8 hónapnál régebbi cikk 400 és 280 pont között mozogtak a felvételi ponthatárok a fehérvári felsőoktatási intézmények szeptemberben induló államilag finanszírozott alapképzésein. Mutatjuk a részleteket! Csütörtök este 8 órakor közzétették a Felvin a 2021-es felvételi ponthatárokat. Az idén 2020-hoz képest majd 10 ezerrel többen, 101 878-en adták be a jelentkezésüket valamelyik felsőoktatási intézmény szakára. Aki megadta a telefonszámát, sms-ben kapott értesítést az eredményről. A maximálisan elérhető pontszám 500 volt. A székesfehérvári állami ösztöndíjas képzések ponthatárai a következőképpen alakultak. A fehérvári intézmények közül a legtöbb pont a Corvinus gazdálkodási és menedzsment állami szakára kellett. Este jönnek a ponthatárok - Budapesti Corvinus Egyetem. Az Óbudai Egyetemre már 280 pont is elég volt. Budapesti Corvinus Egyetem: gazdálkodási és menedzsment - 400 regionális és környzeti gazdaságtan (mesterszak) - nem indult pénzügy és számvitel - nem indult sportközgazdász (mesterszak) - 75 turizmus-vendéglátás - nem indult Óbudai Egyetem: földmérő és földrendező mérnöki - 280 gépészmérnöki - 280 mechatronikai mérnöki (mesterszak) - 50 mérnökinformatikus - 280 műszaki menedzser - 326 villamosmérnök - 280 A Kodolányi János Egyetemen csak önköltséges képzések indulnak szeptembertől.
A Corvinusra most is sok pont kell. Az országos átlag felett tartják a ponthatárokat az egyetemen, a hallgatók 80 százaléka pedig térítésmentesen tanulhat. Ma este hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Corvinus ponthatárok 2021. Egy számot már biztosan tudni lehet: átlagosan negyedével kevesebben jelentkeztek idén egyetemre, főiskolára, mint 2019-ben. Egyetemi források szerint a jelentkezők létszámának csökkenése országosan, átlagosan a ponthatárok csökkenését vetíti előre. Ugyanakkor lesznek olyan szakok is, ahol a korábbiaknál magasabb felvételi pontszámokra kell számítani. Bár a ponthatárok kihirdetésének megszokott kísérőrendezvénye, a Pont Ott Parti idén elmarad, ma este 8 órakor a felvételizők – a bevált gyakorlat szerint – SMS-ben közvetlen értesítést kapnak a friss ponthatárokról. A 2020/2021-es tanév felvételi eljárása során a felsőoktatásba jelentkezők létszáma országosan átlagosan 25%-kal csökkent, ez pedig – egyetemi források szerint – a ponthatárok csökkenését vetíti előre.
Bízik abban - mondta -, hogy a magasabb ponthatárok hatására a lemorzsolódás kisebb lesz. Ez azért is fontos, mert az egyetem célja az, hogy minél többen szerezzenek diplomát. Tapasztalat szerint a cégek, intézmények keresik a Győrben végzett hallgatókat - emelte ki. Corvinus ponthatárok 2020 online. Az Audi Hungaria járműmérnöki karon az angol nyelvű járműmérnök alap- és mesterképzés iránt a magyar és a külföldi hallgatók is érdeklődtek. Nyitókép: pixabay
Beszélgetés Molnár Gábor író feleségével - Ajka TV 2017. 12. 01. - YouTube
Molnár Gábor amazóniai pályafutását bemutató cikkünket ott hagytuk abba, hogy a tragikus balesetben, 24 évesen szeme világát vesztő magyar vadász három hatalmas óriáskígyóval a csomagjában felszáll az Európába tartó hajóra. A két anaconda közül az egyik sajnos még a hajóúton elpusztul, ám a 4 méteres boa constrictor és az 5, 5 méteres anaconda túléli az utat. Budapestre megérkezvén első dolga taxit fogadni és a budapesti állatkertbe fuvarozni kígyóit. Nádler Herbert, az intézmény igazgatója először észre sem veszi, hogy a napszemüveges fiatalember nem lát, majd amikor fizetni szeretne a kígyókért, jön az újabb meglepetés: Molnár nem fogad el pénzt, az Amazonas hüllőkirályait ajándékba adja az állatkertnek. Az akkoriban világhírű Magyar Állami Szemkórházban viszont nagyon rossz híreket kap. A diagnózis szerint sosem nyeri vissza látását. Az írni-olvasni roppantmód szerető fiatalember (sokszor maláriás rohamok között, holtfáradtan is precízen vezette trópusi naplóját és rokonai jóvoltából rendszeresen olvasta az elpostázott magyar lapokat) számára ez hatalmas csapás, de nem nyugszik bele.
