Megjelent az NNK holnlapján a Covid-19 elleni oltási sorrend. A Covid-19 vakcinával történő oltás a TAJ számmal rendelkező 18 év feletti állampolgárokat érinti, akik az elmúlt 6 hónapban nem igazolódott a COVID-19 fertőzés (függetlenül attól, hogy volt-e tünetekkel járó megbetegdés). Tehát, aki a tavaszi hullámban átesett a fertőzésen oltható. Oltási terv: előbb kapnak koronavírus-vakcinát a rendvédelmisek, mint a krónikus betegek. A lakosság tömeges oltásánál prioritási sorrendet kell felállítani, amelynek alapját az önkéntesség, és a COVID-19 koronavírus okozta megbetegedés szempontjából való veszélyeztetettség képezi. A Nemzeti Népegészségügyi Központ javaslata alapján az első körben az egészségügyi munkakörben dolgozók beoltására kerülne sor. Az alábbi személyi kör oltásának egymással párhuzamos megvalósítása szükséges: I. Egészségügyi dolgozók Egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy, aki egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy aki nem rendelkezik szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban.
A 60 éven felüli krónikus betegség(ek)ben szenvedők. A 90. életévét betöltöttekkel kezdődik az oltás, majd lefelé következnek az életkori kategóriák, majd a 60-65 év közötti, krónikus betegségi körbe nem tartozók következnek (1 756 528 fő) A rend- és honvédelmi szervek azon dolgozói, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal, a védekezésben résztvevők, az Operatív Törzs, a diplomáciai testületek, az állami vezetők, valamint a nemzetközi kötelezettségeket teljesítők. (Rendvédelmi szervek: 83 000 fő, honvédelmi szervek: 25 155 fő, a védekezésben résztvevő nem egészségügyi vagy egészségügyben dolgozók (pl. Müller Cecília: Az oltási sorrend nem változik. az Operatív Törzs, a diplomáciai testületek, az állami vezetők, valamint a nemzetközi kötelezettségeket teljesítők): kb. 1000 fő) A közigazgatási szervek azon tisztviselői, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek az ügyfelekkel (277 200 fő) 18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek (470 928 fő) Kritikus infrastruktúrában dolgozók (405 érintett üzem, 31 000 fő) Valamennyi 18-59 éves, akik a fenti csoportokba nem tartoznak (4 380 000 fő) Az első két csoport oltása nagyrészt már befejeződött, péntek reggelig összesen 264 ezer ember jutott vakcinához.
A magyar kormány ugyan egy rövid kivonatban tavaly decemberben közzétette, hogy nagyjából milyen sorrendben kaphatják meg koronavírus elleni védőoltást a társadalom különböző csoportjai, a részletes oltási tervet azonban továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Müller Cecília nemrégiben arra hivatkozva nem adta ki Szél Bernadett független képviselőnek a dokumentumot, hogy az "további jövőbeli döntések alapjául szolgál". Európai Vakcinázási Információs Portál / Főoldal | Európai Vakcinázási Információs Portál. A 444 azonban meg tudta nézni a mellékletekkel együtt 80 oldalas oltási tervet, amelyből kiderül, mennyien vannak az egyes oltási csoportokban (az már más kérdés, hogy közülük hányan regisztrálnak az oltásra). Így például a betegségük alapján fokozott kockázatnak kitett, hatodik csoportba sorolt 18-59 évesek közel félmillióan vannak, ám azt továbbra sem lehet tudni, pontosan mik ezek a betegségek. A sorrend a következő: Egészségügyi és egészségügyben dolgozók (172 600 fő) Szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülő személyek (146 483 fő) A COVID-19 fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebbek.
Az oltási terv nyilvános. Eszerint még csak egészségügyi dolgozókat oltanak, ezért keltett hatalmas botrányt, hogy néhány celebritás és politikus mégis megkapta az oltását egy varsói kórházban. A lengyel oltási terv 0. szintjén az öregotthonokban és az egészségügyben dolgozók szerepelnek. A következő lépcsőben a szociális otthonok lakóit, a 60 év fölöttieket és az "egyenruhásokat" oltják, például a katonákat. Ebben a lépcsőben kerülnek sorra a tanárok is. Oltsi sorrend magyarország. A 2. szinten azok a 60 év alattiak kaphatnak oltást, akik olyan krónikus betegségben szenvednek, amely komolyan növelik a halál esélyét Covid-fertőzés esetén (tüdőbetegség, rák, cukorbetegség, krónikus elhízás), vagy olyan kezelés alatt állnak, amely igényli a folyamatos fizikai kapcsolattartást az egészségügyi intézményekkel. Ezen kívül ebben a körben vannak azok is, akik az állam alapvető működését biztosítják, és a társas érintkezések miatt ki vannak téve a fertőzésveszélynek (pl. a fontos infrastrukturális üzemekben, tömegközlekedésben, járványügyben vagy bíróságokon dolgozók).
