A napi ügyekre rákanyarodva elhangzott, hogy mióta a főpolgármestert Karácsony Gergelynek hívják azóta folyamatos arról a vita, hogy van-e pénze a magyar fővárosnak vagy nincs, a felmerülő problémákért pedig vagy az előző vezetés és/vagy a kormány a hibás. Fürjes Balázs szerint a vita természetes dolog egy demokráciában, ezekbe a vitákba pedig bele kell állni, és megoldást keresve le kell ezeket folytatni – húzta alá az államtitkár. Fürjes balázs felesége edina. Majd megjegyezte, hogy Karácsony Gergelynek tulajdonképpen nem velük, hanem a tényekkel, a matematikával és az az amerikai hitelminősítő intézettel, a Moody's-zal van vitája. A Miniszterelnökség államtitkára kitért arra is, hogy van egy alapvető különbség a mostani főpolgármester és Tarlós István között. Tarlós István egy gyakorlatias mérnök ember, aki a főpolgármesterség előtt 20 évig sikeresen vezetett egy fővárosi kerületet, de nemhogy pártvezér és ellenzéki vezéralak, de még párttag sem volt. Egyetlen ambíciója volt, hogy megoldja a gyakorlatias, hétköznapi, de nagyon fontos várospolitikai kérdéseket.
Fürjes Balázs a posztjában elmondta, 2021 októberében írták ki Vitézy Dáviddal és a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ csapatával a Nyugati pályaudvar és környezetének megújításáról szóló kétfordulós, nyílt, nemzetközi építészeti tervpályázatot. A következő években egy teljesen új városrész születik: 23, 5 hektár, vagyis csaknem két városmajornyi terület szabadul fel, és nyer teljesen új funkciót Budapest szívében. A helyén új közpark, minőségi zöldterületek és középületek jönnek létre. A Nyugati pedig egy modern, 21. századi pályaudvarként újul meg, a föld alatt egy 6 vágányos mélyállomással, amelynek köszönhetően Budapest a korábbinál jóval több vonatot tud majd fogadni. Megújul és bezöldül a Nyugati tér is – írta. Fürjes Balázs: Korrekt javaslatot adott a kormány a fővárosnak - Hír TV. Az államtitkár közölte, a második fordulóba tizenkét olyan építész-mérnök csapat jutott be, amely Európa nagy, történelmi pályaudvarainak megújításában is komoly tapasztalattal rendelkezik. Külön örömnek nevezte, hogy a világ legjobb építészcsapatai öt magyar irodával együttműködésben alkotnak terveket. "
Nem osztogatnak, hanem fosztogatnak! Így reagált a főpolgármester közösségi oldalán a kabinet segítségnyújtási szándékára. Fürjes Balázs felsorolta, mivel támogatja a kormány Budapestet - Infostart.hu. Azt írta: a kormány megpróbálja gyámság alá helyezni Budapestet. Az ATV-ben pedig arról beszélt, hogy nem az adósságoktól akarják megvédeni Budapestet, hanem rövid pórázon akarják tartani fővárosi önkormányzatot. Fürjes Balázs hozzátette, a kormány nem tudja támogatni a főpolgármester javaslatát, a Karácsony-adót, amellyel még több sarcot vet ki a budapesti vállalkozásokra, és azt sem, hogy újra eladósítsák a városházát, mint Demszky Gábor idejében. Hír TV
Ráadásul egy kutatást is megszereztünk. január 28., 10:20 A nagyobb budapesti csomópontok mellé is terveznek ilyen parkolókat. január 26., 11:30 A drasztikusan emelkedő ingatlanárak mellett is jóval kevesebbet kértek, mint korábban. január 25., 16:51 Áron alul szabadult volna meg a XII. kerületi műemlék ingatlantól a főváros. január 25., 12:11 A szerződést már alá is írták. január 22., 10:34 Múzeum, előadótér és koncerthelyszín is lesz egyben. január 15., 11:15 A XIII. kerület elfogadta a Szegedi úti felüljáró továbbtervezését. január 12., 16:04 Először 2018-ra ígérték a homlokzati felújítás befejezését. január 4., 15:30 Az ellenzéki párt nyílt levélben követeli az Egészséges Budapest Program folytatását. Fél percet játszott, hogy ne szakadjon meg a 956 meccses sorozata, aztán már repült is mindenórás feleségéhez | 24.hu. január 4., 12:29 Vakon bírálja a beérkező pályaműveket a szakmai zsűri. 2021. december 22., 10:01 Számos szolgáltatás segíti majd az elvált vagy egyedül maradt szülők mindennapi boldogulását. 2021. december 2., 22:31 Az átjárót 2014 óta tervezték. 2021. december 2., 10:28 Jövő ősszel fejezik be a rekonstrukciót.
