Anyám Szűcs Róza, Tarpáról származott. A ház végi istállóban teheneket, lovakat tartottunk. Apám fuvarozott, anyám pedig szövőnő volt a Lenfonógyárban. Testvérem, Lajos 1950-ben született, én pedig 1951-ben. Kiskoromban gyermekparalízist kaptam, az én életem más volt, mint az átlagé. Ide jártunk iskolába, én Szentendrén voltam gimnazista, bátyám közlekedésmérnöknek tanult. Lajosnak aktívabb életre volt lehetősége, de mindig vigyázott rám. Mesélő volt lajos 2018. Kisfiú volt még, amikor elveszett a kistehenünk és ő elindult megkeresni. A tehén hazajött, Lajos viszont nem. Akkor a fél falu kereste őt, míg meg nem lett. Lajosnak felnőtt korában is mindene volt a falu. Polgármesterként szívügyének tekintette, hogy jobb körülményeket teremtsen az itt lakók számára. Sajnos néhány éve egy szerencsétlen baleset során koponyasérülést szenvedett és tragikus módon meghalt. Azóta üresebb itt a ház. Meséljen a trafikos évekről! Az itteni üzlethelyiségben az ötvenes évektől cipészműhely működött. Régen a háború sérültjeinek trafikot adtak, én mozgássérültként 1972-ben igényeltem meg.
A Nagyvár minden könyvben szerepel. Ez volt a komollói római katonai tábor (castrum), amiből jelenleg majdnem semmi nem látszik, ami pedig fennmaradt, vagy a földben van, vagy a Székely Nemzeti Múzeumba került. A tábor a Kr. u. II. század utolsó felében épült, védte az egykori római hadi utat, amely Nagyborosnyón és Berecken keresztül az Ojtozi-szoros felé tartott. A Székely Nemzeti Múzeum korabeli fiatal régész-tanára, majd igazgatója, dr. Székely Zoltán tárta fel, abból írta doktori disszertációját, az öregek még emlékeznek – "sze' fiatal komollóiak is dolgoztak az ásatásoknál. " Krónikások: Dimény és Benkő Nem kuporog már a mennykő Vidékszerte jó fél évszázaddal ezelőtt még ismertebb volt egy szólásmondásféle: "Kuporog, mint Komolló végében a mennykő". Az volt az érzésem, hogy még a helybeliek sem tudják igazából értelmezni ezt a mondókát. A villámcsapás annál sokkal vehemensebb jelenség, mintsem kuporogna. Tamkó Sirató Károly: Medirám királylány mesélő kertje (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1982) - antikvarium.hu. Ellenkezőleg: a nagy víz, a Feketeügy vonzotta az istennyilát – magyarázták a maiak is.
A közvetlenül mellette álló Szent József kápolnát Zichy gróf építette magának, végrendeletében a városra hagyta, később az egyházé lett. A gróf meghagyta, hogy évente kétszer az ő és Szent József tiszteletére legyen benne mise" – mesélte Gráfel Lajos, megjegyezve, a Nádor utca is tele volt üzlettel. "A múzeum melletti lemezboltban vásároltam az első Omega- és Metró-albumaimat" – tudatta. Szerinte az egész utca egyik meghatározó épülete az adóhivatal volt, ma a Duna Menti Múzeum és a könyvtár használják az épületet. "Szemben az adóhivatallal a parókia mellett egy játékbolt állt, ott mindig meg kellett állni. Utána pedig következett a Szunyoghy-testvérek vasüzlete. Cégérük, a vas és a kasza most is kint lóg. " Tizenkét éve felújították Kétezer-hétben felújították a Nádor utcának a város történelmi magjához tartozó részét. Két szakaszban zajlott a felújítás a Szentháromság szobortól a Szent András templomig, majd a templomtól a könyvesboltig. Mesélő házak: 145 év történelem a Serfőző utcában | kecskemetilapok.hu. Felszedték az aszfaltot, térkövet raktak le, ismét sétálóutca lett.