3. Azok, akik ápolásra szorulókkal vagy terhes nőkkel élnek együtt, vagy közeli kapcsolatban dolgoznak velük. 4. Orvosok és olyan egészségügyi dolgozók, akik a Covid-fertőzöttségnek magasabb kockázattal kitettek. 5. Azok az alapvető ellátásokban dolgozók, akik működtetik a kórházi infrastruktúrákat. A magas prioritású 3. A 60 év fölöttiek. 2. Olyan alapbetegségekkel élő emberek, amely jelentősen növeli a kockázatát a komoly megbetegedésnek Covid-fertőződés esetén. Ezek között van – de nem kizárólag – a cukorbetegség, a rák, krónikus vese vagy májbetegség, HIV vagy más immunbetegség, szívbetegség, asztma, krónikus elhízás. 3. Azok az egészségügyi dolgozók, akik nem szerepeltek a korábbi két csoportban. 4. Azok, akik működtetik az állami szervezeteket, köztük a kormányzatiakat, a rendőrség, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem munkatársai, valamint a parlamenti képviselők. 5. Más fontos infrastruktúrákban dolgozók: víz-, áram- és élelmiszerellátás, telekommunikációs és közlekedési hálózat, gyógyszertárak és szemétszállítás.
A hatodik fázisban jöhetnek a kritikus infrastruktúrában dolgozók. És végül valamennyi 18-59 éves, akik a fenti kockázati csoportokba nem tartoznak. Az NNK javaslat két fontos dolgot is tartalmaz: Nem olthatóak be, akik az elmúlt hat hónapban igazoltan voltak fertőzöttek. A regisztrációs oldalon hiába adta meg valaki a TAJ-számát, nem tudják lekérdezni, hogy az illetőnek van-e kockázatott jelentő betegsége – így egyelőre nem tisztázott, hogy hogyan válogatják majd ki a valóban rászorulókat.
Megéri velünk kombinálni! BETA akciós újdonságok! Időrendben « Április 2022 » H K Sze Cs P Szo V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
Itthon a Sinopharmmal beoltott idősek hiányzó immunválasza miatt egyre sürgetőbb a harmadik (a Janssen esetében persze második) oltás kérdése, világszinten pedig a delta variáns terjedése miatt egyre aktuálisabb. A koronavírus-vakcinákkal kapcsolatban jelenleg a legégetőbb kérdés, hogy szükséges-e mindenkinek a harmadik oltás, mert a delta variáns ellen alacsonyabb a teljes védelem, vagy csak azoknak lesz javasolt, akik 60 év felettiek, és Sinopharmot kaptak. A kormányzati kommunikáció jelenleg kimerül abban, hogy bárki mehet harmadikat oltatni, illetve kaptunk egy táblázatot arról, hogy melyik oltás után melyik vakcinát javasolják. Az már más kérdés, milyen adatokra támaszkodva készült ez az iránymutatás. Kapcsolódó Tudományos szempontból ugyanis eddig annyit tudni, hogy egyedül az AstraZeneca és a Pfizer kombinálását illetően vannak befejezett, megfelelő minőségű kutatások – ezekről tehát elmondható, hogy biztonságosan adhatók együtt, és néhány esetben még hatásosabbak is keverve, mint külön-külön.
Kell-e aggódnunk a 3. oltás miatt vagy sem? Szakgyógyszerészünk, dr. Budai Marianna összeszedte a tudnivalókat. Az oltásra várók aggódnak, az oltást beadó szakemberek - tapasztalat híján - egyelőre tanácstalanok, ha felmerül a kérdés, hogy a második oltáshoz képest milyen mellékhatásokkal jár a harmadik oltás? Izraeli, több ezer, harmadszor is oltott személy beszámolói alapján fölösleges a félelem a harmadik szúrástól. A harmadik oltás mellékhatásai Egyre fokozott a koronavírus delta variánsa jelentette veszély. Úgy tűnik, hogy a veszélyeztetett csoportokba tartozóknál, így például az időskorúaknál és a gyenge immunrendszerűeknél a harmadik oltás felvétele hozzájárulhat ahhoz, hogy a fertőzéssel és a súlyos megbetegedéssel szembeni kockázat csökkenjen. A védőoltás azonban, legyen szó bármilyen technológiával gyártott oltóanyagról, szükségszerűen mellékhatásokkal járhat együtt, - több vagy kevesebb, enyhébb vagy súlyosabb mellékhatással. Érthető az oltásra várók aggodalma és jogos az oltást végző szakemberek kérdése: A második oltáshoz képest milyen mellékhatásokkal kell számolnia annak, aki a 3. oltást is felveszi?