- Nekilátnak a pesti rakpartok felújításának is, sokkal európaibb, tágasabb és modernebb arculatot kapnak majd. - A Kelenföldi pályaudvar is fejlesztése fog átesni, könnyebben lehet bejutni a városba is. - Budapest vasút 2040: jóval nagyobb szerepet szeretnének a vasúti közlekedésnek a város külső és belső területei közötti közlekedésben, ami a levegő tisztaságán is javítana. Akadt azonban néhány megoldatlan kérdés is: - Galvani híd megépítése: A kormány szerint szükség van a híd megépítésére, amivel csökkenteni lehetne a városban lévő forgalmat. A Galvani hidat megtervezik, de ha nem sikerül a városvezetéssel megegyezni, akkor nem fog megépülni. Fürjes balázs felesége zsuzsa. - Városmajor kérdése Szükséges a megújulás ez egyértelmű, azonban Fürjesék azt javasolják, hogy a fővárosi városmajori szabadtéri színpadának új helyet kellene keresni, pláne, hogy Pesten nincs is hozzá hasonló. A fennmaradt területet pedig be lehetne zöldiesíteni és a park részévé tenni. A Népliget folyamatosan fejlődik közben, tér is lenne neki bőven, nem beszélve arról, hogy a városmajoriaknak is könnyebb lenne a parkolás is a környéken.
Balboa kapitány további bizonyítékokkal szolgált a fekete rabszolgákkal rendelkező őslakosokról szóló beszámolójában. Vitorlázás Vinlandbe Ah, a vikingek. Mesés tengerészek és mesemondók. Az északi sagákban a vikingek elmesélték Vörös Erik és Leif Eriksson (Vörös Erik fia) meséjét, akik a "Vinland" nevű földre hajóztak. Kevés hitelt tulajdonítottak ennek a történetnek a valóságában, amíg a régészeti felfedezések meglepő információkkal nem szolgáltak. Ki fedezte fel amerika serikat. 1362-ben felírták a Kensington-követ, utalva Norweigens és Gothok expedíciójára, amely 1362-ben Minnesota délnyugati részén ért el. A követ 1898-ban fedezte fel egy svéd-amerikai gazda a minnesotai Kensington közelében. A tudósok eredetileg csalásnak minősítették ezt a követ, de Holad HR-es 1907-ben végzett kutatása kimutatta, hogy a felirat az 1300-as évekből származhat a szóalakja és számai alapján. Ezt a bizonyítékot tovább erősítették, amikor egy svéd / norvég király 1355-ből származó számlája egy grönlandi nyugati településre ("Vest Bygd") utalt, amely a vinlandi gyarmatosítóknak segített.
Centennial között a korai történészek részt vesz a landfall vita volt Washington Irving, akinek kötete, Élet és utak Christopher Columbus (1828), azt javasolta, hogy a felfedező először leszállt Cat Island, az északkeleti Watlings. Ahogy közeledik Columbus Új Világba érkezésének 400. évfordulója, külön vizsgálatot rendeltek el a különböző Bahamai szigetekről, hogy egyszer s mindenkorra tisztázzák a vitát. Ki fedezte fel amerikát és mikor. A jelentés azonban csak hangsúlyozta, hogy a vita zavaros lett:..., Két kutató nem ért egyet az első leszállással, anélkül, hogy nem értene egyet a másodikkal; és ha véletlenül egybeesnek az elsővel, akkor csak a negyedikre esik ki. – Frederick A. Ober, Columbus nyomán (1893) nem csak egy szép sziget a Columbus első leszállásának meghatározásának nehézsége részben a kapitány naplójában megadott vázlatos információk eredménye., A sziget nagy, sík, lagúnával rendelkezik, és mint minden más sziget, amellyel találkozik, "ezek a földek a világ legtermékenyebb, mérsékelt, szintű és gyönyörű országai.
Délre utazva ezek a népek északi tölgy, hickory és bükk lombhullató erdőkkel találkoztak volna, amelyek a mai öböl partvidékén terülnek el. Ezek a vándorlások hosszú ideig zajlottak le, amikor a jégtakarók kinyitották és bezárták a folyosót. De kik voltak ezek az emberek? Nem is Kolumbusz fedezte fel Amerikát?! Legenda és valóság - Blikk. Valószínűleg Ázsiából származó csoportok voltak. Ennek megismerése érdekében a paleoantropológusok sokféle módszert alkalmaznak: nyelv, fogorvosi feljegyzések és mitokondriális DNS tesztek. Van néhány vita e módszerek között, amelyekből kiderül, hogy az "első amerikaiak" valószínűleg az Amerind család nyelveit beszélték, olyan fogorvosi nyilvántartásokkal rendelkeztek, amelyek megegyeztek a délnyugati ázsiaiak (a Sundadont család) adataival, de amelyek mitokondriális DNS-e nagyon más tulajdonságokkal rendelkezett, mint az modern ázsiaiak (ami azt sugallja, hogy a modern ázsiaiak és az őslakos amerikaiak közötti "kettészakadás" legalább 21 000 évvel ezelőtt történt). Azt azonban biztosan tudjuk, hogy a jégtakarók olvadása és a jégkorszak vége után azok, akik Amerikába vándoroltak - akár gyalog, akár hajóval -, viszonylag elszigetelődtek a a világ többi része.