László Noémi beavat: régen papírra, de mióta anya lett, felgyorsultak a dolgok, gépen ír a lopott perceiben. Mostanában kezdett el visszatérni a kézíráshoz, arra esküdne. A papír egy más sebességet diktál, gépen a változatok is elvesznek, nem látni a törekedést a legjobb szavak megtalálására. Ráadásul csalóka is lehet, hiszen a fájlban megjelenő rendezett szöveg azt sugallhatja, hogy egy kész verssel van dolgunk. Szerinte prózánál inkább ajánlott a billentyűzet, míg költészetet művelni papíron érdemes. ,,A versek arra vágynak, hogy éljenek” – László Noémi irodalmi estjéről - helikon.ro. László Noémi felolvassa legújabb kötetéből a Párnám alatt, Csak lélegezz, Vitorla és Ragyogó című verseket. A Darázsolás című könyv Kürti Andrea illusztrátorral való közös munkájuk eredménye, egymásra reagálva jöttek létre az alkotások, a kijárási korlátozások idején. Ennek hallatán Demény visszatérne kicsit az ihlet kérdéskörére: létezik,, célirányos" ihlet? Ha van felkérés, mi van az ihlettel? László Noémi kijelenti, hogy néha kötélnek kell állni, társadalmi rendszerben élünk, megtörténik, hogy muszáj költeni.
László Noémi akkor, a "fiúk" közül dalszerűségre hangoltságával tűnt ki. Feltehetőleg ez ejtette meg Kányádi Sándort is, aki egy tévéműsorban név szerint is kiemelte. Ez a dalra hangoltság megmaradt, de át is alakult. Soha nem hittem volna személy szerint, hogy László Noémi dalaiból valami metafizikai magunkra maradottságra döbbenhetünk. Márpedig Föld címmel megjelentetett új könyvében hangsúlyozottan erről van szó. "Montblanc csúcsán a hó s a jég mese. / Az működik valaki éhes-e? / Hajlandó lesz-e uralni magát…" A kérdés egyáltalán nem szónoki, s László Noémi újabb verseinek borzongató hitelességét bizonyítja. A dalt dalra költő az emberélet útjának felén, vagy valamivel előtte, találkozott sorsa démonaival, s most megpróbál szembenézni önmagával, tisztázni, hogy hol is rontotta el az életét, ha egyáltalán elrontotta. "Villog az ég, mint tigris bőre nyersen, / sárga levélen tobzódik a nap. / Szél fúj. Melyik ér földet hamarabb? / Mi emel újra, hogy ismét leejtsen? Kaláka - László Noémi: Kérdezgető - YouTube. " László Noémi költészetének talán legnagyobb vállalkozásából, szonettkoszorújából idéztem.
. László Noémi újabb versei (Olvasólámpa) - 2013. augusztus 10., szombat - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Hasonló elérhető termékek László Noémi - Afrika 1 490 Ft Termék ár: 1 490 Ft László Noémi - Afrika Gutenberg Kiadó, 2011 14 oldal ISBN: 9786069274538 László Noémi József Attila-díjas költő Afrika című verse izgalmas világot tár a gyerekek elé, amelyben orrszarvú trappol, víziló bámul, kafferbivaly bambul és oroszlán csatangol az afrikai országok tájain. A lapozó Csillag István grafikusművész színes, barátságos és részleteiben is felfedezésre ösztönző illusztrációival készült, amelyek nagy biztonsággal varázsolják a gyerekszobákba az afrikai kontinens izgalmas világát. Az Afrikával a 0–6 éves korosztálynak kíván ajándékot adni a kiadó: a játékszerként és könyvként egyszerre szolgáló, kemény kartonra nyomtatott lapozó akár generációkon keresztül lehet a gyerekek kedves időtölté Afrika című lapozóban – László Noémi verse tulajdonképpen egy színes utazás az afrikai kontinens országaiban – minden versszak a könyv egy-egy külön oldalán, színes illusztráció kíséretében jelenik meg. A lapozó teljes egészében kemény kartonpapírra nyomott színes oldalakkal, megerősített gerinckötéssel, lekerekített sarkakkal jelenik meg – így a könyv időtálló, gyakorlatilag elszakíthatatlan, és akár generációkon át is a gyerekszoba polcának egyik kedves darabja lehet.
A könyv szerkezete is a dualitásra épül: az oldalpárok bal oldalon mindig az elsődleges alkotást, jobb oldalon pedig az ihletett művet tárják fel az olvasó előtt. A verseskönyv különlegessége, hogy a versszöveg és a képiség egyenlő arányban és relevanciával jelenik meg, egymáshoz igazodva, egymást kiegészítve alkotja a kötet egészét. A Darázsolás a népi hímzés gondoskodó természetének, a gyógyító áldás misztériumának és a babitsi irodalmi hagyomány mélységének esszenciáját egyesíti e kiadvány lapjain.
