A szív egy csodálatos szerv, mely folyamatosan szivattyúzza az oxigénben és tápanyagban gazdag vért. Ez az ökölnyi erőmű naponta százezer alkalommal üt, és percenként hat liternyi vért pumpál. A következőkben megismerkedhet a szív felépítésével és a szív működésével. Amikor a szív üt, akkor a vérereken keresztül vért pumpál. Az erek rugalmas, izmos csövek, amelyek a test minden részére elszállítják a vért. A vér amellett, hogy friss oxigént és tápanyagokat szállít a szövetekhez, összegyűjti és elszállítja a szervezet salakanyagait is. A szív anatómiája A szív a szegycsont mögött a két tüdő között található izmos szerv. A szívet egy dupla rétegű membrán, a szívburok veszi körül. A szív négy részből áll, függőlegesen két részre tagolja egy izmos válaszfal. A bal és a jobb oldal is két részből áll: felül a pitvarok, alul a kamrák találhatók, amelyek összehúzódásukkal és elernyedésükkel pumpálják a vért. A szív működése A vér két nagy vénán keresztül jut a szívbe, amelyek oxigénben szegény vért juttatnak a jobb pitvarba.
A szív működése A szív tartja áramlásban a vért a keringési rendszerben. Összehúzódásaival kialakítja a vérnyomáskülönbséget a szívből kiinduló artériák és a szívbe vezető vénák között. A vérnyomás a vérnek az érfalra gyakorolt hidrosztatikai nyomása. A keringési rendszerben a vér – a fizika törvényeinek megfelelően – a nagyobb nyomású hely felől áramlik a kisebb nyomású hely felé. A vér egyirányú áramlását a szívben a billentyűk biztosítják. A szívműködés ismétlődő szakaszokra, szívciklusokra tagolható. A szívciklus első ütemében a pitvarok megtelnek vérrel, majd összehúzódnak. A vérnyomás növekedése miatt megnyílnak a hártyás billentyűk, és a vér a kamrákba áramlik. Ezt követően a kamrák húzódnak össze. A billentyűk lemezei alá nagy nyomással áramló vér bezárja a hártyás billentyűket, melyek szorosan illeszkedő lemezei megakadályozzák a vér visszaáramlását a pitvarba. A növekvő vérnyomás miatt ugyanakkor kinyílnak a zsebes billentyűk, és a vér az aortába, illetve a tüdőartériába áramlik.
A szív a vérkeringés központjában elhelyezkedő izmos pumpa, amely percenként hatvan-nyolcvanszor összehúzódva tartja fenn a vérkeringést. Szakadatlan működése biztosítja a test különböző részeinek vérellátását. Elképzelhetjük, milyen tökéletes alkotás, ha kiszámoljuk, hányszor húzódik össze átlagosan az élet folyamán: Időtartam Szívösszehúzódások száma 1perc 60 1 óra 8 600 1 nap 86 400 1 év 315 860 x 10 a hetediken 60 év 189 216 x 10 a kilencediken A szív anatómiája A szív anatómiailag a jobb és a bal szívfélből áll: mind a jobb, mind a bal szívfél további két részre: a pitvarokra és a kamrákra oszlik. A szív munkáját - a szervek megfelelő vérellátását - folyamatos pumpálással (összehúzódással) végzi, oly módon, hogy előbb a pitvarok (jobb és bal), majd a kamrák (jobb és bal) húzódnak össze. A szív egyes részeit "szelepek" választják el egymástól, amelyek biztosítják, hogy a vér csak egy irányba haladhasson, abba az irányba, amely a szív munkájának megfelel. A szívben működő szelepeket billentyűknek nevezzük.
Az artériába jutott vér belefolyik a zsebes billentyűk tasakjaiba, amelyek egymáshoz simulva megakadályozzák a vér visszaáramlását, amikor a kamra elernyed. A billentyűk tehát szelepként működnek, és a vérnyomás mozgatja őket. A jobb és a bal kamra minden egyes összehúzódásával azonos térfogatú vért továbbít a kis, illetve a nagy vérkörbe. A szívizom összehúzódásait a jobb pitvar falában található szinuszcsomó szabályozza. A szív nyugalomban átlagosan 70-75-ször húzódik össze percenként. Egy-egy összehúzódással a jobb és a bal kamrából mintegy 70-70 cm 3 vér kerül az érpályába. Az egy perc alatt továbbított vérmennyiség, vagyis a keringési perctérfogat így kb. 5 dm 3. Ez azt jelenti, hogy egy perc alatt a teljes vértérfogat megfordul mind a kis vérkörben, mind pedig a nagy vérkörben. Nagyobb igénybevétel esetén emelkedik az egy összehúzódással továbbított vér mennyisége, valamint az összehúzódások száma is. Ennek következtében a keringési perctérfogat a nyugalmi érték többszörösére emelkedhet.
Ezután a jobb kamra a használt vért a tüdő felé pumpálja, ahol a széndioxid távozik belőle és oxigénnel telítődik. Ezt követően a tüdőből érkező friss, oxigénben gazdag vér a bal pitvarba jut, majd a bal kamrába. Végül az erős bal kamra a friss vért szétpumpálja a szervezet minden részébe. A szívbillentyűk szerepe A szívben a vér áramlását négy billentyű szabályozza. Ezek biztosítják, hogy a vér mindig a megfelelő irányba áramoljon. Ezek közül kettő az azonos oldali pitvarokat választja el a kamráktól, míg a másik kettő a kamrák és a kifelé vezető erek között található. A vérkeringés A szív az oxigént és a tápanyagokat a verőerek (artériák), hajszálerek (kapillárisok) és gyűjtőerek (vénák) hálózatán át a vér segítségével juttatja el a legkülönbözőbb szervekig. Ezt nevezik keringési rendszernek. A keringési rendszer két egymástól független érhálózatból, azaz vérkörből áll. Az úgynevezett kisvérkör kizárólag a tüdőt köti össze a szívvel. Itt távozik a vérből a szén-dioxid és töltődik fel oxigénnel.