PDF]. Egy vatikáni újság szerkesztősége sürgette a kormányokat, hogy tiltsák be az emberi klónozást, mondás minden embernek "joga van emberi módon születni és nem laboratóriumban". Eközben néhány tudós nem volt meggyőződve Wilmut és Campbell kísérletének hitelességéről. Norton Zinder, a Rockefeller Egyetem molekuláris genetika professzora a Nature-ben megjelent tanulmányt " rossz papír mert Dolly genetikai felmenői nem voltak meggyőzőek a mitokondriumok tesztelése nélkül – az anyákon keresztül továbbító DNS-t. Ez megerősítette volna, hogy Dolly annak a báránynak a lánya-e, amelyik szülte őt. Ban ben A New York Times Zinder a skót pár munkáját "csak silány tudománynak, hiányos tudománynak" nevezte. Dolly a bárány facebook. De Harold Varmus, az NIH igazgatója mondta az Times hogy nem volt kétsége afelől, hogy Dolly egy felnőtt bárány klónja. Dollymania! Mivel egy emlőmirigy sejtből klónozták, Dollyt – apa viccre figyelmeztetően – az elképesztő country zenei szupersztár után nevezték el. Dolly Parton. (Parton nem bánta a tulajdonítást. )
A klónozás új távlatokat nyitott a modern orvostudomány és a biotechnológia előtt, de súlyos etikai kérdéseket vet fel. A törvényi szabályozás napjaink fontos feladata: úgy kell megakadályozni a visszaéléseket, hogy közben ne gátolják a valóban hasznos alkalmazást. A humán embriókkal való bárminemű manipulációt világszerte tiltják.
Dolly klónozása után még számtalan nagy testű emlőst is klónoztak, többek között disznókat, lovakat és szarvasmarhákat is. Azonban a klónozás technológiája még közel sem tökéletes, sokszor lépnek fel problémák az eljárás során, igaz ez akkor is, ha mára sokat fejlődött a technológia. Kínai tudósok 2014-ben arról számoltak be, hogy 70–80 százalékos arányban sikeresen klónoztak disznókat. 2016-ban a koreai Sooam Biotech vállalat már napi 500 klónozott embrió előállítására volt képes; 2017-ben pedig kínai kutatók először klónoztak főemlősöket, makákó majmokat. Sanghaj, 2018. január 25. Csung Csung és Hua Hua, a Kínai Tudományos Akadémia sanghaji idegtudományi intézete által klónozott közönséges makákók (Fotó: MTI/EPA/Kínai Tudományos Akadémia) Dolly létrehozása tehát sok lehetőséget nyitott meg. A világ leghíresebb birkája hiába pusztult el 2003-ban, bizonyos formában azért tovább élt. Később létrehozták Debbie-t, Denise-t, Diannát és Daisyt is, az állatok Dolly tökéletes klónjai voltak. Húsz éve született az első klónozott emlős, Dolly. Ezek az állatok a közönséges bárányokhoz hasonlóan öregedtek, és kilenc évig éltek.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Március 13-ig jelentkezhetnek az érdeklődő tanintézmények. A Margó Fesztivál szervezői idén is folytatják a tavalyelőtt elindított olvasásnépszerűsítő jótékonysági programjukat, amelynek célja, hogy középiskolákba juttassanak el kortárs irodalmi könyvcsomagokat, amelyek hasznosulnak az irodalomoktatásban. A decemberi Margó-aukción összegyűlt összegből idén már országszerte húsz középiskola jut Margós könyvcsomaghoz, amely a Magvető, az Apokrif-FISZ, a Centrál Könyvek és a Jelenkor kiadványaiból áll össze. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> A Magvető, a Jelenkor és a Kalligram kötetei közül kerülnek ki májusban a győztesek. A Libri irodalmi díj nevezési kritériumainak 2019-ben összesen 179 könyv felelt meg, a lista 51 kiadó könyveiből állt össze. Erről a listáról választotta ki kedvenceit a Libri által felkért szakmai bizottság. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> LÍRA BESZÉLGETÉS - Grecsó Krisztián: Vera - Libri irodalmi közönségdíj 2020 2020-ban Grecsó Krisztián Vera című regénye nyerte a Libri irodalmi közönségdíját.