A közelmúltig rejtélynek számított, hogy a ritka óriást ki foghatta, ugyanis a gyűjtő neve nem szerepel a bogár szűkszavú céduláján. Bálint Zsolt, a múzeum Lepkegyűjteményének vezetője már évekkel ezelőtt tudni vélte, hogy a példányt Molnár Gábor gyűjtötte, sejtését azonban nem tudta bizonyítani. Mender Ákos, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója szenvedélyesen kutatja Molnár Gábor (1908–1980) utazó és vadászíró munkásságát. A rendelkezésére álló adatokból, valamint az író beszámolóiból levezette, hogy a szóban forgó példányt valóban a népszerű könyveit immár vakon író Molnár Gábor fogta Brazíliában. Mender Ákos a következtetéseit egy nekem küldött levélben közölte, amelyet az alábbiakban közzéteszek. Ehhez adott szíves engedélyét ezúton is hálásan köszönöm. *** A "Titanus giganteus Brasilia: Manaos (Amazonas) 1931. Vétel Horváth Elemértől. P. 342" szöveggel felcédulázott 13, 6 cm-es óriáscincér valójában egy Molnár Gábor által 1930-ban (július vagy augusztus hónapban) Manaos város Flores nevű rengetegében gyűjtött egyed.
A kígyóméreg ellenszérumának megalkotójától, a nehéz körülmények közül feltörő tudósról, Vital Brazilról szól Molnár Gábor új könyve. A tudományos munka, a maradisággal, babonával vívott harc eseményei mellett a brazil tudós életrajza alkalmat adott Molnár Gábornak arra is, hogy Brazília történelmének egy érdekes szakaszát, a rabszolgafelszabadítást közvetlenül megelőző időket és a rabszolgafelszabadítást bemutassa. – Emelett természetesen a regény lapjain az olvasó ismét eljut a dzsungelba, s számos érdekes esemény tanúja lesz. Találkozik a dzsungel embereivel, ismerkedik a zöld pokol állatvilágával, elsősorban a mérgeskígyókkal, amelyekkel Vital Brazil szinte gyermekkorától kezdve hivatottan foglalkozott. Megismeri a híres Butantan Intézet munkáját, ahol Brazil élete javát töltötte. Az izgalmas részletekben bővelkedő életrajz így ismeretterjesztő feladatot is ellát.
A pénzügyminisztérium ezt elutasítja, hiszen nincs megfelelő hátszele a hivatalokban. Benyújtja kártérítési igényét a Ford Companyhoz is, hiszen munkahelyi balesetben vakult meg, de ott is elutasítják. Arra hivatkoznak, hogy a balesete napján csak annak van nyoma, hogy mikor lépett munkába, de annak nincs, hogy meddig tartott a munkanapja (vakon, szilánkok hasogatta arccal és kézzel persze hogy a baleset után nem írta alá a munkalapját). Más ilyen hírek hallatán összeomolna, de Molnár nem. Inkább megírja első könyvét, mely nemcsak hatalmas sikert arat, de később még 25 kötet követi. Kritikusai az utolsó szépirodalmi ismeretterjesztőként jellemzik, de a II. világháború után nem akar csak egykori emlékeiből élni. 1946-ban szeretne visszatérni Brazíliába, hogy újra beszívhassa a "zöld pokol" nehéz páráit. A szervezés-felkészülési munkához titkárnőként alkalmaz egy 20 esztendős újvidéki lányt, Hegyi Margitot. A kiutazás ugyan kútba esik, de hősünk és titkárnője egymásba szeret, házasságot kötnek és az évek során három gyermekük születik.
Eladja mérges- és óriáskígyóit, fegyvereit és felszerelését barátainak adományozza, majd a vak ember három hatalmas óriáskígyóval a poggyászában útra kél Magyarországra, írja Matúz István. (folytatjuk) Magyar Tudat
Horgásznak, vadásznak (az író vaksága ellenére kiveszi részét a tábori munkákból, noha a vadászfegyvert örökre kiütötte kezéből a sors), bejárják a Mongol- és a Góbi-Altáj hegyvidékét. A két mongóliai utazásból pedig két könyv születik: az Egymillió hős országa és a Négy Hágó sziklavadonában. 1972-ben csoda történik, végre ismét eljuthat az Amazonas vadonába! A Brazil Külügyminisztérium ugyanis első, Brazíliában kiadott kötete bemutatójának alkalmából meghívja egykori kalandjainak hazájába. Mivel a brazilok csak ott-tartózkodásának költségét tudják fedezni, útiköltségét jó barátja, Szász Endre grafikusművész állja. Megérkezését követően számtalan brazil potentát fogadja, újságcikkek jelennek meg róla, de hősünket a protokollnál jobban érdekli az őserdő. Margittal és magyar származású kísérőjével, Lehel de Szőnyi Silimonnal elindulnak hát a vadonba. Eljutnak a Marau folyó forrásvidékére, ahol satare indiánokkal találkozik, majd Mato Grosso államban indián sziklarajzokat kutat, végül eljut a Boqueron és Sao Marco folyók határolta vidékre, ahol két hetet tölt Amazónia egykor legrettegettebb fejvadász és kannibál törzsénél, a xavanteknál, de egy gyémántmosó-táborba is ellátogat.