Az egész világon egyedülálló az a műtéti eljárás, amely a tüdőbetegek ellátását segíti az SZTE Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályán. A dr. Furák József és dr. Szabó Zsolt által kidolgozott módszer egy, már korábbról ismert és alkalmazott, gépi lélegeztetésen alapuló, illetve egy viszonylag új, a beteg spontán légzésével történő műtéti technikák ötvözete. Az új eljárás eddig már közel 80 ember életminőségén javított. A forradalmi eljárást dr. Furák József, az SZTE Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályának vezetője, az SZTE egyetemi docense és dr. Szabó Zsolt aneszteziológus dolgozta ki. Ennek során a betegek izomműködése nincs kikapcsolva, a légzést műtét közben nem lélegeztetőgép szabályozza és végzi, a betegek a légcsőbe helyezett tubuson át képesek spontán lélegezni. A technika kulcslépése a köhögési inger kikapcsolása a vágus ideg érzéstelenítésével. Ezt az új eljárást nem csak tüdőrákos betegeknél lehet alkalmazni, hanem minden olyan nem túlsúlyos betegnél, akinél tüdőműtétet végeznek.
Így teljesen megszüntettük vagy lényegesen csökkentettük a hátrányokat, a spontán légzéses műtétek még biztonságosabbá váltak, és az eljárás alá vonható betegek köre is bővülhetett" – hangsúlyozta Dr. Furák József. Az SZTE Sebészeti Klinika, Mellkassebészeti Osztályának vezetője szerint az eljárás hamarosan elterjedhet: miután négy évvel ezelőtt bevezették a hagyományos, intubálás nélküli spontán légzés mellett végzett műtéti technikát, Európa több országából – többek között Olaszországból, Csehországból és Franciaországból – olyan orvosok látogattak el Szegedre, akik szerették volna megtanulni a módszert. Az SZTE docense úgy tudja, a szakemberek ma is használják a Szegeden tanultakat, és azt reméli, ezt az újabb egyedülálló, biztonságos és hatékony eljárást is elsajátítják majd tőlük. A szakértő hisz abban, hogy az új módszer segítségével több tüdődaganat-műtétén átesett beteg túlélési esélye javulhat, hiszen a spontán légzés segítségével végzett műtétek nem károsítják – vagy legalábbis nem akkora mértékben – azokat a sejteket, amelyek az immunterápiás kezelés alapjait képezik.
A forradalmi eljárást Furák József, az SZTE Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályának vezetője, az SZTE egyetemi docense és Szabó Zsolt, aneszteziológus dolgozta ki. Ennek során a betegek izomműködése nincs kikapcsolva, a légzést műtét közben nem lélegeztetőgép szabályozza és végzi, a betegek a légcsőbe helyezett tubuson át képesek spontán lélegezni. A technika kulcslépése a köhögési inger kikapcsolása a vágus ideg érzéstelenítésével. Ezt az új eljárást nem csak tüdőrákos betegeknél lehet alkalmazni, hanem minden olyan nem túlsúlyos betegnél, akinél tüdőműtétet végeznek. Az SZTE Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályának vezetője elmondta: a széles körben alkalmazott, gépi lélegeztetéses tüdőműtétek évtizedek óta úgy zajlanak, hogy az operált tüdőt kikapcsolják a légcseréből, így az ellenoldali, működő tüdőn a lélegeztetőgép végzi a ventilációt. Ám ez a módszer jelentős károsodást okoz a tüdő szerkezetében, lényegesen rontja az immunválaszt, illetve gyulladásos válaszreakciókat indít el a szervezetben.
1280 üveg immunerősítő Béres Csepp készítményt adományozott a Covid-betegek ellátásában résztvevő SZTE egészségügyi dolgozók részére a Béres Gyógyszergyár. Az adományt a közelmúltban szállították ki a klinikákra. A készítményeket az SZTE SZAKK Járványügyi Ellátó Központ, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, a Szemészeti Klinika, az Onkoterápiás Klinika, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika és a Sebészeti Klinika dolgozói között osztották szét. A Béres Gyógyszergyár adományát az SZTE SZAKK Járványügyi Ellátó Központban Illésné Pál Erzsébet főnővér nevében Lövész Béláné Ibolya, a SZTE SZAKK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán Gálné Róka Tünde főnővér vette át. A főnővérek a csomag átvételekor köszönetet mondtak a Béres Gyógyszergyárnak az immunerősítő adományokért, amelyek a koronavírus-járvány idején különösen jól jönnek.
Szegedi sebészek hálózatban A II. számú Sebészeti Klinika 1951-ben a Sebészeti Klinika épületében létrehozták a II. számú Sebészeti Klinikát Láng Imre professzor vezetése alatt. Az új klinika elsősorban a Szeged környéki baleseti sérültek ellátására specializálódott. Az általános és baleseti sebészeti tevékenységen kívül korszerű idegsebészeti osztályt szerveztek. Láng Imre is Rockefeller- ösztöndíjas volt az USA-ban a Mayo klinikán. 1941-ben egyetemi magántanári fokozat ot szerzett az idegrendszer sebészete tárgykörből, és ezt követően átvette a hódmezővásárhelyi kórház sebészeti osztályának vezetését. 1951 -től húsz éven át a szegedi egyetemen megalakult II. sz. Sebészeti Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanár a volt. 1956-tól 1957-ig dékánhelyettes. Több tudományos társaság tagja. Fő kutatási területei a hasi sebészet és az agykutatás voltak. Ezekben a témakörökben írt cikkei és tudományos munkái közül több is nemzetközi ismertségre tett szert. Láng Imre Magánélet Szabadidejében tehetségesen festett.
