A 2–1-re megnyert mérkőzésen a kezdőcsapat a következő volt: Fritz – Rumbold, Manglitz – Weinber, Bródy, Payer – Szeitler, Weisz, Koródy, Schlosser, Borbás. Az első Üllői úti stadion befogadóképessége 40 000 fő volt. A második stadion 1971-ben lebontották a régi lelátókat és megkezdődött egy új labdarúgó-stadion építése. Az új stadion avatására a klub alapításának 75. évfordulóján, egy Ferencváros– Vasas meccset rendeztek, melyre 1974. május 19-én került sor. A második Üllői úti stadion befogadóképessége 29 505 fő volt (10 771 ülő- és 18 734 állóhely). A 90-es évek elején, a székek felszerelésével csökkent a stadion kapacitása 18 100 főre. A stadion 2011 tavaszán 2007. december 21-én a korábbi elnevezését (Üllői úti Stadion) Albert Flórián Stadion névre változtatták. Nevét az 1960-as évek világhírű ferencvárosi labdarúgójáról, Albert Flóriánról kapta. A 2008-2009-es szezonra új eredményjelzőt kapott a pálya, mivel a régi teljesen tönkrement. A felavatására a Békéscsaba elleni meccsen került sor.
Varju László szerint az ügy a hűtlen kezelés alapos gyanúját kelti. A Ferencváros 17 órától a kolozsvári CFR elleni barátságos mérkőzéssel búcsúztatja el az Albert Stadiont, amely 1974 óta szolgált otthonául. A Blikk szerint ennyit fizet a Ferencváros a Puskás Ferenc Stadionért hazai meccseinek megrendezéséért. A zöld-fehér klub több mint 13 milliárd forintból kap új stadiont. A Ferencváros a Kolozsvár elleni meccsel búcsúzik az Albert Flórián Stadiontól. Az Üllői úton minden bizonnyal telt ház lesz. Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke bemutatta a sajtó képviselőinek az új Albert Flórián Stadion látványterveit. A Kossuth-díjas építész szerint elsősorban a magyar futball számára lenne fontos a három új tervezett stadion felépülése. Megtaláltuk Albert Flórián, az egyetlen magyar aranylabdás utolsó nyilatkozatát.
A magyar válogatottban pedig 75 mérkőzésen 32 találatig jutott az egykori csatár. 1962-ben a chilei világbajnokságon négy találattal társbérletben gólkirály lett, 1965-ben tagja volt az UEFA kupa elődjének számító VVK győztes Fradi csapatnak, amely a fináléban, Torinóban, otthonában győzte le a Juventust. Az 1966-os világbajnokságon a brazilok elleni máig emlékezetes győztes mérkőzésen a mezőny legjobbja volt. A stadion szektorai is új neveket kapnak majd. A 30 szektort a klub egy-egy legendájáról nevezik majd el. Forrás: FH Legfrissebb hírek Legolvasottabb hírek Legfrissebb írásaink Legolvasottabb írásaink Szavazás Sport témában FOTÓTÁR Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását
000 fős befogadóképességre - villanyfényes verzió Üllői úti stadion felújítás, bővítés 32. 000 fős befogadóképességre 1994 Üllői út 1988 1975 1973 2013. szeptember 05. Az utolsó "bástya", azaz a trafóház elbontása. 2013. május 24. Fejépület bontási munkálatainak megkezdése a vendégszektor felől. 2013. május 03. A Springer szobor elbontása, áthelyezése a népligeti utánpótlás centrumba. 2013. április 17. A kandeláberek bontási munkálatainak megkezdése. Az új stadion alapkőletételével egyidőben megkezdődött a régi stadion bontása. Elsőként a K szektorral, majd az L és az eredményjelző. 2013. március 24. 17:00 Stadionbúcsúztató ünnepség és búcsúmérkőzés: Ferencvárosi TC - CFR 1907 Kolozsvár 0:0 2013. március 23. 18:00 Utolsó tétmérkőzés a stadionban: Ferencvárosi TC - Egri FC 1:0 Ligakupa elődöntő, 2. mérkőzés 2013. március 10., 16:30 Utolsó bajnoki mérkőzés a stadionban: Ferencvárosi TC - Újpest FC 2:1 Az Újpest elleni utolsó bajnoki mérkőzésre a fokozott igények miatt a kapu mögötti 8 ülőhelyes szektorban a székeket leszerelték.
Stadionok / sportpályák (4 találat) # település stadion / sportpálya alias 1 Budapest, IX. ker.
A teljes beruházás összege várhatóan 250 millió € lesz, melyből a stadion 60 milliót emészt föl. A tervek szerint 2010 tavaszán kezdik a bontást és 2012 nyarán veheti majd át a csapat az új otthonát. Az építkezések alatt a Fradi a Puskás Ferenc Stadionban játssza majd a mérkőzéseket. Az új stadion látványterve:
Kertész hagyatékában nem egy, hanem három felvétel maradt fenn erről az utcaszakaszról. A képek kompozíciója hasonló. Az egyik felvételen nincsenek se emberek, se vonat. A negatívon dátummegjelölés, vagy számozás nem található. A másik két felvételről biztosan tudható, hogy egymás után készültek. Fotótörténészek úgy vélik, hogy nagy valószínűséggel az a kép készült előbb, melyen sem emberek, sem a gőzmozdony nem látható. Meudon (fénykép) - Uniópédia. Kertész aligha fotózott volna még egyet azután, hogy a publikált, drámai képe megszületett. Kertész legalább kétszer járt Meudonban, erre utalnak a felvételek részletei is: a viadukt lábánál a farakások és az állványzat méretének változása azt mutatja, hogy viszonylag hosszabb idő telt el Kertész két látogatás között. Hogy miért utazott Kertészt Meudonba, nem tudni pontosan. Hiszen Párizs többi része bőségesen szolgál témával egy egyszerű külvárosi utcánál. Aligha maga a viadukt, vagy annak építése miatt ment vissza még egyszer, hiszen akkor már az első kép is megfelelő lett volna.
