Sajnos az őszies-télies időszakban kissé szomorkásra fordul a szitu és eltűnnek belőle a pompás színek, de így is simán megéri körbesétálni, ugyanis a szomszédságában rögtön a Koronás parkba botlunk, ami konkrétan egy nagy játszóház gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A parkok folytatásaként már a tó is felsejlik és a Tóparti Gimnázium előtt elterülő látvány, úgy gondolom, hogy magáért beszél. Játszóterekben és padokban itt sincs hiány, viszont én sokkal inkább kiemelném a tó túloldalán fekvő kis szigetet, amelynél - főleg most, hogy kipofozták - tuti, hogy nincs romantikusabb hely a városban. Székesfehérvár Turizmus. A tavon való csónakázás már csak ráadás, nem beszélve a téli korcsolyázásról. Bár, ha tehetitek a vékony jégréteg miatt inkább a Zichy ligetes koripályát válasszátok.
Az épület a török időkben dőlt romba egy robbanást követően. A romkertben rózsaszín téglalapok és számtalan emléktábla jelzi Szent István király, III. Béla király (és felesége), Szent Imre herceg, és I. (Nagy) Lajos király (és lánya) sírhelyét. A délelőtti programokra szánj legalább 3-4 órát! Romkert Egyházmegyei Látogatóközpont Tipp! Ebédelj meg a Hatpöttyös étteremben, amely több helyen rejt hatpöttyös katicabogarakat. Székesfehérvár, Csónakázó-tó - Webkamera. Az étterem sztorijáról bátran érdeklődj a személyzetnél! A nap további része igazán hosszú, ám annál izgalmasabb időutazást tartogat számodra. A Gorsium Régészeti Park Székesfehérvár határában fekszik, az ókori Gorsium település területén. A római kori romterületen található falak között sétálva megelevenedik a múlt. Érdemes felkeresni a területen a Freskós-házat, a lakomatermet, a testőrségi laktanyát, valamint a rekonstruált erődfal egy szakaszát, amely kilátókét is funkciónál. Ide már csak azért is muszáj felmásznod, mert a kilátó különleges formája, és az innen látható épített színház egyedülálló a környéken.
Ezért is került listánk tizedik helyére. Azért jókat lehet itt csúszdázni (Fotó: Pápai Barna) 9. Öreghegy A Lehel utca mögött alig találtuk meg a fák alatt rejtőző, eldugott, csendes játszóteret. Fotózni pont délben értünk oda, de még akkor is igazi hűsítő élmény volt a fák árnyékában megpihenni. Ide tehát bátran lehet hozni kánikulában is a gyerekeket. A mászókakomplexumokat elnézve viszont meg kellett állapítanom, hogy ez a játszótér főleg a nagyobb gyerekeknek való. Itt a mászókák inkább a nagyobbaknak valók (Fotó: Pápai Barna) 8. Hogyan töltsünk el 3 napot Székesfehérváron? - Csodahelyek. Maroshegy, Rádió lakótelep Egyedül ezen az egy helyen láttam olyat, hogy tetőt építettek a homokozó fölé. Ahogy az éppen ott játszó gyerekek nagymamáitól megtudtam, egy hirtelen eső elől is ide szoktak behúzódni, bár nekem első blikkre csak az árnyékoló szerepe miatt tűnt hasznosnak. Itt is van óriási hajó és egy vár is felfedezésre csábítja a kis kalandorokat. Kiváló terep a bújócskázásra (Fotó: Pápai Barna) A nyári melegben áldás az árnyékoló a homokozó felett (Fotó: Pápai Barna) 7.