"A dolgok egymásból következnek, mintha dominók dőlnének el hosszú, egyenes sorban, minden lépés magában ártatlan és kikerülhetetlen. " Nem sűrűn fordul elő velem, hogy egy szerzővel több felületen is, számtalan formában találkozom, gondolok itt elsődlegesen a különböző hírportálokra, közösségi oldalakra, de bizony a mostani író nevével így jártam. Évek óta figyelem kisebb-nagyobb lelkesedéssel az alkotó megjelenő könyveit, de egyszer sem akartam kézbe venni. Semmi ellenérzésem nincs, egyszerűen nem éreztem azt a vonzást. Ezt most megtörtem, ugyanis utazókönyvként útjára indult eme kötet és úgy döntöttem, hogy teszek vele egy próbát. De először is köszönöm, hogy olvashattam és egy újabb ígéretes szerző műveivel gyarapodott az amúgy sem kicsi kívánságlistám. Köszönöm szépen. A szerző József Attila-díjas költő, író, dalszerző, valamint az Élet és Irodalom munkatársa. Mint látható a magyar kulturális élet egyik kiemelkedő alakjáról van szó. Róla ezen a linken tudsz meg többet. Grecsó Krisztián – Vera című regénye 2019-ben jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában.
Vera leírása Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja? Grecsó Krisztián új regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz.
Sosem feledlek, Csók Feri. Ekkorra azért már megfogalmazódott bennem valamennyire, hogy jó ez, jó ez, egyszerűen csak nem nekem ír. Utána jött a Jelmezbál, némi külső nyomásra, hogy de az milyen jó. Sőt, azóta is csak azt hallom, hogy a Jelmezbál milyen jó. Biztosan az volt, én is olvastam végül, de sajnos, és ez egy kicsit már égő, de legalábbis nagyon furcsa, de egy vak hangra nem emlékszem belőle. Semmire. Ez azért furcsa, mert minden nagyképűség nélkül, remek memóriám van, főleg annak fényében, hogy időnként mennyit teszek azért, hogy ne legyen. Szóval semmi, átzúgott rajtam az egész cucc nyomtalanul. És ezzel el is érkeztünk a Verához, amihez azzal próbálták a kedvem megcsinálni, hogy tudod, volt az a csaj a Jelmezbálban, a Tátrai Vera, és ez most az ő gyerekkora lesz. Mi? Hogy kicsoda? Mivan? Áhá, szóval tulajdonképpen: egy spin-off. Végigszaladva az eddigi értékeléseken, meg még néhány kritikai portálon megjelent íráson már látom, hogy a hiba az én készülékemben van, de sajnos nekem a legtöbb olyan dolog feküdte meg a gyomromat, amit mindenki más erényként kezel.
Az első, amit szemlére szoktam venni, az a borító, amelyet jelen esetben Baranyai András csodás munkájának köszönhetünk. A kép önmagáért beszél, ezért kivételesen ennél részletesebben nem szeretnék foglalkozni vele. Nézzük is, hogy fülszöveg alapján miről is szól a kötet. Történetünk helyszíne Szeged. 1980-ban járunk, egy olyan évben, ami önmagában még nem különlegesebb a többinél, mégis minden ekkora kezdődik számunkra. Főhősnőnk, Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, remek sporteredményekkel és jó tanulói átlaggal éli a mindennapokat. Édesapja a honvédségnél dolgozik, édesanyja pedig nagy gonddal neveli gyermekét. A tökéletesnek látszó idilli világ hamar átcsap valami egészen másba és Vera biztonságosnak hitt élete darabokra hullik. Egyik esemény követi a másikat, és mint egy kártyavár széthullani látszik minden, ami eddig megszokott vagy szeretett. Vajon ezt a láncolatot meglehet –e állítani? És hogyan kellene megértenie egy kicsinyke lánynak, hogy van, amiről nem tehet?