Picasso, Piet Mondrian, Marc Chagall, Calder, Brassaï, a filmes Eisenstein és más festők, képzőművészek tartoztak baráti köréhez. 1926-ban Beöthy István szobrász műtermében készítette el egyik legismertebb felvételét a Szatirikus táncosnő t (1926), melynek modellje Förstner Magda kabarétáncos volt. Rövid ideig együtt élt egy szintén magyar festőnővel, de amikor fiatalkori szerelme, Erzsébet (Salamon Erzsébet, ismert nevén Elisabeth Saly) meglátogatta Párizsban, fellobbant a szerelem, ám 1928- ban Párizsban, mégis Klein Róza Jozefinával kötött házasságot. Salamon Erzsébettel Kameráját még párizsi évei alatt egy kis 35 mm-es Leicára cserélte, ettől kezdve feltűnés nélkül, naplószerűen fotózhatta környezetét. N agyot változott stílusa, melynek legjobb példája a külvárosi pillanatot megörökítő Meudon (1928) című felvétele. Meudon Elismert művészként sok fiatal fordult hozzá tanácsért, kritikáért. Henri Cartier-Bresson nyilatkozta róla később: " Mindnyájan adósai vagyunk Kertésznek. Meudon andre kertesz e. " A nácizmus fenyegetésétől tartva 1936 -ban New Yorkba költöztek.
Ez a szócikk a fényképről szól. Hasonló címmel lásd még: Meudon. André Kertész: Meudon (1928) Nem található szabad kép. (? ) J. Paul Getty Museum A Meudon (1928) André Kertész egyik legfontosabb felvétele, melyet Párizsban töltött évei alatt készített. Története [ szerkesztés] Meudon Párizs délnyugati külvárosa. A fényképen egy utcarészlet látható, a háttérben egy viadukt hívja fel magára a figyelmet. Egy gőzmozdony éppen akkor robog át rajta. Szikár utca, néhány járókelő, azonban az előtérben középen egy fekete kalapos alak emelkedik ki, amint átsiet az úttesten. Kezében egy nagy tárgyat cipel, amit újságpapírba csomagoltak. Arca nehezen kivehető, nem is néz a kamerába. Meudon andre kertesz md. A felvétel Kertész új képi látásmódjának remek példája, melyen a dokumentarista jelleg a kubizmus hatását érezteti magán. Az alkotás a kortársakat nem nyűgözte le, akik nem tudták hova tenni a meudoni utcát bemutató fotót. A részletek nem állnak össze teljes egésszé, hogy a szemlélő számára mondanivalóval bírjanak. Nincs a képnek fő eleme, a szem csak cikáz: a viadukt, az utca és a kalapos férfi alakja között.
Ugyanakkor pont ezek az ellentétes össze nem illő elemek teszik nagyszerűvé Kertész felvételét. Kertész hagyatékában nem egy, hanem három felvétel maradt fenn erről az utcaszakaszról. A képek kompozíciója hasonló. Az egyik felvételen nincsenek se emberek, se vonat. A negatívon dátummegjelölés, vagy számozás nem található. A másik két felvételről biztosan tudható, hogy egymás után készültek. Fotótörténészek úgy vélik, hogy nagy valószínűséggel az a kép készült előbb, melyen sem emberek, sem a gőzmozdony nem látható. Meudon (fénykép) – Wikipédia. Kertész aligha fotózott volna még egyet azután, hogy a publikált, drámai képe megszületett. Kertész legalább kétszer járt Meudonban, erre utalnak a felvételek részletei is: a viadukt lábánál a farakások és az állványzat méretének változása azt mutatja, hogy viszonylag hosszabb idő telt el Kertész két látogatás között. Hogy miért utazott Kertészt Meudonba, nem tudni pontosan. Hiszen Párizs többi része bőségesen szolgál témával egy egyszerű külvárosi utcánál. Aligha maga a viadukt, vagy annak építése miatt ment vissza még egyszer, hiszen akkor már az első kép is megfelelő lett volna.
A második utazás apropója a kép előterében sétáló férfi, Willi Baumeister konstruktivista festő lehetett, akivel Kertész még párizsi évei alatt ismerkedett össze. Kertész több alkalommal is találkozott Baumeisterrel. 1926-ban Mondrian műtermében már portrét is készített róla, más művészek társaságában. A két férfi között hasonlóság szembetűnő. A feltételezések szerint Baumeister festő barátját, Hans Arpot kereste fel, akinek Meudonban van műterme. Meudon andre kertesz jr. Kertész pedig elkísérte barátját, akiről az ominózus fotó készült. Az újságpapírba csomagolt nagyméretű tárgy festményre utal, ami szintén erősíti a feltételezést, hogy Baumeister látható a képen. "Ám ha az alak valóban a barátja, Baumeister, Kertész miért nem nevezi meg a képaláírásban? " – teszi fel a kérdést Hans-Michael Koetzle fotótörténész, a képről írt tanulmányában. Valószínűleg azért, mert Kertész másként tekintett a dokumentarista fotográfiára, mint pályatársai. Ha megnevezte volna a képaláírásban barátját, akkor a fénykép elveszítette volna kompozíciós egységét és megrendezettnek tűnt volna.