A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy "a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni". A szabadságnapokat mindig azokra a napokra kell számolni, ami a munkavállaló munkaidő-beosztása alapján neki munkanap lenne. Ha valaki hétfőtől péntekig dolgozik és szombat, vasárnap nem, akkor 7 nap szabadság esetén hétfőtől a következő hét keddig nem kell majd dolgoznia. Összesen tehát 9 napot tölthet a munkahelyétől távol. A szabadság azokra a napokra vonatkozik, melyek egyébként munkanapok lennének a számára. Így adjuk ki a részmunkaidő szabadságát – példákkal - Adózóna.hu. 5. tévhit: Ha nem vesszük ki a szabadságot, majd kifizeti a munkáltató A szabadság lényege a pihenés, kikapcsolódás, regenerálódás. Éppen ezért a Munka Törvénykönyve szigorú, és nem engedi meg, hogy a szabadság helyett pénzt kapjon a munkavállaló. A törvény kimondja, hogy "a szabadságot – egy meghatározott eset kivételével – megváltani nem lehet". Mi az egyetlen kivétel? "A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. "
Ha egy eredetileg teljes munkaidős szerződésről a felek át akarnak térni részmunkaidőre, akkor a munkaszerződést módosítani kell. Részmunkaidő bevezetésére tehát sosem kerülhet sor egyoldalúan a munkáltató akaratából, továbbá nem elegendő, ha a részmunkaidős foglalkoztatás tényét a munkaszerződéshez kapcsoltan adott munkáltatói tájékoztatás tartalmazza. A részmunkaidő kötelező biztosítására csak a munkavállaló tarthat igényt, és csak a törvényben meghatározott egyes esetekben. Részmunkaidő esetén mennyi a szabadság?- HR Portál. Ezek közül a legközismertebb, hogy a kisgyermekes szülők (1-2 gyermek esetén 3 éven aluli gyermeket nevelők, 3 vagy több gyermek esetén – bizonyos feltételekkel – az 5 éven aluli gyermeket nevelők) a törvényben meghatározott esetben és módon igényt tarthatnak arra, hogy részmunkaidőben foglalkoztassák őket. Kevésbé ismert szabály, hogy ha a fogyatékos munkavállalónak részmunkaidőre van szüksége ahhoz, hogy fogyatékosságának megfelelő körülmények között dolgozzon, és ez a munkáltatónak nem jelent aránytalan megterhelést, akkor számára is kötelező a részmunkaidőt biztosítani (az úgynevezett "észszerű alkalmazkodás kötelezettsége" keretében).
Ha nem tetszik a dolog, nyugodtan dolgoztathatjátok a határozott idő leteltéig. pityx 2007. 10. 02. 15:40 Szabadság elszámolása. Az lenne kérdésem, hogy a szabadságra jutó bért, hogyan kell kiszámolni, abban az esetben, ha van egy 130 személyi alapbérem + készenléti díj, +túlóra. Csak a személyi alapbérem a mérvadó, vagy bele kell számolni a + juttatásokat is?. én úgy tudom, hogy átlabért kell számolni a + juttatásokkal együtt, és ennek arányában kell a szabadság napokra eső összeget kiszámolni. A munkáltatóm csak a személyi alapbér után fizeti a szabadságot. Előre is köszönettel! 2007. 16:17 Jól tudod. A munkáltató meg rosszul fizet. Idna 2007. 17:00 Szabadsággal kapcsolatban lenne nekem is kérdésem: Felmondási idő alatt lehet-e szabadságot kérni? Ebben az évben még csak egy napot vettem ki és a felmondási időt nem akarom olyan légkörben ledolgozni! A segítséget előre is köszönöm!!! 2007. 18:33 Lehet. Részmunkaidős szabadság kiadása - Adózóna.hu. De a munkáltató csak az összesnek a negyedét köteles kiadni, azt is csak akkor, ha az időpontja előtt legalább 15 nappal kéred.
