Folyamatosan marcangolja önmagát, hol rontotta el az életét, miért nem tud választani a két nő között, mit kellett volna másképp csinálnia. Tél elejére Tímár eljut a – szerinte – egyetlen logikus megoldáshoz: öngyilkosságot fog elkövetni. Hazatér Komáromba, ahol megírja végrendeletét: mindenét Timéára és a szegényekre hagyja. Ezután azt mondja otthon, hogy Egyiptomba utazik, valójában a Senki szigetére tart, ott akar meghalni, ha lehet Noémival együtt. Miután otthon mindent elintézett újra elutazik a Senki- szigetére, nem is sejti, hogy mekkora meglepetés várja ott. Ugyanis a szigeten egy újabb kisfiút talál: "- Hm, hm! Hát a régi történet. Egy szegény csempésznő ismét meghalt, a gyermeke árván maradt, s mi magunkhoz fogadtuk. Hát bánja ön azt? Az aranyember | 100 híres (béta). " Tímárral újra nagyot fordul a világ, depresszióját, szomorúságát mintha elfújták volna, azonnal felkapja a fejszét, és megy, hogy befejezze a félbe hagyott kis házat. Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
"- Aggódtam ön miatt; féltem, hogy valami baja lesz az éjjel: itt akartam lenni az ön közelében. " Tímár tudja, hogy nem a szerelem mondatja ezt Timéával, hanem a hűség, ismét elkezdi önmagát ostorozni. "Ez a szegény asszony itt fekszik az ő ágya mellett; özvegye egy élő férjnek! Soha semmi öröme nem volt, mely férjével közös lett volna" Tímár újra kettős életén kezd el gondolkozni. Legnagyobb problémája, hogy két különleges nő van körülötte. Ha az egyik valami megvetendő, esendő személy lenne, akkor könnyebb tudná a másikat választani, de minkét asszony – másként ugyan – de kivételes Tímár számára. Végül Timéa nem bírja tovább és orvosokat hívat Tímár számára, akik azt tanácsolják, hogy Tímár menjen üdülni valahova, mondjuk a Balaton mellé. Tímár – minden mindegy alapon – beleegyezik és leköltözik a Balaton melletti villájába. Azonban az egyedüllét és az őszi, kopár Balaton körüli táj, csak tovább ront kedélyén. Az aranyember (1918) - Kritikus Tömeg. Testileg megerősödik a sok sétától, úszástól, de a lelke nem akar gyógyulni.
Hőse a bátor, tehetséges dunai hajós, Tímár Mihály a török birodalomból menekülő dúsgazdag kereskedő kincseihez jut, nem egészen egyenes úton. Fölnevelteti, és feleségül veszi a kereskedő árván maradt lányát, aki mit sem tud a kincsekről, hogy elégtételt adjon neki, s a maga lelki egyensúlyát is helyreállítsa. Az aranyember | MédiaKlikk. Házassága azonban boldogtalan: hiába akar folyvást növekvő gazdagságával, sokféle sikeres vállalkozásának gyümölcsével mindent megadni az asszonynak, csak a hála és rokonszenv szálai kötik össze őket. A pénzre és a pénzszerzésre alapozott polgári világtól megcsömörlött férfi az Al-Duna dús termékenységű, rejtett zugában, a Senki szigetén ismeri meg a boldogságot a társadalmon kívül élő fiatalasszony, Noémi mellett, aki gyermekkel is megajándékozza. Végül belefárad a kettős életbe, eldobja vagyonát, eltűnik az emberek elől, hogy a világon kívüli boldog édenkertben élje le hátralévő életét. A regényben található nagy archetípusok, a két nőalak, az egzotikus otthonában élő, kiegyensúlyozott, megnyugtató, boldogságot teremtő asszony (Noémi) és az otthonából kiszakított, árva, diszharmonikus, környezetét is boldogtalanná tevő asszony (Timea) ellentéte, valamint a lakatlan sziget, mely örök tárgya az önző célok hajszolásában megfáradt, vezeklésben megnemesedett szívű emberek vágyainak, álmainak, vonzóvá tették a filmesek számára Jókai művét, melynek három filmváltozata is készült, 1936-ban Gaál Béla, 1962-ben Gertler Viktor gondozásában.