Ami tudományos tények alapján az oltások kombinálásáról kijelenthető, az mindössze annyi, hogy az adenovírus-vektoros védőoltásokban részesülteknek ugyanolyan adenovírust használó védőoltást nem célszerű (mivel a "már ismert" adenovírus ellen elkezd védekezni a szervezet, és előfordulhat, hogy még az előtt semlegesíti, hogy az oltás kifejtené hatását). Továbbá az is kijelenthető, hogy most, hogy a vakcinákból már nincs szűkösség, megfontolandó a Sinopharm vakcina felhasználásának teljes kerülése 60 év feletti korban alapimmunizálás céljára. A szakmai véleményben található egy összefoglaló táblázat is az oltások kombinálásával kapcsolatban. A szerzők egyik fontos üzenete, hogy teljes transzparencia mellett szükséges a harmadik oltás kérdésének folyamatos vizsgálata az újabb tudományos bizonyítékok alapján. Várható, hogy a jövőben lesznek vizsgálati adatok a harmadik oltásokkal kapcsolatban, amelyek árnyalhatják a jelenlegi ajánlásokat. Ha a nemzetközi gyakorlatot nézzük, a harmadik oltás alkalmazása nem általános – igaz, nagyon sok országban még az alapimmunizálás elvégzéséhez szükséges számú vakcina sem ál rendelkezésre.
Ha harmadik oltást tervez, ezt olvassa el! A koronavírus elleni harmadik oltásnál az oltóanyag kiválasztása komoly megfontolásokat igényel, miközben alig-alig áll rendelkezésre megalapozott tudományos információ. A helyzet a vektor alapú oltóanyagoknál ( Szputnyik V, AstraZeneca, Johnson&Johnson) a legkomplikáltabb. Vakcinák keverése – gyűlnek a tapasztalatok A koronavírus delta variánsának a megjelenése új helyzetet teremtett a vakcinációs fronton. Az eddig legragályosabbként leírt delta koronavírus-variáns számos esetben okoz úgynevezett áttöréses fertőzést, ami miatt korábban oltott személyek is megbetegedhetnek Covid-19-ben. Vagyis, a vakcinák kisebb mértékben védenek vele szemben, mint az eredeti, ún. vuhani variánssal szemben. Emellett egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a vakcinák hatása sem tart éveken keresztül. A Pfizer vakcinája esetén például 6-8 hónapra teszik a vakcina jelentette védelem fennállását. Előbbi szempontokat mérlegelve egyre több országban teszik lehetővé a korábban teljesen immunizált személyeknek a 3. oltás felvételét (ez a Johnson&Johnson egyadagos vakcinája esetén ténylegesen a második szúrást fogja jelenteni).
Ezek általában nemzetközileg jóváhagyott, mindenütt használt, megbízható tesztek. Szóba is került már itt-ott, hogy valamely teszt mér ugyan ellenanyagszintet, de nem feltétlen a neutralizálókét. DE: Vannak olyan tesztek, amelyeket arra fejlesztettek ki, hogy megállapítsák, valaki átesett-e már a betegségen. Ezek a tesztek a vírus bármilyen fehérjéjével szemben termelődő ellenanyagot mérik. Mert bármelyik ellen termelődött ellenanyag, az azt jelenti, hogy az illető átesett a betegségen. Egy másik teszt viszont a neutralizáló ellenanyagok szintjét méri (és csak az S-fehérjével, pontosabban a receptorkötő doménnel – RBD – szemben képződött ellenanyagokat nézi). Ezek a molekulák képesek hatástalanítani a vírust, ezek jelenléte jelent védelmet. A klinikán melyik típust használták? Melyiktől fordult pozitívba a negatív leletek 88 százaléka? DE: Nem tudom, de ha egy csöpp becsület van bennük, akkor a neutralizálót mérik. A többi labor nem azt mérte, ezért válhatott ennyi negatív teszteredmény a klinikán pozitívvá?
Feliratkozom a hírlevélre