Kinek, minek...? Mai magyar költészet általános iskolásoknak. Versek, melyeket olvasni, hallgatni, mondani jó. És megpróbálkozhatsz az írásukkal is, - igazi költőktől kaphatsz hozzá biztatást, ötletet, tanácsot, dicséretet. Gyere, csatlakozz a költögetőkhöz! Küldj verset (sajátot vagy ismert költőkét), illusztrációt (sajátot), az interneten talált megzenésített vagy megfilmesített verset. Mindent örömmel fogadunk, amivel mások figyelmébe ajánlod a költészetet. Együtt könnyebb megmutatni, hogy a szavakkal játszani és varázsolni lehet. Címünk: koltogeto(kukac)
A föld mint őselem női princípium, születés és halál tere, minden élőnek az anyja. A magyar néphit szerint ugyanakkor a földet minden irányban víz – férfi princípium – veszi körül, amely az égből hull alá vagy a föld mélyéből tör föl. A kötet címadó versében a föld elsősorban élet és halál tere: határmezsgye, kettős természetű közeg, amelybe a lírai én újjászületni visszavágyik, miközben ezzel ellentétes erők oda meghalni, megsemmisülni húzzák. A személyes identitás kiteljesedésének egyszerre terepe és akadálya a föld: "Pár lélekajtón visszajárhatok / hozzád, fehér föld, foszló mindenem, / hozzád, kit itt csak elveszítenem / lehet és kivel nem köt össze más, / mint hasadásig zsúfolt hallgatás" ( Föld). A "fehér föld" furcsa összetétele utal arra, hogy a föld egyszersmind a papír, amelyen az alkotás létrejön, amelyen a költő megsemmisül, majd újra és újra megszületik. A vers a személyiség, az én töredékességét, hasadtságát mondja ki ellentétező szerkezetekben, s miközben létrejön a vers, a zárlat ezt a teremtődést, újjászületést – ritmikailag is: a rímhívónál rövidebb, végérvényességet sugalló válaszsorban – mintegy visszavonja: "A lelkem, mondják, fényes, halhatatlan.
Véget ért a hosszú hétvége, amikor is a jó időben sokan ki tudtak otthonaikból mozdulni, ellátogatni a városi rendezvényekre, egy kicsit feltöltődni, kikapcsolódni. Valakik viszont elég sajátságos módját választották a piknikezésnek: a József Attila sugárúti buszmegállóban kedden, nemzeti ünnepünkön szétdobált kajahegyek jelezték, hogy itt bizony dínom-dánom volt a hosszú hétvégén. A Facebook Szeretlek, Szeged csoportjában osztotta meg az alábbi képet az egyik felhasználó, akit szomorú látvány fogadott tegnap a József Attila sugárúti buszmegállóban. Szétdobált kajamaradékok, apróra cincált kenyérfalatkák, üres kefíres doboz és felvágottas papír jelezte valakiknek a félig elfogyasztott uzsonnáját. Szeged városa mindannyiunk otthona, mely szépségével egyedülálló, természetesen, ha közösen vigyázunk a rendre és a tisztaságra. Ne hagyjuk, hogy az ilyen szomorú látvány elrondítsa városunk, hiszen csupán egy mozdulat, egy röpke pillanat a megfelelő helyre kidobni a szemetünket. Forrás és képek: Szeretlek, Szeged Facebook csoport Következő 2022, április 8.
… Országszerte ünneplik a költészet napját 2014. április 11. péntek 2014. péntek Ma van a költészet napja: József Attila születésnapjára emlékezve számos irodalmi, művészeti programot rendeznek. … Kétszáz szegedi diák szavalta Radnóti versét 2013. április 12. péntek 2013. péntek A Gábor Dénes Tagintézmény közel kétszáz diákja és oktatója szavalta el egy emberként Radnóti Miklós: Nem tudhatom című versét. … A költészet napja alkalmából kíváncsiságunkat kielégítvén utcára vonultunk, hogy kiderítsük, az emberek ismernek e verseket. …
József Attila tanulmányai Szegeden – a szegedi egyetem József Attila korában címmel rendezett az SZTE Szaklevéltára tudományos konferenciát október 12-én. A konferenciát Pukánszky Béla oktatási rektorhelyettes nyitotta meg. Rövid köszöntője után Zsidi Vilmos levéltárvezető (BCE Egyetemi Levéltár) előadása következett. Beszéde elején ő maga jegyezte meg, hogy látszólag kissé távolról indítja a témát. És tényleg, hiszen előadásában a felsőoktatási levéltárak szerepét ismertette a hazai egyetemtörténeti kutatásokban. (József Attila szelleme még megidézésre várt. ) Ha valaki ekkor esett volna be az aulába, könnyen azt hihette volna, hogy rossz helyen jár, és sűrű bocsánatkérések közepette (vagy csendben) hátrált volna ki a teremből. Mader Béla, a SZTE Egyetemi Könyvtárának főigazgatója azt mutatta be előadásában, hogy milyen volt egyetemünk könyvtára az 1920-as években. (József Attila szelleme felpattant a kispadról, és elkezdett bemelegíteni, hiszen a kor már stimmelt. ) Kitért arra, hogy 1921-ben csak a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanárainak nagy része költözött Szegedre, az egyetem könyvtára azonban nem.
