Az elbeszélés értelmezési lehetőségei Üzenet, alapgondolat: Kafka művei példázatosak, parabolikus szerkezetűek, ám a parabolákkal ellentétben jelentésük bizonytalan, nehezen megfejthető. Kafka semmi fogódzót nem nyújt a megfejtéshez, és ezzel szinte kihívja az értelmezés sokféleségét, sőt, a belemagyarázás lehetőségét is. Mivel elbeszélései többértelműek, sokféle jelentésük van és bonyolult dolgokat fognak egybe, egyik művét se helyes egyféleképp értelmezni. Helytelen volna megmaradni akár a társadalmi, akár a filozófiai, a teológiai vagy a pszichoanalitikus értelmezésnél, mert azzal leegyszerűsítenénk a mű jelentését. Ez a többértelműség egyébként arra is utal, hogy a teljes igazság megragadhatatlan. Az értelmezés módja: A mű jelentésének megfejtéséhez azt a nem könnyű kérdést kell megválaszolni, hogy: miért történik meg Gregor Samsa átváltozása? Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk fejteni, Gregor két világát, két lényét, az átváltozás előttit és az átváltozás utánit kell összehasonlítanunk. Ezt az elemzés során már megtettük, jellemeztük ember-múltját és rovar-énjét is, ezért most már csak azt nézzük meg, hogy milyen következtetés vonható le az elmondottakból.
Az átváltozás legfontosabb motívumai 1. Az alapmotívum az átváltozás. Az átváltozás régi toposz az irodalomban, amely az átváltozásmítoszokra nyúlik vissza. Az átváltozásmítosz ok olyan történetek, amelyeknek cselekményét a hős átváltozása szabja meg. Hagyományosan az átváltozás-történetekben az átváltozás oka lehet külső vagy belső. Külső ok esetén általában valamilyen transzcendens erő (istenek, varázslók) büntetik vagy jutalmazzák a főhőst az átváltozással. Belső ok esetén az átváltozás valamilyen emberfeletti varázstulajdonság következménye. Az átváltozás mindig egy újfajta létállapotot teremt, amely vagy segíti, vagy gátolja a főhőst céljai elérésében. Lehet, hogy a hős új dolgokat ismer meg új állapotában, de az is előfordul, hogy fogollyá válik új alakjában, ez történik pl. az Ezeregyéj Gólyakalifájá nak meséjében, aki elfelejtette a varázsigét, és emiatt örökre új teste fogságában maradt. Az átváltozás-történetek gyakran parabolikusak, példázatszerűek, a hős sorsán keresztül általános igazságokat példáz nak.
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2009-09-23 Feltöltötte: Eduline Néhány visszatérő motívum Kafka műveiben Tantárgy: Irodalom Típus: Elemzés hirdetés
Így az undor érzése mellett kíváncsiságot is ébreszt. Az elbeszélés E/3. személyű. Nézőpontja változó: hol az elbeszélő, hol Gregor, hol a család szemszögéből látjuk az eseményeket. Az elején Gregor áll a középpontban, később inkább a környezetére irányul a figyelem. A nyitó mondatban Kafka még külső elbeszélői nézőpontból szólal meg (nem maga Gregor értékeli saját átváltozását "szörnyű"-nek, hanem az elbeszélő), de amikor megismerjük Gregor gondolatait, az elbeszélés átvált belső nézőpont úra. Fontos ugyanakkor, hogy az elbeszélés nem első személyű, a narrátor nem azonosul a főhőssel. Gregor haláláig Gregor belső nézőpontja érvényesül elsősorban. Ezt abból érzékelhetjük, hogy Samsa úr "az apa"-ként, Samsáné asszony pedig "az anya"-ként szerepel, mert ők Gregor szülei. Gregor halála után Kafka hivatalosabb formában nevezi meg Samsáékat, s ez jelzi, hogy innentől ismét külső nézőpontú lett az elbeszélés. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
A történet mélyén mindig valamilyen metaforikus jelentés van. 2. Szintén fontos motívum a felébredés. A felébredés pillanata az a pillanat, amely elválasztja egymástól az álom és az ébrenlét, azaz az irrealitás és a valóság világát. A novellában azonban ennek a két világnak a realitása felcserélődik: az lenne a logikus, ha a főhős csak álmodná az átváltozást, ám Gregor Samsa nem álmában változik féreggé, hanem arra ébred, hogy féreggé változott. Így a fantasztikum, a "rémálom" lesz a valóságos és a valóság lesz a bizonytalan, a lényegtelen. Megszűnnek a reális világban eddig természetesnek tartott összefüggések: az író új dimenzióban kérdez rá az addig természetesnek tartott, bevett normákra. Kafka több műve kezdődik a felébredés motívumával (pl. A per című regénye is), de az ébrenlét nála valóságos rémálom, hősei szorongva, magányosan tévelyegnek a kiismerhetetlen világban, mint egy labirintus útvesztőjében. Nem találják a helyüket, sorsukat valamilyen személytelen, idegen hatalom irányítja.
