Átadták pénteken a szentesi Tóth József Színházat és Vigadót, az intézményt az első két évben a Békéscsabai Jókai Színház fogja üzemeltetni. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a helyszínen az MTI-nek elmondta, hogy Magyarországon színházfelújítások sorozata valósul meg, a millennium óta nem fordítottak annyi közpénzt erre a területre, mint most. A szentesi Tóth József Színház kialakítása méltán csatlakozik a kaposvári, a veszprémi, szolnoki és a debreceni színház felújításának sorába. Jó helyre került a közpénz, hiszen a fiatalság, különösen a középiskolás korosztály Szentesen rendkívül fogékony a színházra – közölte az államtitkár. Gálával avatják Szentesen a Tóth József Színházat, ahová vásárhelyieket is várnak – hodpress.hu. A Petőfi Szálló egykori épülete közösségi tér, hiszen a szentesi polgárok annak idején megvásárolták azt a területet, melyen a 19. század végén elkészült a magyaros-szecessziós épület – emlékeztetett Fekete Péter. Rámutatott arra: hatalmas a felelőssége egy városnak, hogy egy ilyen egykor köztulajdonban álló kulturális teret ne hagyjon magára. A politikus felidézte, hogy az épületet korábban privatizálták, állapota azonban fokozatosan leromlott.
Tóth József Színházterem - Szentes align=left A Tóth József Színházterem a valaha patinásnak mondott, ma szinte romokban levő Petőfi Szállóban található. Szentes városában bizonyítottan 1838-tól folyamatosan játszottak színtársulatok, de mindig alkalmi helyiségekben. 1898-ban épült fel a vendéglő nagyterme, amit eleinte használtak étteremnek, táncteremnek és színháznak is. Idővel, a szentesi közönség igényeit kielégítendő egyre inkább színházzá lett. Így jött létre Thália szentesi állandó otthona. 1909 áprilisában a színházat Tóth József (1823-1870) színészről, a Nemzeti Színház második nemzedékének legjelentősebb realista jellemábrázolójáról, Szentes jeles szülöttéről nevezték el. 1923-ban, születésének 100 éves évfordulóján a város elkészíttette gipsz mellszobrát (alkotója Koncz Antal helyi szobrászművész), s a színház emeleti karzatának mellvédjén helyeztette el. align=right A színház átépítésekor előbb az előcsarnokba helyezték át, végül 1986-ban a főbejárat fölötti balluszteres erkély közepébe ültetett, ívelt dísztégla fülkébe került, immár bronzba öntve (Novák István Ybl-díjas építész tervei alapján).
Nevét falának koráb... Alföldi Galéria - Hódmezővásárhely A 1960-as években merült fel egy önálló galéria felépítésének gondolata a vásárhelyi és az alföldi képzőművészet... Árvédelmi fal - Hódmezővásárhely Az 1879-es szegedi nagy árvíz után kezdtek hozzá a város körüli körtöltés kiépítéséhez. Észak felől földből 17, 5... Bakay-kút - Hódmezővásárhely Az Alföld első ártézi kútja, eredetileg a piactéren (Kossuth tér) állt. Nevét az egykori Bakay-házról kapta. Zsigmondy... Belvárosi Katolikus Templom - Hódmezővásárhely A kálvinista többségű városban a 18. századig kevés volt a katolikusok száma. A török hódoltság utáni évtizedekben t... Bethlen Gábor Gimnázium - Hódmezővásárhely A gimnázium a debreceni kollégiumhoz kötődve 1723-ban lett folyamatosan működő latin iskola. A szerény vályogfalú iskola... Császtvay-kút - Hódmezővásárhely A régi közkifolyó a Császtvay vendéglő (ma Susán vendéglő) előtti kis téren állt. Császtvay István és társai az 18... Csúcsi fazekasház - Hódmezővásárhely A Tornyai János Múzeum kezelésében 1974-ben nyílt meg a Csúcsi Fazekasház, amely Vékony Sándor, a népművészet mestere... Czutor Béla emléktáblája - Hódmezővásárhely Czutor Béla "Béla cigány" (1863-1909) a régi Vásárhely zenei életének elválaszthatatlan figurája volt.