Fele annyit dolgozik, tehát fele annyi pihenésre is van szüksége – gondolhatnánk. Azonban ha jobban megvizsgáljuk e kérdést, ez valójában kétszeres felezést jelentene, vagyis az időarányosság megszegését eredményezné. Évi 20 munkanap egy nyolcórás foglalkoztatottnál évi 8×20 munkaóra fizetett távollétet jelent. Ezzel mi áll arányban egy napi 4 órás foglalkoztatott esetében? Évi 4×20 munkaóra fizetett szabadság, ami pontosan 20 munkanap. A 10 munkanapnyi szabadság tehát éppen a fele lenne ennek. A szabadságolás terén tehát a részmunkaidős személy pontosan ugyanannyi munkanap fizetett távollétre jogosult, mint a teljes munkaidős. Ez csak látszólag sérti az időarányosság elvét, valójában pontosan megfelel annak. Ez abban is megmutatkozik, hogy az évi 20 munkanapjára évi 20 munkanapnyi "félfizetést" fog kapni. Ugyanez az elv követendő a betegszabadság esetén is. Mit kell még arányosítani? Részmunkaidős szabadság kalkulátor. Arányosítást követel meg a munka törvénykönyve még a következő vonatkozásokban. – A törvény szerint a munkáltatói utasítás alapján a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál való foglalkoztatás legfeljebb évi 44 munkanapon vagy 352 munkaórán át lehetséges.
§-ai alapján kell kiszámítani. Ennek keretében első lépésben az alapszabadságot vesszük alapul (20 munkanap), melyhez hozzáadjuk a különböző jogcímen járó pótszabadságokat. Ezek közül a leggyakoribb az életkori pótszabadság, valamint a gyermekek száma alapján járó pótszabadság. Megkaptuk tehát a munkavállaló szabadságát, melyet főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Természetesen azonban a napi munkaidő csökkenésével a munkavállaló a szabadsága időtartamára arányosan csökkenő mértékű távolléti díjat kap, s ebben fog megnyilvánulni a részmunkaidős foglalkoztatás jellege. OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan kell kiadni a szabadságot és hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat! A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
A kávépótló italok többsége házilag is könnyen elkészíthető, egészséges és különleges. Az első pótkávét cikóriából készítették a franciák a 18. században. 1830-ban már malátából is előállítottak kávét. Ezt követően minden gabonaféléből, gyümölcsből és azok apró magjából is elindult a gyártás. Babból, bükk és tölgy makkterméséből is lehet készíteni pörköléssel különféle kávészerű italokat. Cikória – mi az? | Éva magazin. Következzen néhány egyszerűbb recept! Cikóriakávé A mezei katáng, vad cikória gyökerének méretét nemesítéssel megnövelték, miközben beltartalmi értékeit megőrizték. Gyökérzete karó alakú, 10-25 centiméter hosszú, ujjnyi vastag, kívül világos szürkésbarna, belül fehéres színű, húsos, később fás állományú, szagtalan, de kesernyés ízű. Egy liter forrásban levő vízbe 3 evőkanálnyi pörkölt cikóriát keverünk. Néhány percig forraljuk, állandóan kevergetve, amíg a habja elfő. Félretéve hagyjuk kihűlni, hogy a sűrű zacc leülepedjen. Ez felgyorsítható, ha a fazekat hideg vízbe állítjuk. Ezután a kávét óvatosan leöntjük, vagy sűrű szövésű szűrőn is átszűrjük.
A cikóriát már a régebbi korokban is előszeretettel használták májproblémák orvoslására. Az ókori rómaiak a vér tisztítására alkalmazták a gyógynövényt. Manapság pedig nagyon sokan kávéalternatívaként használják, hiszen a cikória nem tartalmaz koffeint, így nagyon egészséges. A cikória közvetlenül nyújt funkcionális támogatást a máj megfelelő működéséhez. A cikória gyökere növeli az epe áramlását, amely elősegíti a megfelelő emésztést. Mivel az epe segíti a zsírok lebontását, így segíti a vér összetételének optimalizálását, így érdemes mindazoknak megfontolni ennek a gyógynövénynek a fogyasztását, akik az epe és a máj egészségét szeretnék fenntartani. A cikória gyökere inulint tartalmaz, egy olyan oldható rostot, amely az emésztőrendszer megfelelő működését segíti elő. A bélflóra egyensúlyának fenntartása pedig nagyon fontos, mert ez egészséges emésztést képes biztosítani. A cikória antioxidáns vegyületekben is rendkívül gazdag. A polifenoloknak védő hatása van, márpedig a cikória gazdag forrása ezeknek a polifenoloknak, amelyek a szív- és érrendszerre hatnak kedvezően.
Hajdan "vérerősítőnek" adtak belőle 1-1 evőkanálnyit lábadozó gyerekeknek. Manapság édesítésre és ízesítésre használják.