Egyszer véletlenül meglátják az albérlők, s elmennek a házból. Ettől Gregor családja még dühösebb lesz Gregorra. Gregor érzi, hogy az ő létezése már csak teher a családjának, és hogy boldogabbak lennének, ha ő nem lenne. Másnap reggelre elpusztul. Tetemét a bejárónő takarítja el. A család nagyon megkönnyebbül, fellélegzik. Aznap sétálni mennek, örülnek a "szabad életüknek". Az átváltozás elbeszélésmódja, hangneme, kifejezőeszközei Az írói hangnem tárgyilagos, szenvtelen. Kafka nem érzékeltet a szereplői iránt sem ellenszenvet, sem rokonszenvet. Hűvös tárgyilagossággal, távolságtartással számol be a főhős szenvedéséről, nincs se beleérzés, se azonosulás. Hiányzik az írói kommentár is. Az elbeszélő nem kommentálja az eseményeket, nem értékel, nem keres és nem mutat fel indítékokat, így az olvasót nagyobb aktivitásra készteti: nekünk kell valamilyen jelentést kapcsolnunk a műhöz. Ábrázolásmód, írói eszközök: Kafka ábrázolásmódja hagyományosnak nevezhető (lemondott a modernnek tartott epikai eszközökről).
A féreggé változás ennek csak fizikai megnyilvánulása. Mikor átértékeli régi életét, akkor válik igazán emberré, akkor támadnak erőteljesebb emberi érzései, sőt, a zeneélvezet által a szellemi táplálék fontosságát is megismeri. Valójában rovar alakban talál lelkileg önmagára. Átváltozása együtt jár az emberi kommunikációra való képtelenséggel és azzal, hogy elszigetelődik a családjától és az egész emberi világtól. Azonban éppen ennek folytán teljesedik ki az igazi énje. Ennek a lelki magára találásnak azonban a rovarrá változás volt az ára, így Gregor diszharmonikus és megoldhatatlan helyzetbe kerül: eddig kívülről ember volt, belül meg állat, most már belül ember, kívülről viszont állat. Ez esetben halála önfeláldozásként értelmezhető, amelyben személyiségének igaz embersége nyilvánul meg. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
E rendelet 17. §. /4/bekezdése a gyümölcsfának nem minősülő minden fa, erdőtelepítés esetén a telepítési távolságot az ingatlan határától 5 m-ben szabályozza. Diófa, oszlopos tölgy és vadgesztenye esetében tehát minimum 5 méter az ültetési távolság a telekhatártól. A fák mindenféle képet idéznek fel: ott van a Fák napja, a Föld napja vagy a tavasz eljövetele. Fontos, hogy az elültetett fák díszei legyenek a tájnak az elkövetkező években. Dr. Homoki-Szabó Róbert Tompa Város Polgármestere Néhány információ a fa ültetése előtt: A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30. ) Korm. rendelet, valamint helyi szinten önkormányzati rendeletek szabályozzák a fák ültetésével és kivágásával kapcsolatos teendőket. Amikor valaki egy fát telepít kertjébe, ezeknek a szabályoknak többnyire nem néz utána, főként azért, mert sokan nem is gondolják, hogy vannak ilyen rendelkezések. Pedig két okból sem hátrány, ha tisztában vagyunk a faültetés törvényi szabályozás alapjaival. Egyrészt a védőtávolságok betartása (telekhatártól, épülettől) a mi érdekünk is, másrészt ha a szomszédsággal megromlik a viszony, az első dolog amibe belekötnek, hogy a meggyfánk átlóg a kerítésen, a diófánk árnyat vet a kertjére, vagy a nyárfánk szöszeire allergiás az egész család.