Hosszú küzdelem után tavaly év elején indult el a több mint tízezer négyzetméteres épület rekonstrukciója és átalakítása, amely az előzetes terveknek megfelelőn halad, és a tervek szerint jövő év első felére befejeződik. Az oktatás 2023 szeptemberében kezdődhet el a hiánypótló épületben. Lázár György, az SZTE általános orvostudományi karának dékánja hangsúlyozta, az 1926-ban elkészült épület az elmúlt csaknem száz évben a sebészeti szakmák bölcsője, számos úttörő beavatkozás helyszíne volt, ott végezték többek között az első élődonoros vesetranszplantációt Közép- és Kelet-Európában. Az épület pinceszintjén kap helyet a gépészet, a földszintet lesznek egyebek mellett a közösségi terek, a magasföldszinten az irodák, valamint egy nagy létszámú előadóterem. Az első, második és harmadik emeleten laborok, szimulációs terek, a tetőtérben pedig az állatház és a hozzájuk kapcsolódó egységek működnek majd. Az épület oktatástechnikai rendszerei lehetővé teszik majd a gyakorlati oktatások rögzítését, kiértékelését is.
12. Jókai Bableves Főzőverseny Melyik az eredeti? I mmár tradíció Balatonfüreden a Koloska völgyben megrendezett Jókai Bableves Főzőverseny, amely évről évre az ország különböző tájairól vonzza ide a bableves és a szabadban főzés szerelmeseit. Természetesen a rendezvény nemcsak a főzésről szól, bár a kérdés, hogy vajon melyik az eredeti Jókai bableves recept örök talány marad. Vannak akik Jókai kedvenc levesét édesanyától származónak tartják, míg mások feleségének Laborfalvy Rózának tulajdonítják. Jókai regényeiben több helyen is emleget egy bizonyos bablevest, amelynek összetevőiből néhány alapanyag állandó, és nagy valószínűséggel az eredeti receptúra része. Szem-Szájnak. A füstölt malacláb, legyen az köröm vagy csülök, a bab, melyről nem tudni vajon a fehér, a tarka, vagy a "görög olvasó", azaz a lóbab lenne az, a rántás és a tejföl biztosan az eredeti leírásokban is szerepel, míg a kolbász valószínűleg később került a receptbe. Az sem Debreceni lehetett abban az időben, mert az a kolbászféle csak a későbbi idők terméke, sőt volt idő, amikor a vendéglátó szakirodalom virslivel írta intén vitás kérdés, hogy a zöldség milyen formában kerüljön a levesbe, de én úgy gondolom, nem ezen fog múlni a tökéletes Jókai bableves elkészítése.
Már senki sem főzi úgy, ahogy az író szerette. Kevés olyan ikonikus étel van a magyar konyhában, mint a Jókai-bableves. És kevés olyan étel van, amit ennyit változatban lehet olvasni és kóstolni, és természetesen mindegyik az "eredeti" recept. De több részlet is vitás. Debreceni kolbász kell a levesbe? Szintén megosztja a népeket, hogy fehér vagy tarkababból készül az igazi, kell-e bele ecet vagy sem, és hogy a zöldséget Baton-módon (0, 5-1 centiméter széles és 3-4 centiméteres hasábok) kell vágni, vagy sem. De vajon melyik valóban az eredeti? Honnan is ered a Jókai bableves? Jókai-Bableves - az eredeti - YouTube. Nos, a legtöbb oldal ugyanazt az egyetlen forrást idézi szó szerint. "A romantika korszakának legnagyobb írója, Jókai Mór egyszer (Balaton)Füreden tartózkodva saját ízlése szerint főtt bablevest rendelt. A csülkös, kolbászos, tejfölös fenséges egytálételnek is beillő eledel úgy megízlett neki, hogy ezután csak és kizárólag így készítette azt el. A különleges bableves pedig az idők folyamán átkeresztelődött a nevére. "
Úgyhogy szerintem ez egy nagyon vad, nagyon sűrű, nagyon érdekes étel lehetett, ami nem szerepel Jókai kedvenc ételei között" - ecsetelte Vinkó József. Szerinte különösen feltűnő, hogy haláláig ez a leves semmilyen étteremben, szakácskönyvben nem jelent meg, aminek az lehet a nyitja, hogy ez az étel akkor egyszerűen nem létezett. Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Eredeti jókai bableves minecraft. Nyitókép: Pixabay
Ezt láttad már? Toochee blog: Betonba temetve Napi videó: Ennyi nyulat még nem láttál Napi fotó: Furcsa árnyék Macskaőrség: Cica megijed Super Mario ugrásától
Te tudod, hogy mikor eszel Jókai-bablevest, és mikor olyat, aminek semmi köze Jókaihoz? A legenda szerint Jókait isteni levesével hódította meg felesége, Laborfalvi Róza, ám arról is szólnak történetek, hogy a nagy szemű babbal, malackörömmel készült fogást felesége előtt már édesanyja is sokszor elkészítette Ásvai Jókay Móricnak. Mitől lesz "Jókai" egy bableves? Ahhoz, hogy a Jókai-féle és a hagyományos bableves közötti különbséget megfejtsük, talán elég az előbbi csak rá jellemző sajátosságait meghatározni. Eredeti jókai bableves gta 5. Így tudjuk a legkönnyebben az összes többi bablevest elkülöníteni Jókai kedvencétől. Ám ez az egész nem is olyan egyszerű. Ma ugyanis egy kicsit mást értünk Jókai-bableves alatt, mint a recept eddig ismeretlen megálmodója. Anno malacköröm, paprikás rántás és nagy szemű bab adta a fogás alapját, ma már inkább csülökkel készül, sokszor kolbásszal, zöldségekkel és csipetkével, amik mind elengedhetetlenné váltak az idők során. Eredetileg viszonylag egyszerű, sűrű bablevesként került Jókaiék asztalára.