2022. január 1-től vény nélkül kapható gyógyszerek nem szállíthatóak házhoz a 2022. január 1-vel életbe lépő jogszabályváltozás miatt (2006. évi XCVIII. törvény 74/A§)
Baromi ritkán szoktam gyógyszert beszedni, de mivel megfáztam (covid teszt negatív), gondoltam veszek orrcseppet. És ha már úgyis 2021 van, megrendelem online, hadd ne kelljen patikába járkálni, miközben az omikron tizedeli a népet. Vényköteles házhozszállítás / Kaiser Permanente Washington | Simple. Vagy mi. Ezt írja a webshop: Már egy ideje tudható, hogy januártól meg fog szűnni a gyógyszerek csomagküldésének megszokott menete, amelynél a patikai webshopokból megrendelt vény nélküli gyógyszereket futár hozta ki vagy szállította csomagpontra, mi pedig átvettük. Az erre vonatkozó törvénymódosítás nemrég meg is jelent a Magyar Közlönyben, és a várakozásoknak megfelelően felülírta azt a szabályt, amely még megengedte, hogy gyógyszertári szakdolgozó helyett futár kézbesítse a vény nélküli gyógyszereket. Persze az korábban is elvárás volt, hogy a megrendelt készítmények összekészítését gyógyszerész felügyelje és irányítsa, a gyógyszertár vezetője pedig felelős volt a kiszállítás szakszerűségéért és pontosságáért, de az nem volt előírás, hogy a termékeket maga az egészségügyi szakember vigye házhoz.
A törvényjavaslat indoklása szerint a módosítást a a Magyar Gyógyszerész Kamara betegbiztonsági okokból kérte. Hankó Zoltán elnök egy lapinterjújában egyebek mellett azzal indokolta a kérésüket, hogy "a csomagküldés során olyan vállalkozás lép be a rendszerbe – ráadásul az esetek jelentős részében nagykereskedővel karöltve –, amelynek nemcsak engedélye, hanem értő szakembere sincs ehhez a tevékenységhez. Vényköteles gyógyszerek / PirulaPatika online gyógyszertár. Ez súlyos kockázatot hordoz gyógyszer- vagy betegbiztonsági szempontból. Ráadásul ennek a gyakorlatnak az elterjedésével – és nagykereskedő által koordinálva – az országosan jelenleg egyenletes gyógyszertári hálózat fennmaradása is kérdésessé válhat. " Annak azonban van létjogosultsága – tette hozzá –, hogy például a mozgásképtelen betegeknek, vagy egy olyan településen, ahol nincs patika, a gyógyszertárak házhoz szállítsák, vagy az adott településre elvigyék a szükséges gyógyszereket. A házhoz szállítás során ugyanis mindvégig szakember gondoskodik a gyógyszerről és a beteggel való kommunikáció feltételei is adottak.
Csak a nagy területi kiterjedésű, műszeres vizsgálatok hozhatnak eredményt – közölte Pap Norbert. A mohácsi csatatérrel kapcsolatos kutatások a jövőben is a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal szoros együttműködésben folynak – mondta el a kutató. Szólj hozzá!
Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján – közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora. Elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését – mondta Pap Norbert.
Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni. Pap Norbert szerint indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása. A vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen templomának feltárására kell összpontosítaniuk. Brodarics egy templomról is megemlékezett Földvár kapcsán, amely más történeti forrásokban is fel-felbukkan. A templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében, helyének esetleges meghatározása újabb emlékpontot eredményezhet. Az egykori falu feltárása mellett, az attól északra fekvő tágas térséget is érdemes lesz összetett terepi vizsgálatok alá vonni, fegyverek maradványait, tömegsír okat, sáncok és árkok helyeit keresni. Csak a nagy területi kiterjedésű, műszeres vizsgálatok hozhatnak eredményt. A mohácsi csatatérrel kapcsolatos kutatások a jövőben is a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal szoros együttműködésben folynak.
Az elmúlt száz évben a kutatók Brodarics István, a mohácsi csata krónikásának leírása alapján egy dombot kerestek, amelynek előterében egy Földvárnak nevezett község helyezkedett el. A kutatás 130 éves történetében 16 alkalommal jelentették ki, hogy sikerült azonosítani a csata centrumában elhelyezkedő községet, Földvárt, az elméleteket azonban az írott források, a környezeti jellemzők és a régészeti adatok nem támasztották alá. Megkérdeztük Pap Norbertet, a mohácsi kutatócsoport pécsi vezetőjét, miért vetették el a szakemberek az eredeti elképzelést. – 1926-ig konszenzus volt abban, hogy a csata Sátorhely és Törökdomb közvetlen közelében zajlott. Gergely Endre főhadnagy az 1926-os ünnepségek előtt ásatásba kezdett Törökdombon. Mivel török halottak helyett csak római kori romokra lelt, és a közelben a domb is hiányzott, Gyalókay Jenő tüzértiszttel együtt kijelentették, hogy a harcmezőt máshol kell keresni. Majs környékén találtak dombos terepet, így belelátták a tájba a csatahelyet. A kutatók Brodarics István krónikája nyomán kialakítottak egy víziót, és a mai tájviszonyokban kezdték keresni a mohácsi csatateret.
Nyitókép: Wikipédia / Than Mór: A mohácsi csata