Ha nem akkor az általános jogszabályok az alábbiakat írják elo: A legkisebb ültetési távolság a szomszéd telkétol, illetve épületétol: 1, 5 m alatti sövény, bokor a telekhatártól 0, 5 m-re, az épülettol 2, 0 m-re 1, 5 m feletti sövény, bokor, 4 m-nél alacsonyabb fa, a telekhatártól 2, 0 m-re, az épülettol 3, 0 m-re diófa, magas és terebélyes fák a telekhatártól 5, 0 m-re, az épülettol 7, 0 m-re egyéb, kisebb termetu fák a telekhatártól 3, 0 m-re, az épülettol 4, 0 m-re. Jó tanácsok! A szomszéddal okvetlenül egyeztesse hogy mire készül. A jó szomszédi kapcsolat válltozhat. Idővel a szomszéd személye is válltozhat. Készült a Csodasövény kft. gondozásában. Ön ezt az emailt azésrt kapta mert feliratkozott a bírságmegelőzés sövénytelepítőknek sorozatra. Csodasövény kft. 8360 Keszhely Kinizsi u. 66.............
A kerítéshez, házfalhoz közeli növénytelepítést azonban nem csak ezért szükséges alaposan átgondolni. Sokan nem számolnak azzal, hogy a vékony facsemete, az ültetéskor arasznyi cserje, kis tő futónövény később magasra, szélesre, dúsra nőhet, és nem csak a szomszédot, hanem minket is zavarhat idővel. Ezért kerítések mellett tartsuk be az ajánlott ültetési távolságot, ha szükséges, akkor kérjük kertész szakember tanácsát, aki fel tudja mérni, hogy a telepítendő növény a későbbiekben mekkora helyet fog elfoglalni, át fog-e lógni a kerítésen, vagy gyökérzete veszélyeztetheti-e majd a lakóépületet. Az is lényeges, hogy a házfalhoz, különösen az ablakhoz ne ültessünk túl közel semmit. Egyrészt a kilátást, és a napfény bejutását akadályozhatják a méretes növények, de egy esetleges renoválás alkalmával is akadályt jelenthetnek. Általános szabály, hogy a falak mellett hagyjunk legalább bő két méter közlekedősávot, így a fák, tuják kényszerű kivágását előzhetjük meg például egy későbbi házfelújításkor.
30 méter magasra is nőhet. Márciusban nyíló, dús, fehér virágzata, valamint a tüskés tokban érő fényes, gesztenyebarna magjai tették különösen kedveltté. Az már kevésbé köztudott, hogy a vadgesztenye magja 30-40% keményítőt és 10% szaponint tartalmaz. Emberi fogyasztásra - szemben a szelídgesztenyével - nem alkalmas, de az őzek, a szarvasok és a vaddisznók kedvenc csemegéje. A magból igen jó, természetes ragasztóanyag (csiriz) készül és szárított pora a valamikor nagyon közkedvelt tubáknak is összetevője volt. Fényvédő kenőcsben a szeplőket tünteti el, pörkölve, kávéként pedig a krónikus hasmenést szünteti meg. Teája a vénákat erősíti, alkoholos kivonata pedig az ízületi bántalmakat enyhíti. A fának területre van szüksége, hogy kialakítsa a gyökérrendszerét a föld alatt és az ágait a föld felett. Ne ültessünk terebélyes fákat kicsi területekre. Szintén kerüljük a telefonvonal és áramvezeték alatti helyeket, illetve az épületek közvetlen közelségét. A helyszín meghatározza, hogy milyen fát ültethetünk, ha tehetjük egyáltalán.