Athelie sehogy sem tudja megfejteni ez a rejtélyt. "Timár kincseket érő drága ékszerekkel halmozta el Timéát, és Timéa felrakta azokat, mikor a világ előtt megjelentek; akart ragyogni velük. […] Athalie elmerengett rajta. Vajon valóban azon emberek közé tartoznának Timár és Timéa, akiknél abból áll a szerelem, hogy gyémántokat adnak, s azokat elfogadják? Vagy vannak emberek a világon, akik tudnak nem szeretni s mégis boldogok lenni? " Tímár pedig alig várja, hogy tavasz legyen, siet vissza a Senki szigetére, Noémihez. Először azonban megijed, mert már messziről látja, hogy Teréza mama kedvelt diófái (emlékezzünk rá, azok, amiket Krisztyán Tódor el akart adni) ki vannak száradva. Tímár azt hiszi, hogy baj történt, de hamar kiderül ennek az ellenkezője. Teréza mama és Noémi örömmel és egy meglepetéssel, egy kisbabával várják. Noémi az aranyember. "- Egy szegény csempésznek a felesége itt betegedett le nálunk. A nő meghalt, a gyermek itt maradt. " Az olvasó persze tisztában van azzal, hogy a kisfiú Tímár és Noémi fia.
Értékelés: 17 szavazatból Jókai legkedvesebb regénye, melynek témáját gyermekkori komáromi élményeiből merítette, a 19. század elején játszódik. Hőse, a bátor, tehetséges dunai hajós, Tímár Mihály egy a török birodalomból menekülő dúsgazdag görög kereskedő kincseihez jut, nem egészen egyenes úton. A kereskedő serdülő leányát, aki mit sem tud a kincsekről, fölnevelteti és feleségül veszi, hogy elégtételt adjon neki, s a maga lelki egyensúlyát is helyreállítsa. Házassága azonban boldogtalan: hiába akar folyvást növekvő gazdagságával, sokféle sikeres gazdasági vállalkozásainak gyümölcsével mindent megadni az asszonynak, csak a hála és rokonszenv szálai kötik össze őket. A pénzre és a pénzszerzésre alapozott polgári világtól megcsömörlött férfi az Al-Duna egy dús termékenységű, rejtett zugában a Senki szigetén ismeri meg a boldogságot egy társadalmon kívül élő fiatalasszony, Noémi mellett. Végül belefárad a kettős életbe, eldobja vagyonát, eltűnik az emberek elől, hogy ebben a világon kívüli boldog édenkertben élje le hátralévő életét kedvesével.
Forgalmazó: Örökmozgó Stáblista:
Mindhárom film a regény gondos illusztrációja, mely képeskönyvszerűen pergeti le a mű fejezeteit, de Jókai lélekábrázolásának minőségeit egyik sem tudja visszaadni. Korda filmje kiemelkedik a XIX. század elejének hangulatát hűségesen tükröző gazdag képi világával. A képek szépsége, a filmből áradó ódon hangulat a mai nézőt is elbűvöli, bár lebilincselni már nem tudja, inkább kultúrtörténeti csemegének tekinthetjük Korda korai filmjét, mely elsősorban arról informál, hogyan képzelték el a Corvin filmgyár filmesei Jókai regényét. Kordáék naivabb, gyermekibb szemmel olvasták Jókait, fantáziájukban meseszerűbben jelent meg a regény, mint a későbbi olvasóéban. Filmjükben hitelesebb a keleti pompa, vadregényesebb a Duna, és titokzatosabb a Senki szigete, mint a későbbi Aranyember változatokban. A festői igényességgel megkomponált dekoratív képsorokból Jókai századának levegője árad. Az időben legközelebb álló nemzedék olvasata felel meg valószínűleg leginkább Jókai szellemének, ezért érezzük adekvátabbnak ezt a változatot a későbbieknél.