További képek Forrás: Izgalmas vízi és szárazföldi kikapcsolódási lehetőségek várnak minket a tónál. Kellemes sétát tehetünk a tó körül, a vízen romantikázhatunk, hiszen csónakot, akjakot, kenut is lehet bérelni a tavon. Szigetek, hidak, kis kikötő, kacsák, hattyúk teszik érdekessé a helyet. A szigeten állították fel a Deák Dénes kutat, mely körül szabadtéri koncerteket szerveznek a zenekedvelőknek. Látnivalók a környéken Szent István Székesegyház Székesfehérvár A székesfehérvári Szent István-székesegyház (gyakran Szent István-bazilika) a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma, a belváros egyik legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik legnagyobb katedrális... Koronás Park A tematikus park játékos utazásra hív az egykori koronázóváros középkori emlékei közé a történelmi belvárostól mintegy 10 percre, egy több mint 1, 8 hektáros fás, ligetes területen a romantikus Rózsali... Fekete Sas Patikamúzeum Egyemeletes barokk épület a XVIII. századból. A patika a ház földszinti részét foglalja el.
Népszerű helyi látnivaló a Hiemer-ház, az Árpád Fürdő, és a Skanzen, emellett számos emlékmű, múzeum, kiállítás és templom vár Székesfehérváron. Gyerekekkel a Koronás Park, és a Székesfehérvári Uszoda és Strand felkeresése nagyszerű öltet, de a helyi gasztrovilágot is feltétlenül érdemes megismerni. Tipp! A "Nyiss Fehérvárra! " kedvezménykártya május 1. – július 31. között jár a szállóvendégeknek (már egy éjszakától is), a kártyával kedvezményesen, vagy ingyenesen vehetsz részt a város által kínált számos programon! Belváros Szállást keresel? Itt érdemes körülnézni »» A tervezett napokat szabadon felcserélheted egymással, de az egészen biztos, hogy nem fogsz unatkozni, ha a városban jársz. Ugye már te sem tanakodsz azon, hogyan tölts el tartalmasan 3 napot Székesfehérváron? Fotók: Kristóf Eszter (Élményeinket egy study tour során szereztük, melyre a Székesfehérvári Turisztikai Kft. és a MÚOSZ szervezésében került sor. )
De amit ebben a stílusban alkotott, nem ér fel az akkori vezető francia mesterek kavargó pompájához, aminthogy a drezdai udvar sem érte utol a francia királyok hatalmasabb világát. De volt Mányoki művészetének egy értékesebb oldala is: a művésznek kétségtelen érzéke volt az ábrázoltak egyénisége iránt. " A Magyar Nemzet Galéria megfogalmazása szerint Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferenc fejedelemről készített arcképe a magyar barokk portréfestészet emblematikus alkotása, és egyben a festő életművének kiemelkedő darabja. A főképp külföldön, Berlinben, Varsóban és Drezdában dolgozó festő 1707 és 1712 között állt Rákóczi szolgálatában. Az itt bemutatott portré 1712-ben készült Gdańskban. Mányoki ádám rákóczi ferenc portré. A Rákóczi-szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült fejedelem e méltóságteljes, ugyanakkor bensőséges hangulatú arcképen magyar nemesi viseletben jelenik meg, fejedelmi rangjának kellékei nélkül. Nyakában az 1708-ban elnyert Aranygyapjas-rendjelet viseli, amelyet csak 1712-ben kapott kézhez. A sötét környezetből az arcra erős fénysugár vetül, amely megmutatja a festő kiváló és érzékeny jellemábrázoló tehetségét.
II. Rákóczi Ferenc felesége, Sarolta Amália, Hessen-Rheinfels-i hercegnõ képmása Proveniencia: 1921-ben Miklós Gyuláné tulajdonában Reprodukálva: Ernst Múzeum kiállításai XLVII. Magyar Remekművek. Budapest, 1921. május, ám: 3. Lázár Béla: Mányoki tanulmányok I. Magyar Művészet, Budapest, 1926., 93. oldal Lázár Béla: Mányoki Ádám élete és művészete. Légrády Testvérek, Budapest, 1933., LXVIII. tábla Régi magyar arcképek. Régi magyar arcképek. Kiállítási katalógus. Szerk. Buzási Enikő. Tata, Vár – Szombathely, Képtár, 1988., 37. oldal, 13. kép A Magyar Nemzeti Galéria évkönyve 1992-1996., 32. oldal 36. kép és 42. oldal 3. színes kép Európa fejedelmi udvaraiban - Mányoki Ádám. Mányoki Ádám – Wikipédia. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2003., 85. oldal 21. kép Buzási Enikő: Mányoki Ádám monográfia és oeuvre-katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2003., 60. oldal 12. kép, ám: B301 A Kovács Gábor Gyűjtemény. Vince Kiadó, Budapest, 2004., 45. oldal Múzeum - Körút. Válogatás 150 év magyar festészetéből. Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, Budapest, 2006., 2. kép Vonzások és változások.
