A cicák nagyon önálló és rendkívül tiszta állatok, de sajnos egyes betegségek, illetve egészségügyi problémák még számukra is elkerülhetetlenek. Ha minitigrist szeretnénk tartani, fontos, hogy ismerjük a leggyakoribb betegségeket és tüneteket, hogy minél hamarabb észrevegyük, ha valami nincs rendben és kezelésre van szükség. Hányás-egy gyakori tünet A macskák nagyon sok okból hányhatnak. A probléma lehet kevésbé súlyos, mint például ha a cica sok szőrt nyelt, ilyenkor szőrgombócoldó alkalmazásával meg is szüntethetjük a kiváltó okot. A macskák betegségei - tünetek és kezelés. Hányás előfordulhat, mint a gyomor és bélrendszeri betegségek egyik tünete, de komoly belgyógyászati kórképek (pl. : vesebetegség, májbetegség, cukorbetegség) kísérője is lehet, ezért ha többször előfordul, akkor mindig orvoshoz kell fordulni. Általában hányással járnak a mérgezések, illetve különböző gyakorisággal jelentkezhet ez a tünet akkor is, ha a cica gyomor és bélcsatornájában idegentest található (cérna, madzag, szétrágott játék egy darabja). A tünetek általában egyértelműek, és magukba foglalják a hányinger során jelentkező nyáladzást, esetleg csámcsogást, öklendezést, valamint a has összehúzódásával járó gyomortartalom (esetleg bél tartalom) ürülést.
Ezek a mozdulatok az anyamacska nyalogatásához hasonlítanak, és megakadályozzák, hogy a kicsinek székrekedése legyen. Pihenés evés után Evés után a kiscicát helyezzük puha anyaggal kibélelt dobozba, kosárba, és tegyünk mellé egy plüssállatot is, hogy hozzábújva megnyugtathassa magát. Figyeljünk rá, hogy ne hűljön ki; hidegebb helyiségekben akár meleg vizes palackot is tehetünk a dobozába - csak arra vigyázzunk, nehogy megégessük a kicsit. Újszülött cica betegségek lelki. Forrás:
Egy fújó macska kimondottan felháborodását jelzi a semmivel össze nem téveszthető, lehelő hanggal, és ezt hamarosan követi a támadás: karmolás, harapás is. Turbékolás: a macskák gyakran adnak ki a gerlékre jellemző turbékoló hangot. Ilyenkor jól érzik magukat, a kurrogó hang azonban a figyelem jele is: cicánk turbékol a kölykeinek, játék közben is kurrog: izgatott, de boldog. Újszülött cica betegségek bejelentése. Dadogó nyafogás: a jelenséget nehéz leírni, pedig minden gazda ismeri. Mikor macskánk valami elérhetetlent lát meg, például az ablakból egy madarat vagy egy bogarat a lámpán, jellegzetes arckifejezés közben összecsattogtatja a fogait, közben vékony hangon morog. Ez az elérhetetlen zsákmány fenyegetése, izgatott állapotot tükröz és persze elégedetlenséget, hogy nem éri el a cica kiszemelt áldozatát: olyasmit jelent, hogy "csak egyszer kapjalak el" vagy "jössz te még az én utcámba". Lihegés: a macska nem érzi jól magát és izgatott. Gyakran autóban, állatorvosnál, idegen állat – kutya, macska – társaságában nyitott szájjal, alkalmasint kilógó nyelvvel liheg.
Figyelt kérdés Annyit tudok, hogy volt idő amikor Róma volt, de az elég rövid ideig töltötte be ezt a szerepet. 1/4 anonim válasza: mikor? hányadik század? 2010. márc. 4. 17:38 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 anonim válasza: előző: ez úgy emlékszek mindig más fennhatóság alatt állt... spanyoloké, habsburgoké... 2010. 17:41 Hasznos számodra ez a válasz? 3/4 A kérdező kommentje: 10-12. század környékére gondolok. Inkább elég ha nagyvárosok, nem muszáj főváros. 4/4 anonim válasza: Róma nem volt SOHA, a Német-Római Birodalom fővárosa. Habár szoros kapcsolatban állt az Egyházzal, ez még mindig a Pápai Állam központja volt. A Birodalmi Gyűlés központja Regensburg volt, de a Birodalomnak soha nem volt fővárosa, mivel feudálisan igen széttagolt volt, fejedelemségekből, hercegségekből állt, amik erős szuverenitással bírtak, és megvolt a saját központja. A Császár inkább mint egy összetartó erő volt, akit a választófejedelmek választottak meg, de hatalma főként jelképes volt. A Habsburg időkben Bécs töltött be fontos szerepet, de ez nem Német-római, hanem Habsburg birodalmi főváros volt.
Átadták a Müller drogérialánc magyarországi, horvátországi és szlovéniai üzleteit kiszolgáló, mintegy 10 millió eurós (2, 8 milliárd forint) beruházással felépített nemzetközi logisztikai központját vasárnap a Zala megyei Letenyén. Völner Pál, a Nemzetgazdasági Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára az avatáson úgy fogalmazott: a beruházás azt igazolja, hogy az európai gazdasági térséghez való tartozás nagy előnyöket rejt magában. Ami pedig Letenyének hosszú évtizedekig hátrány volt, hogy a szlovén-horvát-magyar hármashatár mellett fekszik, az most éppen előnyévé vált. Az államtitkár arra is kitért, hogy a kormány programja kiemelt figyelmet fordít az új munkahelyek és a versenyképes gazdaság megteremtésére, ez a beruházás pedig kiválóan illeszkedik ebbe az elképzelésbe. Hozzátette, hogy a térség szempontjából kiemelkedő jelentőségű fejlesztést a kormányzat is támogatta a gazdasági operatív program keretéből. Erwin Müller, a 3, 6 milliárd eurós éves árbevételű németországi cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője közölte: a 18 ezer négyzetméteres logisztikai központban két műszakban több mint 300 embert foglalkoztatnak.