Forrás: s Pataki Ági, Fabulon- kéz-és testápoló
2018. okt 30. 3:30 A modell a pályája kezdetén is rendkívül izgalmas volt, nem csoda, hogy ráállítottak egy besúgót, hogy jelentsen róla / Fotó: fortepan Budapest — Pornográf jelentéseket akartak az asztalon látni a tartótisztek Pataki Ágiról (67) a Kádár-rendszer idején egy bizonyos "Vass Kláritól" – derült ki a írásából. A megrendelők azonban szaftos részletek nélkül maradtak az akkor még a karrierje kezdetén járó, később a '70-es évek ünnepelt szupermodelljévé vált manökenről, aki a Fabulon-termékek arca is volt. Pataki Ági a Blikktől értesült arról, hogy róla is készültek jelentések. – Nem tudtam róla, hogy jelentés készült rólam, de különösebben mégsem lep meg, hiszen akkoriban ilyen időket éltünk – kezdte lapunknak Pataki, akire a kommunizmus idején terelődött nagyobb figyelem, mint ígéretes manökenre. Kíváncsiak voltak a fiatal lány jellemére és szerelmi kapcsolataira. "Ági nagyon jó modorú, jó megjelenésű, elegáns nő. Nagyon sok külföldi ismerősük van. (…) Nagyon tartózkodó, privát életéről és ismerőseiről nem szokott beszélni" – áll Vass Klári jelentésében, aki egy svájci utazásról is beszámol, amelyen hat modell, köztük Pataki is részt vett.
Motivációs tréningekre hívják meg előadóként, hogy elárulja, amire mi is kíváncsiak vagyunk: tulajdonképpen mi a siker titka? Hiszen Pataki Ági neve nem csak egy szép arcot takar, sokkal inkább egy folyamatosan megújulni tudó, kitartó, sikeres, aktív, dinamikus nőt, aki állítja: előtte az élet. A Fabulon termékcsalád arcaként vált híressé fiatalon, majd húszévnyi modellkedés után váltott. Butikokat nyitott barátnőjével a Váci utcában, ahol az akkori szűkös keretek között működő divatszakma és a korlátozott piaci lehetőségek ellenére minőségi termékeket árultak – ennek hatása volt mind az akkori divatra, mind a többi üzletre. Aztán megint váltott: az elmúlt tíz évben férjével, Kovács Gáborral dolgozik producerként. Munkájukat olyan sikeres filmek fémjelzik, mint az Üvegtigris-trilógia, a Bibliothéque Pascal vagy a Delta, emellett két egymást követő év produceri díjának megszerzésén túl idén a Balázs Béla-díjat is nekik ítélték oda. Sikert sikerre halmoz, pontosabban egyik sikere a másikból következett, hiszen mindig számít, hogy korábban mit ért el – állítja: ma is lényeges, hogy húszévesen mit tett le az asztalra.
Sokkal inkább a nyugat-európai női ideált testesíti meg: hatvanévesen is élvezi az életét, utazik, szellemileg és fizikailag is aktív, új kihívások felé, előre tekint. Fiatalnak érzi magát, nem mellékesen annak is látszik. Fontosnak tartja, hogy akárhány évesen képesek legyünk váltani: el tudjuk engedni a megunt dolgokat azért, hogy másokat elkezdjünk. Teljesen új lappal sosem lehet indulni, de teljesen új dolgot bármikor el lehet kezdeni. Hiszen aktívnak lenni: életforma. Az egyik legismertebb magyar exmodell, a Fabulon egykori reklámarca, üzletasszony, az elmúlt tíz évben férjével, Kovács Gáborral dolgozik filmproducerként. Azt vallja, időről időre új életet kell kezdeni. Nagy váltásait nem sorsszerűnek, inkább törvényszerűnek tartja.
– Negyvenöt évesen értettem meg, mit akarnak a nők az egyenjogúság terén elérni. Fiatalon, a szakmámban sok mindent elfogadtam, később minden szempontból védve voltam, most pedig átérzem azt, hogy milyen azoknak a nőknek a helyzete, akik a munkájukban és az élet számos területén próbálják elérni, hogy tiszteljék őket, elérni azt, aminek természetesnek kellene lennie. A Glamour Book idei első száma október 1-jén jelenik meg, Epres Panni hosszú idő után először szerepel címlapon Panni arra is kitért, az elmúlt évben a családját ért tragédia alapjaiban változtatta meg a világát. – Ez idáig az élet folyt magától, kislány voltam, aztán kamasz, történtek jók és rosszak, elváltak a szüleim, volt, hogy belementem nem működő kapcsolatba, aztán jött a nagy szerelem, összeházasodtunk, gyerekeink születtek, és ez most egy óriási trauma. Most ismertem fel, hogy ezek a periódusok a különböző életeim voltak, és most, ha tetszik, ha nem, egy újat kellett indítanom – mondta Panni, aki azt is elárulta, az új élet változásokat is hoz.