A Mányoki-mű korabeli hatását, emblematikus jellegét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az 1903-1913 közötti időszakban – nyilván az eredeti festmény nehezen hozzáférhető volta miatt - az említett László Fülöp-féle kópiáról is egész sor további másolat készült. II. Rákóczi Ferenc képmása – Magyar Nemzeti Galéria. A nevezetes képmás iránt megnyilvánuló nagyfokú korabeli érdeklődés persze nyilván jelentős mértékben összefüggött a fejedelem hamvainak 1906-os hazahozatalával, illetve általában az adott időszakban kibontakozó Rákóczi-kultusszal. Nemes Marcell – Jeckel Ferenc festménye Az elmondottakat figyelembe véve nem nehéz elképzelni, milyen szenzációs eseménynek számított, amikor az I. világháború után néhány évvel Mányoki eredeti festménye is visszakerült Magyarországra. Bár Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum akkori főigazgatója már 1924-ben puhatolózott Drezdában a Rákóczi-portréval, illetve Mányoki egyéb, ott fellelhető alkotásaival kapcsolatban, az emblematikus művet végül mégsem neki, hanem egy ekkor már évek óta Münchenben élő magyar műgyűjtőnek, Jánoshalmi Nemes Marcell nek sikerült megszereznie, aki aztán a képet (a vele baráti kapcsolatot ápoló múzeumigazgató ösztönzésére) végül a magyar államnak ajándékozta.
Vilma Vendégház - Programajánló A barokk portré nemzetközi viszonylatban is kimagasló mestere. Korai korszakában II. Rákóczi Ferenc udvari festője volt, róla készített arcképe jól jellemzi akkori, viszonylag erőteljesebb stílusát. Később a szász és a lengyel udvaroknál dolgozott, meglehetősen egyenletes stílusban és minőségben. Cím: Szokolya, Fő u. Mányoki ádám ii. rákóczi ferenc. 56. Információ: Az emlékszoba a Polgármesteri Hivatal nyitva tartása idején látogatható H-Cs: 8. 30-15. 30-ig P: 8. 30-12. 00-ig
A jeles esemény kapcsán Petrovics Elek az ekkor megjelenő Magyar Művészet nyitó cikkében méltatta Mányoki művét, hangsúlyozva a festmény rendkívüli történeti és művészettörténeti jelentőségét. Mint írta, "Sem Mátyás király, sem Kossuth arcvonásai nem kapcsolódtak ilyen határozottan egyetlen ábrázoláshoz, s ezért még az ő földi alakjuk sem él a köztudatban a Rákócziéhoz fogható elevenséggel, amiben van valami a személyes ismeretség bensőségéből. II. Rákóczi Ferenc felesége, Sarolta Amália, Hessen-Rheinfels-i hercegnõ képmása | KOGART. Emberibb és igazabb az átlagosnál (Mányokinak) ez a képe, színezésében több a mélység és a tűz, kezelésében nagyobb a kegyelet. Mintha remekbe szánta volna festője, hogy megérdemelje tetszését urának és pártfogójának, aki műkedvelő módjára maga is festegetett és akiről Forgách Simon azt írta, hogy "nem jó pápista ő felsége, mert a templomban a képeket kritizálja, s megcsúfolja, ha rosszul vannak pingálva. " A Mányoki-féle Rákóczi-portré hallatlan népszerűségéhez egyébként nem kis mértékben az is hozzájárulhatott, hogy a fejedelem udvari festőjétől származó, tehát hitelesnek mondható ábrázolásról van szó, mely ráadásul művészi kvalitásait tekintve messze felülmúlta a festőtől ekkor a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található egyetlen mű (egy női képmás) színvonalát.