már tudjuk, hogy az örökre, az majdnem pontosan 364 napot jelent mifelénk. De nem volt mit tenni. S amikor a képviselői mandátum mellett a Házszabály szerint jegyzői posztját is megszavazták, bizony, Orbán Viktor maga is igennel voksolt. Ám ezek pusztán csak száraz történelmi adatok. Viszont az, hogy a kezdeti kudarcok után most mindenért kárpótolt minket ez a drága gyermek, na, az minden pénzt megért. Például, ahogy Lázár Jánost "bevédte" tesóságosan Orbán Viktor ellenében. Hogy tényleg, az embernek már nem volt ezen a ponton más dolga, mint hallgatni és bólogatni, hogy lám, hát igen, ezért esett darabjaira az LMP, ezért lett csak hordalék szinten a széllel befújatva a PM maradéka, és ezért maradt cserepados (vagy inkább hirtelenhalálos kieső) a Momentum.
Ha szép képeket szeretnénk készíteni, a nagy parkolóban álljunk meg, ahol véget ér az aszfaltozott út, itt kapaszkodjunk fel a parkoló fölötti kis kilátópontra. A hasadékba lépéshez belépőjegyet kell váltanunk, ez 2013-ban felnőtteknek 4 RON, gyerekeknek 2 RON volt (kb. 280 és 140 Ft). A patak völgyében jól járható, hidakkal, láncokkal kiépített ösvény fut. A hasadék végén dönthetünk, hogy visszajövünk a patak mentén, vagy a piros turistautat választva, fölkapaszkodunk a hasadék peremére, s a jelzett turistaúton látványos sétával térünk vissza.