József Attila halálának 70. évfordulóján avatták fel a költő restaurált mellszobrát a Szegedi Tudományegyetemen, az intézmény egykori hallgatójának nevét viselő tanulmányi és információs központban. A Szegeden tanuló fiatal költőt ábrázoló, gipszből készült, patinázott szobrot 1960-ban készítette Tápai Antal, az alkotás 2001-ig az egyetem jogtudományi karának épületében állt. A mellszobor, melyet egykor Tápai Antal lánya adományozott az egyetemnek, az épület felújításakor a pincébe került. A hallgatói önkormányzat vezetői 2003-ban találtak rá a kicsit kopott, de viszonylag jó állapotú alkotásra, melynek az orra fényes volt, mivel vizsga előtt minden hallgató babonából megfogta azt. A József Attilát személyesen is ismerő, 1986-ban elhunyt szegedi művész, Tápai Antal a mellszobrot két gipsz és egy vörösréz példányban készítette el 1960-ban. A vörösréz alkotás az egykori tanítóképző intézet megrendelésére készült és a nyolcvanas évek elejéig az oktatási intézményben állt, a másik gipsz változat pedig az egykori megyei tanács egyik tárgyalóját díszítette.
Ha felismerte magát, írjon nekünk a szegeditukor@ e-mail-címre! A lakótelep tervezője a Szegedi Tervező Vállalat volt, a részletes rendezési tervet Takács Máté készítette el a József Attila sugárút, a Körtöltés, a Lugas utca és a Tápéi sor határolta területre – derül ki Blazovich László Szeged rövid története című munkájából. Később az egykori Tabánban, a József Attila sugárút, a temető és a Retek utca által határolt részen folytatódott a beruházás. Azt tervezték, hogy 1975-re befejezik, de az úgynevezett 7. ütem a József Attila sugárút északnyugati oldalán csak 1978–79-ben épült be, a József Attila sugárút, valamint a Budapesti körút kereszteződésében pedig a három 10 emeletes pontház csak 1988-ra készült el. Panellel gyorsítottak Az induláskor rövid időn belül kiderült, hogy a téglablokkos megoldással lassú lesz a tempó. Ezért az első ezernyolcszáz Olajos, Csörlő és Hüvelyk utcai téglablokkos lakás mintáját követve áttértek az olcsóbb panelszerkezetre. A típusterveket a Dunaújvárosi Tervező Iroda adta, az elemeket pedig kezdetben a dunaújvárosi, később a szolnoki elemgyárból – a Zápor-tó környéke és a Retek utca épült ilyenekből – szállították vasúton, panelvonatokon.
Az első épületeket a Csörlő és – a képen látható – Olajos utcában adták át. A fotó a hetvenes évek elején készült (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: mfm t15824)
Tarján épült meg másodikként a szegedi lakótelepek közül. Új, a városrészek történetét bemutató sorozatunkban felidézzük a hőskort. A hajdan 30 ezer embernek összkomfortot nyújtó terület belső része hamarosan egymilliárd forintból újul meg. Az első szegedi lakótelep kialakítása Újszegeden kezdődött az egykori ládagyár helyén téglablokkos épületekkel 1962-ben, majd Tarján következett 1965-ben, egyelőre csak a terep rendezésével. Szegedre ugyanis egyre többen költöztek – a város népessége az 1960-as 99 ezerről 1980-ra 171 ezerre nőtt –, köszönhetően a szocialista iparosításnak, az algyői olajmező feltárásának. Nem véletlen az sem, hogy eleinte "olajvárosnak" hívták az új városrészt, az első téglablokkos épületeket a Csörlő, majd az Olajos utcában adták át 1968-ban – idézték a Délmagyarország cikkéből a Csillag téri fiókkönyvtár 40. születésnapján rendezett vetítésen. A Nosztalgia talkshow-t a Szegedi emlékkereső gazdája, Farkas Árpád és állandó segítőtársa, Szabó András vezette. Ennél kitűnőbb akadálypályát a felnőttek nem is varázsolhattak volna a tarjáni házak közé.