Az Analóg Bosszúja

Sunday, 02-Jun-24 05:04:06 UTC

Elszr jelenik meg magyarul is az amerikai bestseller Régóta várt, igazi világszenzációval lepte meg a hazai közönséget a POKET zsebkönyvek: a sorozat legújabb kötete David Sax: Az analóg bosszúja cím esszégyjteménye, ami a Washington Post és a New York Times sikerlistáján is szerepelt. A könyv alapgondolata teljes összhangban van a POKET szellemiségével, ugyanis azt állítja, hogy az analóg dolgok kora nemhogy lejárt, de újra visszatért: minél fejlettebbek a digitális eszközeink, annál nagyobb szükségünk van a könyvek, a társasjátékok, a noteszek és az egyéb kézzelfogható eszközök nyújtotta szigetekre, ahol megpihenhetünk. See It. Feel It. Touch It. (Don't Click) - ezzel a szlogennel ajánlja a New York Times David Sax: Az analóg bosszúja cím sikerkönyvét, amit mostantól magyar nyelven is megvásárolhatunk a POKET zsebkönyvautomatákból. A New York Times bestseller Magyarországon elször a POKETfriss sorozat részeként jelenik meg Kele Nóra és Kele Olivér fordításában, Keleti Éva fotómvész ajánlásával.

Az Analóg Bosszúja Szereplők

Érdemes elolvasni ezt a könyvet, ha szerintetek a digitalizáció ki fog iktatni sok mindent az életünkből, amit eddig megszoktunk - vagy hozzám hasonlóan szeretitek az analóg és digitális megoldások harmóniáját az életetekben, illetve érdekelnek a gazdasági-társadalmi jelenségek. Egy pont levonás csak azért jár tőlem, mert voltak részek amik túl részletesek voltak számomra, egyszerűen nem kötöttek le - de ez az én ízlésem. Illetve a zsebkönyv formátum hátránya, hogy nem lehetett annyira tagolni, illusztrálni, vagy kiemeléseket használni benne - a néhány elütést, és lemaradt szót pedig egy későbbi kiadás esetén remélem javítják. 4/5 Kiadó: Sztalker Csoport Kiadás éve: 2020 Eredeti cím: The Revenge of Analog Fordító: Kele Nóra, Kele Olivér Oldalszám: 420 Ár: 1000 Ft Borító: 5/5 Fülszöveg: Miközben a technikai fejlődés útján az ember élete egyre inkább összekötődik a digitális világgal, elkezdtünk újra beleszeretni a kézzel fogható dolgokba, azaz elérkezett az Analóg Bosszúja. Sax többszörös díjnyertes könyvében olyan vállalkozásokról ír, amelyek virtuális megoldások helyett, valódi terméket mutatnak be.

Az Analóg Bosszúja Inda

Észre sem vettük, de létrejött egy kapcsolat köztünk és a termék között. Utána kinyitottuk a dobozt, a CD-t betettük a lejátszóba, és közben szinte minden érzékszervünk kivette részét a zenei élményből. Mi a helyzet manapság? Megjelenik az album, jön egy értesítés a Spotifytól, a telefonunkon elindítjuk a lemezt, majd tovább böngészünk a Facebookon és az Instagramon. És a valódi élményt nyújtó, több érzékszervünkre kiható zenehallgatásból egyszerű, hétköznapi háttérzaj lesz. Adja magát a kérdés: vajon miért utazás közben élvezzük leginkább a zenehallgatást? Miért van az, hogy egy-egy dal különböző élethelyzeteket, pillanatokat és élményeket képes felidézni? Szenvedélyes zenehallgató lévén én is rendelkezem Spotify-előfizetéssel, újabban már vezeték nélküli fülhallgatóval is. Ugyanakkor végig tudtam és éreztem, hogy valami hiányzik. Nagyjából egy éve előkerestem egy régi CD-lejátszót, megvettem néhány fontos albumot, és túlzás nélkül állíthatom, hogy az élmény teljesen más volt. Zenehallgatás közben nem volt nálam telefon, ami elvonta volna a figyelmemet: így kizárólag a zenére tudtam figyelni.

A Poket könyvek régóta a kedvenceim, nemcsak azért, mert könnyen kezelhető a méretük – bár ez is nagy előnyük, Auster 4321-ét például azért is olvasom nehezen, mert nehézkes egy majdnem 800 oldalas, keménytáblás könyvvel utazgatni a városban. De főleg az volt szimpatikus az egész kezdeményezésben, hogy igyekszik az utazó embereket olyasmire szoktatni, amit szeretek és jónak tartok (olvasás) valami olyasmi helyett, amit ha szükségesnek is, de túlzottnak tartok (kütyük nyomogatása). A sorozatban most egy olyan könyv jelent meg, amiről már hallottam, hogy Amerikában elég menő, de Amerikában sok minden elég menő, ami engem nem különösebben izgat vagy kifejezetten taszít, a szabad fegyverviseléstől kezdve a fizetős egészségügyön és a pocsék minőségű zoknikon át a baseballig. Ez viszont tényleg érdekesnek tűnik, a szerző azt állítja, hogy minél fejlettebbek a digitális eszközeink, annál inkább kellenek a könyvek, a társasjátékok, kinyomtatott fotók, bakelit lemezek és mindenféle kézzelfogható tárgyi dolgok.